Itt vészelheted át Magyarországon a tikkasztó kánikulát: ezeket a helyeket elkerüli a hőség

A nyári hőség beköszöntével a legtöbben a Balatont, a velencei, vagy a Tisza tavat veszik célba azért, hogy hűsöljenek, míg mások klimatizált helyen próbálják átvészelni a nagy meleget. Azoknak, akik unnák már a fürdőzést, de mégis hűs helyen szeretnének lenni sem kell csüggedniük. Magyarországon szerencsére több olyan hely is van, ahol még a kánikula ellenére is, akár 10 Celsius fokkal hűvösebb a hőmérséklet, mint az ország más pontjain.

A hőmérsékleti negatív rekordok alapján Magyarország leghidegebb települése Zabar. A 366 napi minimumrekord közül 51-et tart Zabar. Ez azt jelenti, hogy 51 olyan nap van, amikor ezen a kistelepülésen mérték a leghidegebbet.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden településen található hivatalos mérőállomás, ezek száma körülbelül 100. Ezért elképzelhető, hogy vannak az országban hidegebb települések is. A hőmérsékleti minimumértékeket nagymértékben befolyásolják a helyi viszonyok, mint például a szél erőssége, a környező domborzat és a hőszigetek jelenléte. Magyarországon leghidegebb hőmérsékletét 1940-ben egyébként Görömbölytapolcán mérték (-35°C). A valaha idehaza mért leghidegebbek hőmérsékletek a következőképpen alakultak az évtizedek során:

• -35 °C, Görömbölytapolca; 1940. február 16.
• -34,1 °C, Baja; 1942. január 24.
• -33,6 °C, Putnok; 1940. február 18.
• -33 °C, Kecskemét; 1929. február 11.
• -32,4 °C, Putnok; 1940. február 19.
• -32 °C, Putnok; 1940. február 17.
• -31,9 °C, Zabar; 2003. január 12.
• -31,2 °C, Zirc; 1942. január
• -30,5 °C, Putnok; 1942 . január 25.
• -30,3 °C, Paks; 1987. január 3.
• -30,2 °C, Siófok; 1929. február 22.
• -30 °C, Putnok, Tatabánya; 1942. január 23.
• -30 °C, Kecskemét; 1929. február 10.

Ami magát Zabart illeti, a Nógrád megyei település mindössze pár száz főt számlál csak, és egy fagyzugban található. Télen nem ritka még a mínusz 20-30 Celsius fokos hőmérséklet sem, gyakori, hogy a fűtési szezon még májusig is kitart, ami gyakran meglátszik a fűtésszámlákon is. Zabaron nem ritka, hogy nyáron is el kél a pulóver és a hosszú nadrág, 2006. június 1-én például mindössze 0,1 Celsius fok volt a településen.

Zabar a szlovák határ mentén fekszik egy olyan völgyben, amit a szlovák hegyek vesznek körül, valamint a Bükk és a Mátra hegyvonulata. A hideg levegőnek van egy olyan fizikai tulajdonsága, hogy a fajsúlya nagyobb, mint a meleg levegőé. A hideg levegő ott mint egy folyó úgy folyik lefelé a völgybe, majd lent összegyűlik

- kezdte lapunknak Németh Lajos.

A meteorológus felidézte, hogy pár évvel ezelőtt, amikor a meteorológiai szolgálat kihelyezett egy mérőállomást, beigazolódott az, amit a helyiek már régóta hangoztatnak a hideg hőmérséklettel kapcsolatban. Mint mondta, ennek oka a környező hegyekből érkező hideg levegő beáramlása.

Fontos hangsúlyozni, hogy ennek ellenére az abszolút csúcstartó nem Zabar, hanem Alcsútdoboz, ahol 1977-ben július 2-án -0,9 Celsius fokot mértek. Az augusztusi hőmérséklet változások tekintetében, érdemes megemlíteni Nagykanizsát, ahol 1980. augusztus 25-én 1,5 Celsius fok volt mindössze a hőmérséklet, a második helyen szintén Zabar található, ahol 2012-ben csak 1,2 Celsius fok volt.

A településeken túl a leghidegebb helyek magasan fekvő lakatlan területeken, mint például a Bükk fennsík. 2021 februárjában itt -35,5 Celsius fokot mértek a Bükk fennsík egyik töbörjében. A töbör a mészkőfelszíneken kialakuló nagyobb tál alakú mélyedés. Ezek közismertek speciális mikroklímájukról, arról, hogy rendkívül alacsony hőmérsékletek tudnak kialakulni bennük. A töbörben ugyanakkor nem ritka még nyári éjszakákon sem a kemény mínusz.

Ahhoz, hogy ezeken a vízmosta gödrökben összegyűljön a hideg levegő több tényező szükséges, elsősorban szükség van szélcsendre, csillagfényes derűs éjszakára, valamint magára a hűvös levegőre is. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy akár fagypont alatti hőmérséklet is kialakulhat a Bükkben olyan 700 méteres magasságban

- tette hozzá.

Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a hideg hőmérséklet az Észak-magyarországi régióra koncentrálódik, ez se mindig igaz. Németh Lajos szerint az erős kisugárzás következtében a homokos területeken is óriási a hőingás. Példaként a Bács-Kiskun megyei térséget hozta fel, de megemlítette Paksot is, ahol mint mondta leginkább egy kontinentális éghajlatra jellemző hőingás jellemző.

Mint mondta, a hőmérséklet változásokat mindkét esetben nagyban meghatározza a talaj felszíne. A homok például nappal nagyon gyorsan képes elnyelni a meleget, tehát pillanatok alatt forró lesz a felszín, éjszaka viszont nem képes tárolni ezt a hőt, ilyenkor pedig erősen lehűl a levegő. Ez a hőingás ugyanolyan, mint ami a Szaharában is tapasztalható a sivatagi területeken.

A Nap nem a levegőt melegíti fel, hanem a talajt, ebből adódóan minél magasabbra megyünk a tengerszint felett, annál kevésbé fog érvényesülni a talajnak a melegítő hatása. Éppen ezért a hegyvidéki éghajlat sokkal hűvösebb, mint a síkvidéki

- magyarázta.

Németh Lajos hozzátette: 100 méterenként 1 fokot hűl a levegő felfelé ugyanakkor vannak olyan időjárási szituációk, amikor a magasba tör be a meleg, ilyenkor gyakori, hogy melegebb lehet itt a hőmérséklet, mint a talaj közelében.

A Kékestető kapcsán a meterológus kiemelte, hogy ezeken a magasabb területeken a napos órák száma a téli időszakban jóval magasabb, mint a síkvédékeken. Mivel novemberben, decemberben, januárban gyakori az olyan hőmérsékleti inverzió, amely során a Kékestető magasabb a hőmérséklet, mint a síkvidéken.

Németh Lajos lapunknak elmondta, hogy az elmúlt években tapasztalható déli, délnyugati áramlás egyre gyakoribbá vált, ami miatt nem csoda, hogy egyre többször van hazánkban hőség, ami sok esetben manapság már szaharai porral is társul. Ez a por szürkévé teszi az égboltot, tehát tompítja a napsütést, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az egészségre nem veszélyes.

Címlapkép: Getty Images