Erre nem sokan gondolnak a hőségben: ettől a betegségtől a nyaralás is könnyen rémálommá válhat

Élelmiszerbiztonsági szempontból a nyár mindig kritikus időszak, főleg, ha olyan extrém hőhullám köszönt ránk, mint most. Ilyenkor sokkal könnyebben romlanak az élelmiszerek, mert a nagy külső hőmérséklet kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának. A legnagyobb kockázatot a magas víz- és fehérjetartalmú ételek jelentik: a tojás, a tej- és tejtermékek, a halak és a nyers tőkehúsok

– figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Mint azt a HelloVidék megtudta, van néhány dolog, amire az extrém hőségben oda kell figyelni és ez nem csak annyiban merül ki, hogy több folyadékot fogyasztunk és árnyékba húzódunk. Nem is gondolnánk, mennyi minden apróságon múlhat az egészségünk a nyári kánikulában. Hogy mire hívják fel a figyelmet a szakemberek? Lássuk!

1. Vásárlás

Már a vásárlásnál figyeljünk oda, hogy mit, milyen sorrendben veszünk le a boltok polcairól. A hűtést igénylő áruk és főként a fagyasztottak mindig utoljára kerüljenek a kosarunkba, hogy minél kevesebb időt maradjanak hűtés nélkül. Érdemes fagyasztótáskával útnak indulni, vagy ilyet vásárolni a közértben, hogy ne melegedjenek át a vásárolt termékek, amíg hazaérünk. Otthon a hűtést, fagyasztást igénylő élelmiszereket azonnal tegyük a hűtőbe. Fontos, hogy a hűtőt se terheljük túl, mert, ha a légkeringtetés nem működik megfelelően, akkor a fridzsiderben is könnyen megromolhatnak az ételek. Az egyszer már kiolvadt mirelit árut semmiképpen ne fagyasszuk le újra, hanem használjuk fel!

2. Higiénia

Talán sokan nem is gondolják, de az ételfertőzések többségénél a kórokozó a kézről kerül az élelmiszerekre, ezért elengedhetetlenül fontos a kézmosás és az is, hogy a zöldségeket, gyümölcsöket is megmossuk felhasználás előtt. Még az olyan sérülékenyeket is, mint a málna vagy a szeder, és persze a salátákat is, a spenótot, a sóskát és a limonádéba kerülő mentát, a tésztára kerülő bazsalikomot. Figyeljünk oda arra, hogy a konyhai eszközeinken se maradjon ételmaradék, azok mindig kifogástalanul tiszták legyenek, beleértve a grillezéshez, piknikhez használatosakat is.

3. Hőkezelés és hűtés

A hőkezelés elősegíti az élelmiszerbiztonságot, mert magas belső hő hatására elpusztulnak a kórokozók. Ezért az ételeket mindig jól süssük át, forraljuk fel és a hűtőben tárolt maradékot is mindig alaposan melegítsük meg mielőtt ismét ennénk belőle. Az el nem fogyasztott ételeket pedig a lehető leghamarabb tegyük hűtőbe, ilyen nagy melegben ne várjuk meg azt sem, amíg maguktól kihűlnek. Tegyük inkább hideg vízfürdőbe, főleg a kifőtt tészták, a főtt rizs vagy például a tejszínes gyümölcslevesek kerüljenek mielőbb hűtőbe, mert ezek különösen könnyen romlanak a nagy melegben. A kerti sütögetés maradékai se maradjanak elöl, tegyük azokat is fridzsiderbe. Kánikulában fokozott kockázatot jelentenek a szabadtéri programokon elfogyasztott ételek, a pikniken, strandoláskor, nyári esküvőn nagyon figyeljünk oda, hogy mit viszünk magunkkal, illetve mennyi ideig van elöl, amiből veszünk. A legalapvetőbb szabály mindig az, hogy a hidegen fogyasztott ételeket – különösképpen azokat, amelyek lágy sajtot, tejszínt, tojást, halat vagy húsfélét tartalmaznak – mindig hűtve szállítsuk és tálaljuk. Ma már ehhez be lehet szerezni olyan tálaló- és tároló edényeket, amelyekbe jégakkut lehet tenni, illetve jó szolgálatot tesz a hűtőtáska is.

4. A nyers tojás a mumus

A szalmonella rizikója miatt nyers tojást ilyenkor nem célszerű olyan ételhez adni, amit aztán nem sütünk, vagy főzünk meg. Nem tanácsos ezért például a klasszikus recept alapján nyers tojással készült tiramisut, házi majonézt és fagylaltot tálalni. Utóbbit egyébként is lehetőleg csak ismert cukrászdában vegyünk. A vaníliafagyi különösen kockázatos a szalmonellafertőzés szempontjából.

5. Higgyünk az érzékszerveinknek!

Bárhogyan is tároltuk helyesen az ennivalót és hiába tart még a szavatossági idő, ha az élelmiszer kinézete, szaga, állaga, íze eltér a megszokottól, gondolkodás nélkül váljunk meg tőle! Ez nem élelmiszerpazarlás, hanem egy esetleges gyomorrontást vagy súlyosabb ételmérgezést kerülhetünk így el. Ügyeljünk a házi kedvencekre is, romlott ételt nekik se adjunk!

- hívják fel a figyelmet az MDOSZ szakemberei.

Szabályok, amiket érdemes még észben tartani

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ összegyűjtött néhány intelmet, hasznos információt azzal kapcsolatban, mit érdemes enni, inni a nagy melegben. Lássuk!

Általános ajánlás

• Naponta általában 2-2,5 liter folyadékot veszít szervezetünk izzadással, légzéssel, vizeletelválasztással és a széklettel, így egy átlagos napon napi 6-8 pohár víz vagy egyéb hidratáló folyadék fogyasztása javasolt.
• A víz mellett tej, cukormentes italok, tea és kávé is fogyasztható, de érdemes észben tartani, hogy a koffeintartalmú italok (kávé, tea) vízhajtó hatásúak.
• Gyümölcslevek és smoothie-k is fogyaszthatók, azonban ezek napi mennyiségét javasolt 150 ml-ben maximalizálni magas cukortartalmuk miatt. Nem lehet persze általánosítani, mert az emberek egyéni folyadékbeviteli igényei eltérőek, attól függően, hogy milyen korúak, neműek, végeznek-e fizikai munkát vagy sportolnak-e. Továbbá a környezet is számít, azaz hogy az éghajlat mennyire meleg és milyen páratartalmú, ugyanis mind a magasabb hőmérséklet, mind a magas páratartalom fokozza a vízvesztést.
• A hőmérséklet szezonális változása és a nappalok hosszabbodása hatással van az étvágyra is. Nyaranta csökkenhet az étvágy, különösen az igazán nagy kánikulában – ennek egyik magyarázata, hogy a szervezet próbálja csökkenteni a hőtermelő működéseit, ennek részeként az emésztő funkcióit – és az étvágyat – is.
• Az ételek a folyadékbevitel 20-30%-át adják, néhány étel több, míg mások kevesebb folyadékot tartalmaznak. Bizonyos gyümölcsök és zöldségek kifejezetten magas víztartalmuknak köszönhetően kiváló alternatívát jelenthetnek a folyadékbevitel növelésére, pl. az eper, uborka, cukkini, zeller, saláta, dinnye.
• A magas víztartalmú ételek is segíthetnek fokozni a folyadékbevitelt: jó példa erre a zabkása, a levesek, raguk – és ízviláguk természetesen a megfelelő szezonális összetevőkkel „nyáriasítható”.
• A hűsítő fagylaltok és jégkrémek fogyasztása jó választásnak tűnhet a hőségben, azonban többet ártanak, mint használnak, ugyanis fokozzák a hőérzetünket. A hideg ételek és italok a kezdeti hűsítő hatás után valójában ellenkező hatást váltanak ki szervezetünkben. Az emésztés önmagában is hőtermelő folyamat és ehhez hozzáadódik – a hideg étel/italfogyasztás utáni gyors lehűlés miatt – a szervezet automatikus kompenzáló mechanizmusa, így még nagyobb lehet a hőségérzet, mint a hideg étel/ital fogyasztása előtt.
• Ezzel ellentétben a forró italok bár kevésbé vonzóak egy meleg nyári napon, mégis segíthetnek, hogy kevésbé legyen melegünk. A forró italoktól ugyanis megemelkedik a testhőnk, a szervezet pedig ezt kompenzálva le akarja hűteni magát, így többet izzadunk, hogy több hőt veszítsünk. A „termogén” ételek – pl. a fűszerek és a chili – szintén emelik a testhőmérsékletet az anyagcsere serkentésével. Ez szintén fokozza az izzadást, ami hűsítő érzetet kelt.

Mit érdemes kerülni?

Nyáron javasolt kerülni a nehezebben emészthető ételek fogyasztását, mert az emésztésük fokozottabb hőtermeléssel jár. Ilyenek például a fehérjében, cukrokban és rostokban gazdag ételek. Könnyebben emészthetővé tehetjük a húsokat marinálással, a gabonaféléket pedig beáztatással.

Címlapkép: Getty Images