Budapest 0℃ (erősen fátyolfelhős)Elkéstünk? Az erdőknek szakszerű segítségre van szükségük, különben végünk
Hazánkban ma már alig találni valódi őserdőt, leginkább erdőgazdaságok fái között vezetnek a turistautak, vágásra érett vagy arra nevelt, a fajokat és szerkezetüket tekintve homogén faállományokban. Ugyanez a helyzet Európa-szerte és a világ nagy részén: az őserdők már eltűntek, vagy területük rohamosan csökken, holott a biológiai sokféleség, a földi élővilág megőrzésének egyik kulcsa az egészséges erdő lenne. Frank Tamás erdőmérnököt a 24.hu kérdezte a lehetőségekről és egy úttörő európai projektről.
A biológiai sokféleség megőrzésének a kulcsa az erdő lenne, de nem a mai értelemben vett, hasznot termelő erdőgazdálkodások. Egy európai projekt az erdők regenerálódását és sokszínűségének visszaállítását célozza meg.
Az erdő rendkívül bonyolult és sokszereplős rendszer, a legösszetettebb, legmagasabb szintű szárazföldi társulás. A természetvédelmi erdőkezelés pont ezért nem is olyan egyszerű, mint amilyennek első pillantásra tűnik. A 24.hu annak járt utána, hogyan segíthetjük, védhetjük meg az erdők által magát a természetet, vagyis a természetvédelmi központú erdőkezelést mutatja be.
Európában megvan a törekvés arra, hogy egyes területeket visszaadjunk a természetnek, mert ha a rombolás tovább folytatódik, az az ökoszisztéma összeomlásával fenyeget. A természet teszi a dolgát, ha hagyják, ám az erdőkkel kapcsolatban már az utolsó pillanatban vagyunk: félő, hogy mire erdeink évszázadok során regenerálódnának, már késő lesz: addigra eltűnnek egyes fajok, amelyek benépesíthetnék.
Frank Tamás erdőmérnököt az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársával egy európai szintű projekt kapcsán kérdezte a portál. A projekt természetvédelmi központú erdőkezelés lehetőségeit, gyakorlati módszereit dolgozza ki, alkalmazza és kutatja: emberi beavatkozással segítené kialakulásában a természetes erdő gazdag ökoszisztémáját, míg ki nem futunk végleg az időből.
Az erdő immunrendszere a sokszínűsége lenne
Az erdők ugyanis nemcsak tüzelővel és építőanyaggal látják el az embert, nem ez volt az elsődleges céljuk, hanem rengeteg egyéb dolgot tesznek a természetért: elnyelik a szén-dioxidot, a vízháztartást védik, a víz körforgását biztosítják, ahogy a biodiverzitást és a rekreációt is. Ennek ellenére manapság is a tisztán gazdasági szempontokon van a hangsúly, vagyis a fakitermelésen. Az európai erdők faállományának jelentős része egyetlen, vagy csak nagyon kevés fajból áll, az egyedek közel azonos korúak, elhalt fákat csak kisebb mennyiségben találunk.
Ezek a homogén erdők sérülékenyek, kiszolgáltatottak a környezeti hatásoknak, a kártevőknek. Számos példát láttunk a közelmúltban, amikor egy-egy vihar több hektárnyi területet tarolt le, ilyenkor 30-100 év munkája vész kárba.
Ha viszont sokszínű a fajösszetétel, változatos az erdő szerkezete és a fák kormegoszlása, az jobb ellenállóképességet biztosít az életközösség számára, hosszú távon stabilabban biztosítja az általa nyújtott javakat.
A sokféleség hozzátartozik az erdő »immunrendszeréhez«, vagyis ellenállóképességéhez és stabilitásához. Képzeljünk el egy sok száz vagy ezer szálból álló, összesodort kenderkötelet, szinte eltéphetetlen. Ha viszont kibontjuk, szálaira szedjük, könnyen szakad, kötélként tovább nem használható
– magyarázza a 24.hu-nak Frank Tamás.
Európai projekt
Több hazai nemzeti parki igazgatósággal és civil szervezettel együttműködésben zajlik a LIFE 4 Oak Forests projekt, a világ egyik legösszetettebb tölgyes élőhelyeken folyó természetvédelmi erdőkezelési kísérlete. Az erdőkezelések Magyarországon 1555 hektárnyi, Olaszországban 500 hektárnyi, öt Natura2000-es tölgyes élőhelytípusban folynak. A projekt 2017-ben indult és 2026 év végéig tart. A LIFE 4 Oak Forests projektben az ÖK kutatói mellett a Bükki, a Balaton-felvidéki, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a WWF Magyarország, az Érmelléki Természetvédelmi Többcélú Egyesület, valamint az olasz Ente di gestione per i Parchi e la Biodiversità-Romagna természetvédelmi szervezet szakemberei vesznek részt.
A projektben a kutatók azt vizsgálják, hogy a tölgyesek szerkezetét és fajösszetételét érintő beavatkozások hogyan hatnak az erdő szerkezetére és élővilágára. A nemzeti parkok szakemberei foltszerű – vagyis nem összefüggő, nagy területet érintő – beavatkozásokkal igyekeznek visszaállítani a tölgyerdők biodiverzitását. Ennek érdekében bizonyos részekről kiirtják az agresszíven terjedő idegenhonos fafajokat, helyükre az egészséges erdei ökoszisztémához nélkülözhetetlen őshonos fő- és elegyfajokat telepítenek.
A munka „favágással” is jár, ami első látásra nem tűnik túl természetbarát akciónak, de rendkívül fontos. Valamilyen erdőszerkezeti elem kialakítása céljából (például lék) kivágott őshonos fák faanyaga élőhelyként visszamarad a területen: a holtfa a természetes erdő egyik legfontosabb szerkezeti eleme, élőhelye. A helyükön megnyíló lék kedvezőbb fényviszonyai kedveznek az újabb generációknak, illetve a a visszahagyott holtfa páratlan élőhelyet teremt.
Egyelten elhalt, az erdő talaján korhadó fához mintegy ötezer különféle faj egyedei kötődnek életük valamelyik szakaszában.
Hasonlóan fontos az úgynevezett álló holtfák kialakítása: ezek az egyedek még nem dőltek ki, egy ideig még élnek, lombkoronájuk megritkul, majd elhal. A törzsük korhadni kezd, a harkályok odvakat vájnak benne, amibe beköltözhet a többi odúlakó madár és emlős is. A fák kérgét mellmagasságban jó 20-30 centi szélesen kör alakban lehántják, elvágva ezzel a szállítószövetek jelentős részét, de nem mindegyiket. Így a fa egy-két éven belül álló holtfává válik – drasztikus megoldás, ám kiváló élőhelyet teremt fajok ezreinek.
A természetes tölgyesekben 20-50, legfeljebb 80 százalék a tölgy aránya a tucatnyi elegyfafaj között. Bizonyos értelemben szubjektív szempontból nevezzük mégis tölgyeseknek, miután ez a faj az adott életközösség legmeghatározóbb (például nagyon hosszú életű, akár 400-800 évig is élő) és legértékesebb tagja az ember számára.
A projektben természetvédelmi erdőkezelésről, és nem erdőgazdálkodásról van szó, őshonos fafaj faanyaga nem kerül ki az erdőkből, a cél nem a gazdasági haszon, hanem az erdő, mint ökoszisztéma stabilitása és biológiai sokféleségének megőrzése. A beavatkozásokkal, ahogy a szakember is fogalmaz, felgyorsítják az időt: amit a természet évszázadok alatt végezne el, annak bizonyos elemeit emberi segítséggel egy évtized alatt kívánják elérni.
A kutatók reményei szerint az eredmények alapján összeállhat egyfajta „kezelési útmutató” erdőgazdálkodók számára is, melynek a segítségével a gazdasági célú erdőket is – gazdasági értékük megőrzése mellett – sokszínűbb, ökológiailag értékesebbé, illetve ellenállóbbá lehet tenni.
Címlapkép: Getty Images
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
