Minden magyart érintő változásról döntöttek: így újul meg a 112-es segélyhívó szám

Szeptember 21.-én jelent meg a Magyar Közlönyben a rendelet miszerint a kormány szándékában áll, hogy megújítsa az itthoni Egységes Segélyhívó Rendszert, azaz a 112-öt. Ez az elkövetkezendő években többlépcsőben fog megvalósulni, mintegy 12 milliárd forintos beruházás keretein belül. Még ebben az évben költenek a rendszerre 678,7 millió forintot, aztán 2024-ben 5,6 milliárd a következő fokozat, illetve 2025-ben pedig megközelítőleg 5,7 milliárd forint fog menni a fejlesztésre.

Az ESR-112 megbízható működése elengedhetetlen feltétele az élet- és vagyonbiztonság védelmének, a közbiztonság fenntartásának, a katasztrófák megelőzésének. Ennek érdekében biztosítani kell a rendszer külső érdektől független, megbízható működését, ütemezését, valamint folyamatos fejlesztését

– olvasható a fejlesztés indoklása a Magyar Közlöny számában. A megújulás zavartalan végrehajtása érdekében a kormány felhívja a pénzügyminisztériumot, hogy a belügyminisztérium bevonásával gondoskodjanak a folyamatról.

A 112 volt, van és lesz is

A manapság már mindenki által jól ismert segélyhívószámnak hazai és nemzetközi szinten is igen hosszas története van. Az Európai Unióban már 1972-ben felmerült az egységes segélyhívórendszer ötlete. Azonban 1991-ben döntött róla a tömörülés, majd még később, 2002-ben hagyta jóvá az Európai Tanács és a Parlament a rendszer létrehozását.

Erre a rendszerre azért volt szükség, hogy a bajbajutottaknak csak egy telefonszámot kelljen megjegyezniük, ugyanis az 1991-es bevezetés előtt az európai országokban 40 segélyhívószám volt elérhető. Magyarországon 2010-ben született meg a döntés arról, hogy itthon is bevezetik ezt a segélyhívót, ennek célja az volt, hogy a segítségnyújtás folyamatát felgyorsítsák, valamint az úgynevezett fals információkat kiszűrjék.

Az ESR projekt lényege – a segélyhívások egységes kezelésén túl –, hogy a segélyhívások fogadása és a készenléti szervek (rendőrség, katasztrófavédelem, mentőszolgálat) reagáló egységeinek irányítása elkülönüljön egymástól

– írta lapunknak adott válaszaiban az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

Az országban egyébként két segélyhívást fogadó központ található, az egyik Szombathelyen, míg a másik Miskolcon székel. A rendszer és a hívószám kiépítése idején, fele annyi pénz állt rendelkezésre, mint a mostani fejlesztésekre, mivel akkor 7,4 milliárd forintból tudott gazdálkodni az állam. 2013-ban kezdődött meg a rendszer tesztüzemmódja, 2014-ben pedig már fokozatosan állították tesztüzembe a rendőr-főkapitányságok által működtetett rendőrség tevékenységirányító központokat. Ehhez a rendszerhez amúgy a Budapesti Rendőr-főkapitányság csatlakozott a legkésőbb. Végül 2015. január 1.-én kezdhette meg teljes értékű üzemelését a hazai 112.

Az első segélyhívások 2014 márciusában futottak be a hívásfogadó központokba. Kezdetben csak a 107-es, majd 2016-tól a 105-ös, 2022-től pedig már a 104-es számon kezdeményezett hívásokat is a HIK operátorai kezelik. A két hívásfogadó központban összesen 570 munkatárs végzi feladatait. 2014. március 13. és 2023. augusztus 1. között 43 696 895 segélyhívás érkezett, átlagosan naponta 14-15 ezer hívást kezelnek a központokban dolgozó kollégák

– írta az ORFK.

Mint írták, 2022 októberében valósult meg teljes körűen Magyarország Kormányának az a szándéka, hogy Magyarországon egységes segélyhívásfogadási rendszer működjön, ugyanis ezen időpont óta a két HIK fogadja a mentők 104-es nemzeti segélyhívószámára, valamint az egyéb kommunikációs csatornákon (SMS, mobil applikáció, E-Call) bejövő hívásokat is. Az operátorok a hívásfogadó rendszer segítségével meghatározzák a segélyhívás kezdeményezőjének földrajzi helyét, a bejelentéshez használt kommunikációs eszköz hívószámát, valamint a segélyhívás időpontját.

Miért pont 112?

Nem nagy ördöngösség, hogy miért éppen erre a két karakterre esett a választás. Az egyik nézőpont az, hogy a számsorban és a tárcsázóban is ez a két legelső szám így könnyű őket megjegyezni és beütni is. Még egyszerűbb volna az, ha mindhárom szám megegyezne de ennek is oka van, hogy miért nem azonosak a számok egytől egyig. Az Egyesült Királyságban használt 999-es segélyhívó esetében gyakori probléma a téves, véletlen tárcsázások esete. Könnyen beüthetjük a zsebünkben is véletlenül a számsort. Ennek okán esett erre a kombinációra a választás, hogy kiszűrjék a véletlen tárcsázásokat. Sőt annak idején amikor a rendszert még éppen, hogy csak kitalálták léteztek még betárcsázós telefonok, ezeken is a legelső két szám az 1-es és a 2-es, tehát ezeket a legkézenfekvőbb betárcsázni.

Az új segélyhívásfogadási rendszer bevezetése óta drasztikusan csökkent a megalapozott állampolgári panaszok és közérdekű bejelentések száma. A rendőrség kiemelt feladatként kezeli az indokolatlan hívások számának visszaszorítását, amely napjainkra a kezdeti 70-ről 45%-ra csökkent

– írta az ORFK sajtóosztálya.

No, de mi történik akkor, ha a segélyhívót rendeltetésétől eltérően használjuk? Ebben az esetben számolnunk kell azzal, hogy a valótlan bejelentések és a nem rendeltetésszerű használat szabálysértésnek minősül, és pénzbírság kiszabását vonhatja maga után. Sőt azért sem érdemes a segélyhívóval játszani, mert adott esetben túlterhelés alá kerülhet a rendszer, melynek következtében ember életeket sodorhatunk veszélybe azzal, hogy aki ténylegesen a készenléti szervek segítségére szorulna nem éri el a segélyhívót.

A 112 nagy előnye a 104, 105 és 107-tel szemben, hogy a 112 diszpécserei helyzettől függően el tudják dönteni, hogy milyen egységeket mozgósítson. Továbbá az okostelefonok megjelenésével, sokkal pontosabban meg tudják határozni a telefonáló helyzetét, nagyjából 10-15 méteres pontosságot képesek elérni. 2018. március 31.-e óta minden új típusú autóba kötelezően be kell építeni az e-segélyhívót, erről is az EU döntött még látva azt, hogy az országúti balesetek alkalmával történő segélyhívások igencsak jelentősek, ha ember életek forognak kockán.

Amennyiben a segélyhívás készenléti szerv intézkedését teszi szükségessé, az operátorok továbbítják részükre az elektronikus adatlapot, valamint szükség esetén haladéktalanul tovább kapcsolják a segélyhívást a hatáskörrel rendelkező szervnek

– írja az ORFK.

Mi az, amiben a civilek segíthetnek?

Az ORFK arra a kérdésünkre, hogy mi, mint civilek, hogyan segíthetjük a segélyhívó diszpécserek munkáját a következő felsorolást bocsájtották rendelkezésre:

• Csak abban az esetben hívja fel a segélyhívószámot, amikor valóban vészhelyzet áll fenn, ugyanis még mindig a hívások közel fele az, amely nem igényli egyik készenléti szerv intézkedését sem!
• A bejelentést fogadó operátor bejelentkezése után röviden, világosan, mondja el, hogy mi történt!
• Amit kérdez a hívásfogadó, arra a kérdésre válaszoljon!
• Ha felhívta a segélyhívószámot, maradjon vonalban addig, amíg a hívásfogadó operátor nem mondja azt, hogy lerakhatja a telefont!
• Próbáljon meg minden kérdésre tisztán, érthetően válaszolni!

Új év, új rendszerek

A hazai ügyeleti telefonszámok itthon egyébként is változóban vannak. Csató Gábor az Országos Mentőszolgálat főigazgatója azt mondta az InfoRádióban, hogy aki egészségügyi ellátásra szorul délután négy óra után az bátran keresheti az 1830-as hívószámot, azokban a vármegyékben, ahol ez a rendszer már kiépült. Ez a rendszer funkcióját tekintve nagyjából a korábbi 104-es hívószámra hajaz, ugyanis a hívásokat egy mentésirányító fogadja majd, aki kikérdezi a beteget, majd vagy az ügyeleti pontra irányítja, vagy ügyeleti kocsit, esetleg mentőt küld hozzá. Az erről a rendszerről szóló kormányhatározat szerint 2024. február végére kell Budapest kivételével az ország többi részét átvennie a mentőszolgálatnak. Budapesten vagy azokon településeken, ahol még nem vezették be az új rendszert, minden változatlan marad.

Budapesten egészen mást a közlekedés, más a kórházi struktúra, és ezáltal más az egészségügyi ellátást is, tehát oda egy egészen új koncepciót kell elfogadni

– mondta a főigazgató.

Címlapkép: Getty Images