Sorra húzzák le a rolót a magyar sörfőzdék: mi folyik itt, miért dőlt be a sörforradalom?

Hacsak az országban jelenlévő öt legnagyobb sörgyártót vesszük figyelembe (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt., és a legnagyobb kisüzemi sörfőzde, a Pécsi Sörfőzde Zrt.) akkor azt láthatjuk, hogy 2022-ben ezeknek a vállatoknak az együttes értékesítése 6,463 millió hektoliter volt, ami 1,3 százalékkal volt több a 2021-es évnél, de 3,4 százalékkal kevesebb a 2019-es év 6,682 millió hektoliterénél.

A sörgyártók tavaly keményen küzdöttek az elszálló energia- és alapanyagárakkal, az ebből eredő termelési nehézségekkel, de visszatekintve elmondható: ha nehezen is, de nagyobb visszaesés nélkül zárták az évet

- fogalmazott Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének az igazgatója még az év elején.

Sok idő eltelt, de a helyzet nem változott

Eltelt 10 hónap az évből, de az említett nehézségek nem tűntek el, sőt talán tovább eszkalálódtak. A HelloVidék megkereste Gyenge Zsoltot a Fóti Sörfőzdék vezetőjét, aki a Kisüzemi Sörfőzdék Országos Egyesületének elnöke is. A szakember válaszában alátámasztotta azt a tényt, hogy a jelenlegi energiakrízis, a kisüzemi sörfőzdékre is igen nagy hatással van. De az alapanyag árak továbbra is nagy gondot okoznak. Gyenge Zsolt elmondta, hogy a Fóti Sörfőzdék például már nem forgalmaz, és nem is készít málna ízesítésű sört, mivel az utóbbi három évben a málnasűrítmények árai csaknem a tízszeresére emelkedtek, ami így már gyártás tekintetében nem megérős a gyárnak. A szakember kitért arra is, hogy a munkaerőhiány, pláne a szakképzett munkaerő hiánya is gondot jelent az ágazat számára.

Azonban ez még csak a jéghegy csúcsa. Megkeresésünkre Prischetzky Botond, a MONYO Brewing Kft. brand managere elmondta, hogy nem csak az energia- és az alapanyagárak elszállása jelent problémát, hanem a koronavírus-járvány utóhatása is még érezhető, de az infláció, és a háború is kihívások elé állítja a kisipari sörfőzdéket.

Napjainkban számos tényező nehezíti sajnos a kézműves sörfőzdék helyzetét. 3 éve a COVID-dal kezdődtek a nehézségek, majd azt követte az infláció, a háborúk, a rezsiárak elszállása, az euró-forint árfolyam ingadozása. Továbbá eléggé telített a piac, jelenleg ennyi kézműves sörre sajnos nincs meg az elegendő kereslet, így Európa szerte sajnos hetente-kéthetente bezár egy-egy kisebb főzde

- magyarázta Prischertzky Botond.

Az Ukrajnában történő események, valóban nagy hatást gyakorolnak bizonyos formában, a hazai kisüzemi sörfőzdék helyzetére. A háborút Gyenge Zsolt is megemlítette, mi több személyes érintettségükről is beszélt lapunknak.

A csomagolás is nagy problémát okoz, hiszen felrobbantották azt a három gyárat Ukrajnában, ahonnan a palackozáshoz szükséges üvegeket hoztuk. A 2023-as év eddig nagyon erős volt, nagyon elégedett vagyok eddig ezzel a 10 hónappal. Egyedül ezt a nehézségeknél említett, üveghiányt nem tudjuk, hogy hogyan lesz megoldva

- mondta Gyenge.

Továbbá az elmúlt hetekben attól volt hangos a hazai sajtó, hogy új szabályzás lép majd hatályba 2024-től az országban, ami az italcsomagolásokat érinti. Betétdíjasok lesznek a PET-palackok, az alumínium dobozok, és az üveges csomagolások is. Ez alól a sörös dobozok és üvegek sem lesznek kivételek. Gyenge Zsolt ezt a helyzetet is a nehézségek közé sorolta mondván, hogy a MOHU által fémjelzett új hulladékgazdálkodási rendszerről még csak most derülnek ki pontosabb információk, és akik ebben dolgoznak, nekik is kevés tudomásuk van arról, hogy ez az új rendszer hogyan fog működni a valóságban.

- mondta Gyenge.

Mi a siker kulcsa?

Mint már említettük a hazai sörforradalom lezajlásával egyre népszerűbbé váltak hazánkban a minőségi, prémium kategóriás sörök. A nagy vállalatok is elkezdték piacra dobni a különböző gyümölcsízesítésű söreiket, vagy éppen a saját márkás IPA vagy APA söröket. Ám ezt a trendet a nagyvállalatok inkább csak követni kezdték el, ugyanis a kisüzemi sörfőzdék voltak azok, akik először elkezdték ezt a piaci rést betömni Gyenge Zsolt szerint, és ezt a tényállást a MONYO brand managere is alátámasztotta.

A kraft sörfőzdékre mindig jellemző volt a kísérletezés, a határok feszegetése, különböző alapanyagok kipróbálása, tökéletesítése. Ez az egyik nagy mozgatórugója a piacnak, hogy mindig lehet valami újat és izgalmasat kóstolni a főzdéktől. Persze muszáj, hogy meglegyenek a stabil pontok is

- mondta Prischetzky Botond, és hozzátette azt is, hogy általánosságban talán elmondható, hogy az USA-ból szoktak jönni a nagyobb trendek, amik a globalizáció hatására pillanatok alatt elterjednek. Amire a legjobb példaként a New England IPA-t hozta fel, ami a keleti partról indult hódító útjára és manapság kis túlzással szinte minden IPA-t ebben a stílusban készítenek már a főzdék. Gyenge Zsolt meglátása szerint, viszont szükség volt arra, hogy a sörfajták palettáján megjelenjenek ezek a kisüzemi sörökre jellemző típusok.

Enélkül még mindig azokat a söröket innánk, mint 30-40 éve, és akkor pedig nem volt nagy választék

- mondta.

Egyébként arra a kérdésünkre, hogy mely fajta termékeket fogyasztják legjobban a hazai sörivók, mind a két esetben említésre kerültek a gyümölcsös ízesítésű sörök, de magyarok előszeretettel választják az IPA, plisner, és lager söröket is.

Külföldön is isznak magyar kézműves sört?

A Fóti Sörfőzdék vezetője elmondta, hogy az ő termékeik maximum úgy kerülnek külföldre, hogy nagyon sok fesztiválon vesznek részt, így határon túli fesztiválokon is ott vannak rendszerint. De kifejezetten külföldre szánt export termékük nem nagyon van, de ha van is, akkor az 1 százalékot nem haladhatja meg ez az arány. Ugyanakkor a MONYO esetében épp az ellenkezőjéről számolt be Prischetzky Botond. Ő azt mondta, hogy a főzdéjük méretéből adódóan exportképeseknek számítanak, leginkább a környező országokból érkeznek rendelések, de szállítottak már az óceánon túlra is, vagy éppen a távol-keletre. Azonban a kisüzemi sörök exportálása sem áll most éppen jó helyzetben, ahogy a brand manager válaszából kiderült.

Azt tapasztaljuk, hogy népszerűek a termékek, csak a logisztikai díjak emelkedése miatt most éppen nehezebb körülmények között van egy exporttal rendelkező főzde

- mutatott rá Prischetzky.

Ellenfelek, nem ellenségek

Habár azt gondolná az ember, hogy magas létszámuk okán a kisipari sörfőzdék szabályos háborút vívnak egymás ellen, a fogyasztók kegyeinek elnyerése érdekében, ám a két szakember válaszaikban cáfolták ezt a feltevést. Mi több bajtársiasságról adtak hírt. Gyenge Zsolt azt mondta, hogy nyilván van egyfajta egészséges versengés a kisüzemek között, ami rendben is van, de alapvetően az üzemek igyekeznek segíteni egymást. Erről hasonlóképpen nyilatkozott Prischetzky Botond is.

A kézműves sörfőzdék között mindig is volt és szerintem lesz is egyfajta bajtársiasság, ahogy együtt “harcolnak” Dávidokként a nagy Góliátok (sörkonszernek) ellen. Ha valakinek szüksége van éppen néhány zsák malátára, vagy hordóra, akkor autóba pattanunk és elhozzuk tőlük és fordítva

- válaszolta Prischetzky Botond.

Címlapkép: Getty Images