Ezért nem tudta meghódítani a boltokat az ősi magyar szuperélelmiszer

Habár a búza javarészt az ország minden szegletében megterem, mégis csak bizonyos tájegységeken, régiókban maradt fenn a csíramálé készítésének hagyománya. Mivel egykor a cukor hiánycikknek számított, amikor pedig lehetett is kapni, a tanyán, falvakban élő szegény családok nem tudták megfizetni, a búzából készítettek maguknak édes nassolnivalót (lévén a benne lévő keményítő hő hatására cukorrá alakul), amit egészen szeptembertől a húsvéti böjti időszak végéig ehettek. A recept, mint a régi mesék és népdalok, szájhagyomány útján öröklődött a későbbi generációkra, ezért a tudás a városiasodás megjelenésével lassan kezdett kikopni a mindennapokból.

Mikor kezdetét vette az urbanizáció, gyárakat hoztak létre vidéken, sok ember föladta az addigi életmódját és a szalag mellé ment dolgozni. A málé elkészítése igazán kemény, soknapos állandó feladatot jelent, amire már jellemzően nem maradt se idő, se energia napi 8-10 óra munka után, ezért is kopott ki a hagyománya

– magyarázta Tóth Bálint orosházi hagyományőrző.

Tóth Bálint 2002-ben alapított csíramálé üzemet Orosházán, ahol máig az igazi, autentikus recept szerint készítik az egykor sokak által kedvelt édességet. A receptúrát a szintén helyi, majdnem száz évet is megélt Bikádi Marika nénitől kapta, aki egészen az 1990-es évek végéig sütötte üzletszerűen a málét, ami generációkon keresztül öröklődött náluk a családban.

Ha Bikádi néni és a családja nem lettek volna, akkor valószínű, hogy Orosházán is elhalt volna ez a hagyomány

– emelte ki az orosházi hagyományőrző.

Tóth Bálint megemlítette, máig ugyanazokban a régiókban ismerik az édességet, de sokan már a nevét is teljesen elfeledték, csak az rémlik nekik, hogy annak idején még sütött nekik valamit a nagymamájuk, nagypapájuk, amit szerettek enni. Sokáig írásos formában sem maradt nyoma ennek a középkorig visszanyúló hagyománynak, egyik legkorábbi említése Jókai Mór 1872-es Az arany emberéből származik. Tóth Bálint szerint erre egyszerű a magyarázat, mivel korábban olyan evidensnek tartották az elkészítését, mint ma például a rántást, nem kellett azt külön lejegyezni.

Manapság jellemző, hogy ami egészséges, az sokszor nem mondható finomnak, amiről pedig a gyerekek megtudják, hogy jótékony hatással van az egészségükre, például a zöld színű zöldségek, spenót, kelbimbó, brokkoli, már csak dacból is otthagyják a tányérjukon. Szerencsés egybeesés, hogy a csíramáléhoz az édes íz mellett számtalan jótékony hatás köthető, mert gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és nyomelemekben. Ha csak néhány pozitívumot említünk ki vele kapcsolatban: erősíti az immunrendszert, serkenti az emésztést, jó magas vérnyomás ellen, méregteleníti a szervezetet és kifejezetten csodaszer a hideg hónapokban tapasztalt fáradtság ellen.

Régen a csíramálé nem volt túldimenzionálva, csak az volt a lényeg, hogy finom és édes. Ezen nőttünk fel. Nem beszéltünk róla a családban, hogy milyen egészséges, nem is tudtam róla, csak idősebb fejjel csodálkoztam rá, hogy ebben a hagyományban mekkora tudás rejlik

– magyarázta Tóth Bálint.

Az utóbbi években az egészséges életmód valósággal divathullámmá nőtte ki magát. Habár sok trendről nem éppen pozitívan szoktak nyilatkozni, a rendszeres sport és a tudatos táplálkozás olyan hóbortok, amelyek kifejezetten pozitív hatással vannak bárki életére. De ha a búzacsíramálé valóban egy egészséges nassolnivaló, kérdés, hogy miért nem vált az utóbbi években országszerte is népszerűvé.

Egyre több embert diagnosztizálnak valamilyen ételintoleranciával, aki pedig gluténérzékeny, az nem eheti a málét, mivel ez csak búzalisztből és csíraléből készül. A másik oldala, hogy főleg az idősek és a középkorúak nőttek fel a csíramálén, a fiatalok kevésbé szoktak hozzá ehhez az ízvilághoz, így egy generáció kevesebbet fogyaszt belőle. Éppen ezért az utóbbi években nem nőtt meg a fogyasztása, nálunk, vidéken azért esszük, mert szeretjük, ha pedig valaki ellátogat hozzánk és nyitott a helyi ízekre, akkor megkóstolja, esetleg később rendel is tőlünk

– magyarázta a csíramálé főként regionális ismertségét Tóth Bálint.

Egyrészt tehát a körülményes elkészítés tehető felelőssé a hagyomány feledésbe merülésének, hiszen a megváltozott munkakörülmények mellett már igencsak macerás lenne napi szinten foglalkozni a máléval, emellett pedig rövid a szavatossági ideje, ezért a boltokban sem lehet hosszú ideig frissen forgalmazni. Az ősi érték megmentéséért először a helyi értéktárba vették be a búzacsíramálét, majd HÍR védjegyes termékké nyilvánították, tavaly pedig a Békés Megyei Értéktárba is besorolták. Bár ezek a lépések mind tesznek azért, hogy ez az ősi magyar étel minél tovább ismert édesség maradhasson, Tóth Bálint szerint az elterjedésének legfőbb akadálya az, hogy az előállításából nem lehet megélni.

Nagyon örülök, hogy fölkarolják ezeket a hagyományokat. Minél korosabb az ember, annál jobban hisz az értékekben és azok megőrzésében, de többet kellene tenni ennek érdekében. Manapság minden a költségeken és nyereségen múlik, ez pedig sajnos annyira nem profitábilis termék, így kevesebb időt tudunk rászánni

– összegezte a hagyományőrző.

A kihívást kereső háziasszonyok számtalan receptet találnak az interneten, amivel tesztelhetik sütőmesteri tapasztalatukat, de a kevésbé nagy konyhatündérek akár pékségekben, bioboltokban is megvásárolhatják ezt a népi ételt. Az eredeti csíramálé garantáltan színezék, mesterséges ízfokozó és adalékanyag-mentes, ami plusz cukor hozzáadása nélkül lesz selymesen édes, az orosházi recept szerint pedig a szélein mennyien roppanós. Aki megkóstolja, egy falat betekintést nyer a több száz éves tanyasi hétköznapok világába, amiért talán még a gyerekek is szívesen lemondanak majd a ragadós cukorkáikról és a csokoládéról.