Új hobbi terjed, egyre több fiatal vág bele: csúcsszakmák helyett ezt az ősi mesterséget űzik

Nem is olyan régen volt, hogy a karácsony fényét még szinte minden magyar lakásban a fenyőágakra csíptetett gyertyák adták. Gyertyák égtek az ablakban és az ünnepi asztalon is. Az adventi koszorúk ma is elképzelhetetlenek nélkülük, gyertyázni, bármilyen izzósor jöjjön divatba, mindenki szeret. A tradicionális karácsonyi szimbólum lángja nemcsak a fény újjászületését hivatott jelképezni, hanem a viasz, a kanóc és a láng az Atya, Fiú és Szentlélek jelképe is. Magyarországon ilyenkor advent idején sokan állnak neki az otthoni gyertyakészítésnek, de gombamód szaporodnak azok a kisvállalkozások is, akik eladásra készítenek illatos vagy színes kézműves gyertyákat.

Az ország két, egymástól távol eső pontjáról hozunk példákat, bemutatunk két fiatal gyertyakészítőt, akik gyökeresen más csinálnak, mégis van bennük sok közös. Velük beszélgettünk, miért is ebbe vágtak bele, hogyan készülnek a kézműves gyertyák, hogyan működik a hazai piac.

Egyszerű, szép és natúr – a bükki gyertyakészítő

Miskolctól nem messze, a bájos Bükkaljai településen, Harsányban él Jurth Emese, aki saját otthonában, a lakás egyik helyiségében készíti natúr gyertyáit. A háromgyerekes anyuka Gyes mellett vágott bele, autodidakta módon, interneten tanulta a gyertyakészítés fortélyait. BUKKI Candles néven forgalmazza termékeit, amelyek a mindennapi fogyasztásra szánt gyertyák alternatíváját kínálják. Fő specialitásuk, hogy illat- és cseppmentesek, kizárólag természetes alapanyagból készülnek.

Hogyan kezdődött a vállalkozás?

2018 júliusában, amikor a harmadik kisgyermekem született, fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy vállalkozást kéne indítani. Kutakodni kezdtem, mi lenne az az öltet, amibe szívesen belevágnék, így találkoztam először a gyertyakészítéssel. Bár sokan készítenek itthon is gyertyákat, de elsősorban illatosakat, én azonban elég érzékeny vagyok a szagokra, ezért is inkább az illatmentes gyertyák mellett tettem le a voksom. 2019-ben indítottuk el a családi vállalkozást, akkor ősszel volt az első igazi szezonunk, aztán 2020 lett az első teljes év, amikor már látni lehetett, hogy tényleg van kereslet ezekre a minőségi termékekre

– mondta a HelloVidéknek Jurth Emese, aki még hozzátette, hogy elsősorban online értékesítéssel foglalkoznak, de vannak már átvevő pontjaik, és viszonteladóik is. Vásárokban nem igazán gondolkodik, ahogy mesélte, több helyre is hívták, de három kicsi gyerek mellett egyelőre nem tudna eljárni.

A gyertyaszezon - ahogy most látja – októbertől indul és egészen tavaszig kitart. Az első év annyira jól sikerült, hogy több öntőformába, minőségibb csomagolóanyagba is befektettek, családi vállalkozásukkal még egységesebb megjelenésre törekedtek. A termék minőségére is jobban odafigyelnek:

Idén tavasszal cseréltük le például a saját kanócainkat is egy professzionális német kanócra, pont emiatt

– tette hozzá Emese.

Specialitásuk, hogy a hagyományos paraffin-alapanyagú gyertyák helyett a környezetbarátabb repceviasszal dolgoznak. Ahogy Emese meséli, a paraffin a kőolajfinomítás mellékterméke, égetés során számos káros anyag szabadulhat fel belőle:

A növényi eredetű repceviaszt használom, ami Európából érkezik. Azért is döntöttem emellett, mert bár vannak még más, hasonlóan növényi eredetű viaszok is, mint például a szójából készült viasz, de annak bizonytalan lehet az eredete, másrészt a repceviasznak a szállítási karbonlábnyoma is kevesebb. Gyertyaként kevesebb korommal és füsttel ég, az égése során nincs toxikus anyag felszabadulás, ráadásul cseppmentes is

– magyarázta Emese, akitől azt is megtudtuk, hogy a repceviasz a repceolaj hidrogénezett formája. A repce ráadásul megújuló forrás is, így viaszként való felhasználása környezetbarát és hatékony. Pluszban egy szívet melengető információ: a repce, mint növény segít a méheknek. A méhészek a tavaszi virágzó repcemezőket méhcsaládjaik felerősítésére használják.

Emese emellett méhviasszal is dolgozik, de nagyon megválogatja melyik méhésztől vásárolja meg, mivel ennél a terméknél is nagyon figyel a minőségre.

A két viasz azonban teljesen különbözik egymástól. A méhviasz rugalmas, melegen gyurmázható anyag. Nagyon sok összetevőből áll, és akár tájegységenként is változhat, hogy pontosan milyen. A repceviasz egy tömör, kemény anyag, az is meghatározott, hogyan lehet vele dolgozni. Én kedvelem az egyszerű, letisztult formákat, nekem az a célom, hogy a háztartási gyertyák alternatíváját kínáljam. Próbálkoztam az elején gyertyadíszítéssel is, de rá kellett jönnöm, hogy az nem az én világom

– árulta el Emese, aki büszke arra, hogy gyertyái cseppmentesen égnek, ha a viasz esetleg mégis ruhára vagy bútorra kerül egyszerűen lemosható, nem hagy nyomot. A gyertyák csomagolásánál is ügyel arra, hogy csakis újrahasznosítható vagy lebomló anyagokat alkalmazzon.

Nem úszták meg ők sem áremelés nélkül

Idén tavasszal muszáj volt már árat emelni, mert folyamatos a drágulás. Az elmúlt két évben minden évben 10-10 százalékot emelkedtek az alapanyagok árai, de emellett jelentősen drágultak a csomagolóanyagok is

– közölte még Emese, aki még hozzátette, hogy a gyertyák mellé mindenképpen szerettek volna olyan gyertyás kiegészítőket (gyertyatálakat, gyertyatartókat) is, melyek hazai kézművesek munkái, esztétikusak, praktikusak és környezetkímélőek is. Így összefogtak több hazai kézművessel, akik szebbnél szebb kiegészítőket készítenek a számunkra.

Őrségi faragott gyertya és gyümölcs-mécsesek– amit nincs is szívünk meggyújtani

Zaicz Boglárka friss diplomás környezetgazdálkodási agrármérnökként 6 éve költözött haza őrségi szülőfalujába, Szalafőre. Édesapja barkácsműhelyében alakította ki első saját gyertyaműhelyét, merthogy megtetszett neki a gyertyafaragás. Sokat nézegette, keresgélte, hogyan is lehetne minél tökéletesebben csinálni ezt a műfajt, kapcsolatokat keresett, de itthon nem talált mestert, akitől tanulhatta volna: a faragott gyertyáknak nálunk nincs nagy hagyománya. Dél-Lengyelországban talált egy hölgyet, aki mesterfokon űzi ezt a kézműves mesterséget, aztán miután lediplomázott, fogta magát, és ellátogatott hozzá, hogy testközelből láthassa gyertyafaragó műhelyét, és ellessen tőle pár fogást.

Azóta már hozzá járnak gyertyafaragást tanulni, nyaranta sok turista fordul meg őrségi műhelyében. Az elmúlt egy évben viszont Szombathelyen is nyitott egy műhelyt, ami nagyobb, és jobban elérhető. Télen most inkább Szombathelyen van, a rendeléseket is innen veszi fel – mesélte a HelloVidéknek.

Így talált rá a faragás mellett az élethű süti-gyertyákra

Bogi jó pár éven keresztül csak faragott gyertyákkal foglalkozott, másban nem is igen látott fantáziát. Aztán az interneten felfedezte azokat az ázsiai gyertyakészítőket, akik művészi igényességgel élethű szobor-gyertyákat készítenek. Fel is vette velük a kapcsolatot. Ahogy mesélte, nagyon sokat kellett kutakodnia, mire talált valakit, aki hajlandó lett volna angolul tanítani őt. 2020 tavaszán készült ki Dél-Koreába tanulni, megvolt már az időpontja is, amikor kitört a Covid-járvány. Egy év komoly szervezés hiúsult meg. De Bogi nem adta fel, addig keresgélt tovább az interneten, amíg nem talált egy olyan mestert, aki online is tanít. Több száz gyertyakészítőnek írt, mire egy válaszolt. Bogi keresett Európában is, de itt sem talált olyat, aki ilyesmivel egyáltalán foglalkozna:

A faragott gyertyák mellett most már gyümölcsöket, süteményeket, növényeket is megformálok viaszból. Valamelyik illatosítva is van. Ez a vonal is roppantul érdekel, minél élethűbben formáljam meg őket, és csak arról lehessen felismerni őket, hogy van bennük kanóc. Büszke vagyok például az almáimra, amikről sokan el sem hiszik, hogy viaszból készültek, de a süteményeknél is pont ez a helyzet. A gyertya-sütikhez is például pont olyan állagú és színű krémet kell készíteni, ami ugyanúgy habzsákból nyomható, mint a rendes süteménynél. Szóval ez is egy külön művészet

Bogi a faragott gyertyákat paraffinból készíti, ahogy mesélte, ez az az anyag, ami a leginkább faragható. Viszont ő is használ szója- és méhviaszt.

A méhviasz hihetetlen csodálatos anyag! Én tisztított méhviasszal dolgozom, ami alapból már fehér színű – egy rugalmas, könnyen formázható, színezhető anyag. Emellett szójaviasszal is dolgozom, ami szintén természetes, puha és kellemes önmagában is az illata

– tette hozzá Bogi, aki elárulta, poharas gyertyáiban az élethűnek tűnő kaktuszok színezett méhviaszból készültek. Az átlátszó pohárban a föld is viaszszemcsékből áll, így, bár egy virágcserépnek néz ki, mégis ez egy gyertya, úgyhogy bátran meggyújtható a kanóca.

Bogi sem az a „vásárba járós” kézműves fajta, jobban szeret a műhelyben maga dolgozni, aztán online értékesíteni a dolgait:

Nagy előny volt ez a pandémiás időszakban, hogy már volt egy működő webáruházam, azokkal szemben, akik csak az első lezárások körül fogtak bele az online értékesítésbe. Nekem a webáruházam továbbra is működött, nem nagyon vettem észre különbséget a járvány idején sem, ugyanúgy keresték a munkáimat. Aztán nyáron is sokan eljöttek hozzám gyertyát faragni

– tette hozzá Bogi, aki a gyertyaszobrászkodást a konyhaművészethez szokta hasonlítani, mert itt is az apróságokon múlik szinte minden. Nagyon nem mindegy ugyanis, melyik viaszt hány fokra melegítjük fel, ahogy az sem mindegy, mikor tesszük bele a festékanyagot.

Nagyon jópofa dolgokat lehet belőle csinálni, de tényleg oda kell figyelni sok apróságra is. Például a helyiség hőmérsékletére, de még a páratartalom is számít, ahogy az sem mindegy, mikor tesszük bele azt illatolajat, és mennyire színezzük meg. Sok múlhat azon, hogy az öntőformának használt szilikon milyen hőmérsékletű, mert lehet, azt is elő kell melegíteni. Ilyen sok apróságon múlhat a siker!

– magyarázta Bogi, aki még azt is elárulta, hogy a viaszon túl a másik kritikus pontja a gyertyának maga a kanóc. Bár sok esetben nem gyújtják meg a gyertyáit, ő mégis azt szereti, legyen bármilyen szép is, ha tökéletesen működik.

A paraffin ára is hónapról hónapra változik

Muszáj lesz neki is árat emelnie, –ahogy mesélte – a paraffinnak jelenleg havi ára van, olyan szintű a drágulás. Jelenleg 900-1000 Ft körül mozog kilója, de még mindig messze olcsóbb, mint például a méhviasz, aminek kilója 8000-10000 forint körül van. De sokat drágultak a kiegészítők és csomagolóanyagok is.

Boginak vannak külföldi rendelései is, a határ közelsége miatt Ausztriából is átjönnek hozzá gyertyákért, vannak külföldi kapcsolatai is, vevői és szakmai kapcsolatai egyaránt, de elsősorban azért ő is a magyar piacra dolgozik. Ahogy meséli, most azt tervezi, hogy saját workshopokat indít, és olyan gyertyakészítő szett összeállításán dolgozik, aminek segítségével mindenki otthon is elkészítheti a maga saját gyertyáját is.

Nála a gyertyaszezon nem zárul le tavasszal, a téli időszakon túl a második fontos terminus az április-május időszaka (húsvét, ballagások, anyák napja), és egész évben rendelnek tőle míves faragott gyertyákat családi ünnepekre, esküvőkre is.

Címlapkép: Zaicz Domokos