Kifakadt a Madártani és Természetvédelmi Egyesület: a modern ember fenyegeti a jövőnket

HelloVidék: Milyen konkrét védelmi akciókat hajtanak végre a madarak védelmében Magyarországon?

Orbán Zoltán (MME): Az MME jövőre ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Ez egy rendkívüli mérföldkő, mivel Magyarországon nincs még egy olyan szervezet, beleértve az állami szférát is, amely például ennyi Európai Uniós támogatású LIFE Nature pályázatot nyert volna el vagy vett volna ilyenben partnerként részt. Mára ezek száma közel húsz és jelenleg is zajlik több olyan, amelyben egyesületünk aktívan részt vesz vagy éppen vezető szerepet vállal. Az MME folyamatosan szervez akciókat az ikonikusnak számító fajok, például a kerecsensólyom, a kék vércse, a szalakóta, a túzok, a parlagi sas vagy a rákosi vipera védelme érdekében. Működik az egyesületen belül egy Ragadozómadár-védelmi Szakosztály, amely alapvetően figyelemmel kíséri az összes faj és a fekete gólya populációját hazánk területén. Gyakorlatilag mi vagyunk azok, akik a tagságunkkal és a nemzeti parkok munkatársaival együttműködve figyelemmel kísérjük a ragadozó madarak állományát is az országban, és az adatszolgáltatás terén is kötelező jelleggel közreműködünk az Európai Unió felé. Mindezt az MME Monitoring Központja koordinálja.

Hogyan lehet bevonni a lakosságot a madárvédelembe? Milyen kezdeményezéseket támogatnak ebben?

A 2002 óta működő Madárbarát kert programunk komoly eredményeket ért el. Jelenleg öt alprogramot foglal magában: kert, óvoda, iskola, munkahely és panel, melyeknek közel tízezer regisztrált partnere van, több mint ezer óvodával és iskolával. Ez azért kiemelkedően fontos, mert nemcsak a madarak védelmét szolgálja, hanem más állatcsoportok védelmét is támogatja.

Úgy gondolom, hogy az MME honlapja, amely a www.mme.hu weboldalon található, különösen pedig a lakossági természetvédelmet bemutató Madárbarát menüpont (a honlap nyári megújulása után ennek neve Természetbarát lesz), világszerte egyedülálló és a legjobban kidolgozottak közé tartozik a több mint ezer oldal terjedelmével és mintegy100 almenüpontával, melyek széles körű információkat nyújtanak a madarak és a természetvédelem területén.

Emellett számos programunk és akciónk van, amelyek országosan és helyileg is zajlanak. Több mint harminc helyi csoportunk van, egész évben várjuk az embereket természetvédelmi és madárvédelmi aktivitásokra, valamint rendezvényekre és madármegfigyelésre. Ez lehetőséget ad arra, hogy az emberek közelebbről megismerjék és részt vegyenek a természetvédelem és a madarak védelme terén.

Ezek az erőfeszítések és programjaink lehetővé teszik számunkra, hogy hosszú távon segítsük a madarak és más állatcsoportok védelmét, és közösségeinket is bevonjuk a természetvédelem fontosságának megértésébe és támogatásába.

Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a madárvédelem területén Magyarországon. Hogyan igyekeznek ezekre reagálni?

Kettős kihívással kell szembesülnünk, ami általánosan érvényes a világ egészére. Ez a kihívás összefügg a civilizációs ártalmak drámai növekedésével, beleértve a nagyüzemi mezőgazdaság élőhelypusztítását, a klímaváltozást vagy éppen a műanyagszennyezést. A másik jelentős probléma az, hogy az átlagembernek halvány fogalma sincs arról, hogyan működik a természet. Éppen ezért az emberek irreális elképzelésekkel rendelkeznek, ha egyáltalán foglalkoznak ezzel a témával. Példának nézzük a vetési varjúk településeken való jelentlétét. Az emberek azt gondolják, hogy ha felhívnak egy szakembert, az talál majd rá megoldást, de nem értik meg, hogy nincs erre egyetlen egyszerű megoldás sem.

A modern emberekkel a probléma az, hogy még mindig nem értik, hogyha a környezetet pusztítjuk és élhetetlenné tesszük, az hosszú távon fenyegeti a jövőnket. Még mindig nem hiszik el ezt.

Korábban azt gondoltuk, hogy a Covid járvány változást hozhat majd, és az emberek tudatosabbá válnak, de sajnos ennek nyomát sem tapasztalni. Az embereknek korábban nem volt ilyen hihetetlen lehetőség a kezükben, hogy szó szerint hozzáférjenek a világ minden tudásához. A mobiltelefonon/okostelefonon keresztül, a mobilnet bekapcsolásával, bármire rákereshetnek, és bármilyen nyelven megtalálhatják a választ. Az emberek azonban gyakorlatilag nem használják ezt a lehetőséget. A helyzet egyértelműen rossz, és fontos ez ellen a kettősség ellen küzdeni. Sajtóközleményekkel próbáljuk megelőzni a problémákat, emellett a civilizációs ártalmak kapcsán is fordulunk a lakossághoz. Segítjük, támogatjuk a döntéshozók munkáját Magyarországon, nemzetközi szervezeten keresztül, akár az Európai Unióban is.

Mennyire van tisztában a lakosság azzal, hogy mely madárfajok védettek?

Magyarországon gyakorlatilag minden madárfaj védett, még a vadászható, gyéríthető madarakra, állatokra is vonatkoznak kíméleti, tilalmi megkötések. Tehát általában nem ez a probléma. Az alapvető probléma inkább az, hogy sok ember nem érti vagy nem tudja, hogyan kell megfelelően kezelni a környezetét, például a települési zöldfelületeket. Az önkormányzatok gyakran rosszul gondozzák ezeket a területeket, például túl gyakran és tövig nyírják le a füvet, lombfakadás után nyesik vagy vágják ki a fákat. Ugyanez a helyzet a kertvárosi övezetekben és a kertes házak környékén is. Az emberek alapvetően nem értik, hogyan működik a természet, és ennek következtében folyamatosan károsítják azt.

Magyarországon több mint száz éve minden tavasszal és ősszel összegyűjtik és elviszik a parkokból a hullott lombot. Ez azonban káros a talajra és így magukra a növényekre is, mert a lombhullás során a fák, bokrok visszajuttatják a talajba az általuk felvett tápanyagok és ásványi anyagok jelentős részét. Sajnos a magánemberek és az önkormányzatok továbbra is és gyakran ellenségként tekintenek a természetre, folyamatosan irtják és vágják a fákat és bokrokat, helyettük inkább térkövet és aszfaltot telepítenek.

Mindez nagyon szűklátókörű és értelmetlen, mivel a klímaváltozás és a hőség miatt egyre inkább szükség lenne füves területekre, mert jobban visszaverik a hőt és nem melegednek fel olyan mértékben, mint a térkő vagy az aszfalt. Sajnos az emberek nagyon lassan fogadják meg ezeket az információkat és változtatnak viselkedésükön.

A mostani globális klímakatasztrófával és az élővilág pusztulásával kapcsolatban pedig az a probléma, hogy valószínűleg már nincs több évtizedünk arra, hogy az emberekben tudatosítsuk ezeket az információkat. Az elmúlt 12-13 évben tapasztalható erőfeszítések ugyan eredményeket hoztak, például a magyarországi fecskefészkek számának jelentős 70-80 százalékos csökkenése által.

A települések vezetői tudnak-e az ellen intézkedni, hogy a madarak túlzottan ne települjenek be? Vannak-e olyan tényezők, amelyek jobban beszoktatják a madarakat egy adott városba?

Semmit nem lehet tenni. Hogyan mondhatnák meg a madaraknak, hogy ne menjenek be egy adott településre?

A varjúfélék (vetési és dolmányos varjú, szarka, csóka, szajkó) tömeges települési megjelenés kapcsán valószínűleg igen jelentős szerepe van az emberi szűklátókörűségnek, a vadászok és az agrárgazdálkodók tűzzel-vassal irtották és részben még ma is irtják őket. Állandóan azt harsogják az emberek, hogy túlszaporodott a fekete színű vetési varjú, ami nem igaz. Az ezredfordulóig a magyarországi vetési varjúk állományának 93 százaléka (!) kiirtásra került. Ebből következik, hogy nem beszélhetünk túlszaporodásról, ha ilyen drasztikus mértékű csökkenést tapasztalunk. Valójában ezek az intelligens madarak a folyamatos üldöztetés miatt költöztek be a települések közelébe, ahol biztonságban érezhetik magukat a vadászattal szemben.

Alapvetően az ember hozza a saját fejére a bajt. Ha hibás döntéseket hozunk, ha nemtörődöm módon kárt okozunk a természetes környezetben, akkor a madarak, amelyek eredetileg a réteken táplálkoznának, nem találnak megfelelő élelemforrást, és be kell menniük a településekre. Ha üldözik őket, akkor elmenekülnek a vadászat elől olyan helyekre, ahol nem célozzák őket. Az alkalmazkodás természetes evolúciós jelenség, mely állandóan folyamatban van. Ahogy átalakítjuk a környezetünket és terjeszkednek a városok és települések, az állatok, amelyeknek ez az élőhely megfelelő, alkalmazkodni fognak és bejönnek a településekre.

Milyen terveik vannak az ismeretterjesztő munkájuk fejlesztésére? Hogyan szeretnék elérni a szélesebb közönséget a madarak védelme terén?

Jelenleg is zajlik a Közösen a természetért európai uniós LIFE pályázatunk, amely a lakosság citizen science „közösségi tudomány” hazai bázisának bővítését segíti elő. Ennek keretében négy programot indítunk el, amelyek közül három már elindult. Az első program a Téli madárszámlálás, amely december 28-tól február 28-ig tart, és az etetők madarainak monitorozását célozza. A második program a Tavaszi természetles, amelyben az emberek részt vehetnek az emlősök, hüllők, kétéltűek és nappali lepkék monitorozásában.

Ezenkívül elindult a Gólyales, és hamarosan elindul a Fecskeles program is. Ezekhez a kezdeményezésekhez egy rendkívül felhasználóbarát Turdus nevű, ingyenes okostelefonos alkalmazást fejlesztettünk ki, amely nagyon népszerűvé vált ezekben a kezdeményezésekben. Rengetegen csatlakoznak hozzá. Fontos megjegyezni, hogy nem kell teljesen új kezdeményezéseket kitalálnunk, inkább finomítjuk a munkánkat. Az elmúlt 49 évben az MME egyik fő tevékenysége az ismeretterjesztés, a szemléletformálás és az emberek bevonása volt.

Milyen együttműködési lehetőségek vannak az önkormányzatokkal, gazdálkodókkal és az állami természetvédelemmel, a madarak védelme érdekében?

A MME már az alapítása óta tevékenységet folytat ezen a téren is, és ez a megközelítés minden szinten működik. Rendszeres kapcsolatban vagyunk szakmai szervezetekkel, és közös pályázatokat valósítunk meg, például az Országos Magyar Vadászkamarával. Rendszeresen részt veszünk egyeztetéseken az államigazgatás képviselőivel, ahol megvitatjuk a madárállományok monitorozását. Ezen állatokat közösen vizsgáljuk meg.

Fontos megjegyezni, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Európai Uniós szinten is folytatunk hasonló szakmai és politikai döntéshozókkal való együttműködést. Az MME koordinálja a magyarországi madárállományok monitorozását, és hasonló együttműködések vannak más európai országokkal is.

Címlapkép: Getty Images