Brutális mészárlás: kivégezték a festőművésznő nyáját, még a kisbárányokat sem kímélték

Tavaly decemberben rendőrök, vadászok és kormányhivatali alkalmazottak csapata érkezett egy azonnal végrehajtható leölési határozattal Törteliné Breznay Klára festőművész 12,5 hektáros jakabszállási birtokára, és két óra elteltével valamennyi birkája és kisbáránya – legalább hatvan racka juh halott volt. Az eljárást szomszédok és vadászok bejelentése alapján többek között azzal indokolták, hogy a villanypásztor nem működött, a juhok nem voltak nyírva és az ellenőrzések alkalmával az ügyfél nem volt együttműködő - számolt be a döbbenetes esetről a 24.hu.

Bár lövéseket többen is hallottak, az akcióban részt vevő egyik vadásztársaság vezetője tagadta, hogy lelőtték volna a jószágokat. A kormányhivatal szerint méreginjekcióval végeztek az állatokkal, amit viszont a szakember életszerűtlennek tart. A helyiek azonban ennél jóval brutálisabb kivégzési módszerről számoltak be. Az általuk megosztott információk szerint a birkákat egy kisbárány bégetésével csalták az erdő egyik körülkerített helyére, ahol aztán lövésekkel végezték ki őket. Törteliné Breznay Klára pedig közben tehetetlenül hallgatta végig állatai lemészárlását, mivel őt rendőrök vették körbe, hogy ne tudjon az állataihoz menni, és két órán keresztül, amíg tartott a végrehajtás, rendőrgyűrűbe volt zárva.

Azért kellett meghalniuk, mert nem voltak megjelölve. Korábban kaptam rövid határidő kitűzésével egy határozatot ennek teljesítésére, de hiába hívtam a juh instruktort, ígérete ellenére nem tudott kijönni időben, hogy a füljelzővel ellássa a birkákat

– magyarázta a 24.hu-nak a nyugdíjas festőnő.

Pedig jó dolga volt a juhoknak, ahogy a 24.hu beszámolójában is olvashatjuk, az asszony nagy szeretettel beszélt egykori állatairól, minden feltétel adott volt a tartásukhoz:

A tanyájához 12,5 hektáros birtok tartozik, de szívességi használóként még további kétszer annyi területen legelhettek a juhai, vagyis mintegy 40 hektárnyi területen kószálhattak szabadon, ami 80 focipályának felel meg. Volt olyan szomszédja, aki direkt kérte, hogy legelhessen nála is a nyája, mivel jobb munkát végeznek, mint egy traktoros fűnyíró: a tüskés kórókkal teli, gyomos területből szinte pázsitos rétet varázsolnak, még jól meg is trágyázzák közben.

- írták. De hozzátették, nem minden szomszéd örült Breznay Klára állatainak, többször fel is jelentették, mert időnként átkóboroltak más területekre is. Erre hivatkozott az a leölési határozat is, amelyet a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatala adott ki. A hivatal az ott lakóktól és a helyi vadásztársaságoktól érkező közérdekű bejelentésekre reagált, és hogy az emiatt „indult hatósági eljárások nyomán kiadott kötelezéseket nem teljesítette” az állatok gazdája. A pár mondatos indoklásban nem részletezik, hogy pontosan milyen kötelezéseknek nem tett eleget, csak annyit jegyeztek meg, hogy a

villanypásztor nem működik, a juhok nem voltak nyírva és az ellenőrzések alkalmával az ügyfél nem volt együttműködő.

Az üggyel kapcsolatban a Dharma Lómenhely vezetője, Czinkóczky Csaba is megszólalt, aki abszurdnak tartja az állatokkal szembeni eljárást. Ahogy fogalmazott a szakértő:

Decemberben azt kifogásolni, hogy nincsenek nyírva a birkák, teljesen abszurd. Ha le lennének nyírva, akkor sokkal nehezebben bírnák a hideg téli napokat. A juhokat többnyire évente egyszer, május környéken szokták nyírni, de az sem tragédia, ha netán elmarad, a meleg ellen is szigetel a bundájuk.

Az állatvédő szerint az sem állja meg a helyét, hogy a be nem oltott juhok veszélyeztethették a környék állatállományát, mint ahogy ezt felhozták Breznay Klára ellen.

A juhokat és kecskéket sokan egyáltalán nem szokták beoltani, csak tavasszal féregteleníteni és probléma esetén rühösség ellen kezelni. A lépfene tudtommal nincs jelen a területen, enterotoxémia és klamidiózis ellen létezik ugyan védőoltás, de nem kötelező, listeria, Q-láz, leptospirozis és pasztörellózis ellen csak antibiotikum használ. A Brucella valóban gyógyíthatatlan és az emberre is veszélyes, ezért évente kötelező a szűrése, de mivel egyáltalán nincs jelen Magyarországon tudtommal évek óta, így kevesen veszik komolyan, a védőoltást pedig egyenesen miniszteri rendelettel tiltották meg. Egyedül a füljelzők hiányát lehet felróni, ami valóban előírás, de birkánként 6-7 ezer forintból meg lehet valósítani, vagyis sokkal olcsóbb és humánusabb megoldás lett volna, mint a leölésük

– jegyezte meg.

A lap megkereste az állattetemek feldolgozásával foglalkozó állami céget, az ATEV Zrt.-t – mivel szemtanúk szerint ATEV-es teherautóra pakolták a tetemeket.

Jakabszállás külterületén a kormányhivatal megbízottjától átvettünk 3924 kilogramm tömegű racka juh tetemet ártalmatlanításra. Az állatok leölésének okáról, illetve módjáról az illetékes hivataltól kérhet tájékoztatást

– közölték a 24.hu-val.

A mészárlás nincs ingyen, valakinek ezért is fizetnie kell

A birkaölés sem ingyen volt, a leölésben részt vevő két vadásztársaság költségeit már ki is számlázták Breznay Klárának. A Fülöpjakabi Aranyfácán Vadásztársaság és a Jakabkörnyéki Vadásztársaságnak 150-150 ezer forint költséget előlegezett meg a kormányhivatal, amely így

összesen 300 ezer forint befizetésére küldött felszólítást,

amit 15 napos határidővel kell teljesítenie festőművésznek.

Kisnyugdíjas vagyok, nem tudom befizetni – mondta a lapnak Breznay Klára, aki a bíróságon (mert perre vitte az ügyet) külön kérte, hogy a leölési határozat jogszerűtlenségének kimondása mellett mentesítsék a leölés és ártalmatlanítás költségei alól.

Címlapkép: Getty Images