Hazai szakemberek elárulták: tényleg veszélyes az emberre a gyilkos madárkór, küszöbön a védőoltás?

A madárinfluenza H5N1-es törzse az elmúlt években világszerte több százmillió baromfit pusztított már el. Idén tavasszal regisztrálták az első olyan madárinfluenzás (H5N1) esetet, amikor a vírus emlősről emberre ugrott. A megbetegedés az Egyesült Államokban, egy texasi szarvasmarhatelepen történt, de a jelentések szerint több államban is felütötte a fejét a szarvasmarhák között a vírus. Az, hogy a H5N1 vagy úgy általában a madárinfluenza-vírusok madarakról emlősökre is terjedhetnek, nem ritkaság, az viszont igen, hogy a texasi eset vírusának genetikai vizsgálata során kiderült: már van egy adaptációs mutáció a vírusban. Nyár közepén jött aztán a hír, hogy Finnországban a világon elsőként oltanak már embereket madárinfluenza ellen- írta meg a Reuters nyomán a Portfolio.

A vakcinákat a finneknél például a szőrme- és baromfifarmok dolgozói, a madárinfluenza-mintákat kezelő laboránsok és az állatorvosok kaphatják meg, akik állatfelügyelőként dolgoznak azokban a régiókban, ahol a szőrmefarmok találhatók. Ezen felül a vadon élő madarakat gondozó menhelyeken, állattenyésztő farmokon vagy az állati melléktermékeket feldolgozó üzemek takarításával foglalkozó személyek is kapnak oltóanyagot, közölte a lap. Ezért is voltunk kíváncsiak arra, mi most a helyzet Magyarországon, melyek jelenleg a legfertőzöttebb megyék? Mennyire sújtja a hazai baromfiállományt ez a betegség? Hogyan lehet egyáltalán védekezni? A HelloVidék kérdéseire a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakembere válaszolt:

HelloVidék: Úgy tudjuk, a madárinfluenza, más néven avian influenza, egy olyan vírusos fertőzés, amely madarakat érint, de néha emberekre is átterjedhet. Az emberek számára a madárinfluenza főként akkor jelent veszélyt, ha közvetlen érintkezésbe kerülnek fertőzött madarakkal vagy azok ürülékével.

Nébih: A fenti megfogalmazás nem teljesen pontos. A madárinfluenza alapvetően a madarak betegsége, tehát valamennyi madárfaj fogékony rá. Sporadikusan előfordulhat emlősökben, és nagyon ritkán embert is megfertőzhet. A betegségnek két fő típusa van: a magas és az alacsony patogenitású madárinfluenza. Ezek közül az alacsony patogenitású általában tünetek nélkül vagy enyhe tünetekkel jelenik meg a madarakban. A magas patogenitású madárinfluenza súlyosabb tüneteket és akár elhullást is okozhat a madarakban. Általánosságban ezt a típust szoktuk madárinfluenzaként emlegetni.

Általánosságban, mi most a helyzet Magyarországon, melyek a legfertőzöttebb megyék?

Jelenleg nincs jelen Magyarországon a magas patogenitású madárinfluenza. Az utolsó megbetegedést baromfiban 2024 áprilisában erősítettük meg Békés vármegyében, azóta nem fordult elő hazánkban.

2024 július 3-tól az Állategészségügyi Világszervezet vonatkozó előírásai szerint hivatalosan is visszanyertük a betegségtől való mentességünket.

Jellemzően mennyire sújtja a hazai baromfiállományt ez a betegség?

2020 óta hazánkban, ahogy Európa, valamint a világ más országaiban is a magas patogenitású madárinfluenza visszatérően megjelenik a baromfiállományokban, és gyakran kiterjedt járványokat okoz. Ezek jellemzően a vándorló vadmadarak vonulásához köthetően, szezonálisan fordulnak elő. Magyarországon a legutóbbi magas patogenitású madárinfluenza-járvány 2024 áprilisában volt, és összesen 8 baromfitartó gazdaságot érintett. Jelen állás szerint azonban egyáltalán nem érintett a baromfiállomány a betegséggel.

Milyen állatok vannak leginkább veszélyben?

Ahogy fentebb írtuk: a madárinfluenza alapvetően a madarak betegsége, valamennyi madárfaj fogékony a betegségre.

Mit okoz, miért kell azonnal megsemmisíteni az állományt, ha felüti fejét a betegség?

A magas patogenitású madárinfluenza nagy gazdasági kárral járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Tekintettel arra, hogy gyógykezelni nem lehet, és a légúti vírusokra jellemzően nagyon gyorsan tud terjedni az egyes állományok között, ezért, ha felüti a fejét egy baromfiállományban, az a cél, hogy mielőbb felszámoljuk a betegséget, és megakadályozzuk a további terjedését. Ezért kell az érintett állományt mielőbb felszámolni. A leölt állatok az élelmiszerláncba nem kerülhetnek be, így azokat ártalmatlanítani kell.

Hogyan lehet védekezni?

A betegség ellen az állattartók a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartásával tudnak védekezni. Így például az állatok etetésének és itatásának fedetten szükséges történnie, valamint a takarmányt és az almot is lefedve kell tárolni, hogy a vadon élő madarakkal történő közvetlen vagy közvetett érintkezést elkerüljék állományuknál. A telepen a személyi és járműforgalmat minimalizálni kell, valamint a megfelelő fertőtlenítés is kiemelten fontos, hogy a telepek közötti, emberek és eszközök általi terjedés kockázatát lecsökkentsék.

Van-e bármilyen védőoltás az állatoknál? Hogyan lehet megelőzni a fertőzést?

A betegség ellen létezik vakcina, azonban jelenleg Magyarországon nem engedélyezett a baromfiállományok vakcinázása. Ennek gazdasági és szakmai okai egyaránt vannak. Az állományok megfertőződését a járványvédelmi előírások betartásával lehet és kell megelőzni, a védekezésben ez az elsődleges eszköz.

Mit okoz a fertőzött madárhús fogyasztása és milyen kockázatot jelenthet?

Az állategészségügyi szolgálat által működtetett monitoring rendszer, a vágóhídra történő élőállat szállítást megelőző és a vágóhídon lefolytatott vizsgálatok biztosítják, hogy kereskedelmi forgalomba ne kerülhessen madárinfluenzával érintett baromfi húsa.

Az előírásoknak megfelelően előállított, és fogyasztás előtt szükség szerint hőkezelt baromfitermékek nem jelentenek egészségügyi kockázatot az emberek számára.

Terjedhet emberről-emberre? Volt már Magyarországon erre példa?

Magyarországon baromfiról sem terjedt át emberre a betegség. Néhány országban, főként Ázsiában ritkán előfordulhat, hogy baromfiról átterjed emberre a betegség, viszont emberről-emberre terjedést még ott sem állapítottak meg.

Kutyákra-macskákra átterjedhet a betegség?

Sporadikusan emlősállatokat is megfertőzhet a betegség. Főként akkor, ha nagy mennyiségben van jelen a közvetlen környezetükben élő madarakban a vírus, és azokkal közvetlen vagy közvetett úton érintkeznek.

Egy házimacskából hazánkban is kimutattuk a magas patogenitású madárinfluenza vírusát. A fertőzés forrása valószínűleg a vadon élő madarakkal történt érintkezés volt.

Címlapkép: Getty Images