A magyar manufaktúra, aminek a termékeiért megőrülnek a csúcséttermek
A fine dining már évekkel ezelőtt felfedezte magának, most pedig a háztartásokba is szépen lassan beszivárog a Tokaji borecet, ami jóval több lehetőséget rejteget magában, mint ahogyan azt bárki gondolta volna korábban. Az új csodafűszer egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistelepülésről indult világhódító útnak: Bodrogkeresztúron készülnek az ország legjobb ecetei, sőt, az első és egyetlen hazai ecetmúzeum is itt található. De mi köze van egy zempléni kistelepülésnek a borecethez, mennyire van igény a jó minőségű ecetekre a zöld flakonos savanyú levek országában, honnan jött az ötlet, és hogyan boldogul egy vidéki manufaktúra? Ennek jártunk utána.
2013-ban robbant be a Tokaji borecet a köztudatba, amikor Széll Tamás a franciaországi Lyonban a világ legnívósabb szakácsversenyén, a Bocuse d’Or-on aszúecet-gyöngyöket csepegtetett a tányérra. A különleges borecet hatalmas visszhangot kapott: a borecet mára már az ország legjobb fine dining éttermeinek többségében megtalálható alapanyag, a manufaktúra pedig azóta is a partnere a legendás szakács Michelin-csillagos éttermének.
De mi is az a borecet, amitől hangos a magyar csúcsgasztronómia?
Ha az ecetre gondolunk, a legtöbb magyarnak valószínűleg a zöld flakonos színtelen és savanyú ízű ecet jut eszébe, ami annak köszönhető, hogy Magyarországon nem nagyon van kultúrája a jó minőségű biológiai ecetnek. Egy újító vállalkozó, Formanek Ferenc azonban úgy gondolta, hogy érdemes lehet kiaknázni ezt a piaci rést és megteremteni hazánkban a biológiai ecet kultúráját. Az idő őt igazolja, ugyanis úgy tűnik, van igény Magyarországon is a jó minőségű ecetre - és nem csak olyan formában, ahogyan eddig használtuk.
Sokan azt gondolják, hogy a biológiai ecetnek csak a salátaöntetben van helye, pedig nagyon sokféle formában lehet fogyasztani, a felhasználási lehetőségeinek csak a kreativitás szab határt. Minél többet kóstolja az ember, annál több helyen el tudja képzelni: levesekben, mártásokban, pácokban, savanyúságokban, desszertekben, koktélokban, fagylaltokban… vagy csak úgy szimplán magában
- mondta a HelloVidéknek Orehovszky Éva, a Borecet Művek kereskedelmi menedzsere, aki azt is elárulta, hogy a cég kizárólag természetes úton, biológiai erjesztéssel állít elő ecetet, ami nem tartalmaz adalékanyagot, tartósítószert, hozzáadott cukrot és aromát. A bodrogkeresztúri üzemben elsősorban tokaji borokból készült furmint és aszú boreceteket, alma- és balzsameceteket, valamint gyümölcseceteket állítanak elő, de salátaöntetek és lekvárkülönlegességek is helyet kaptak a termékpalettán.
Ez nem a zöld flakonos ipari ecet
Aki még nem kóstolta, annak nehéz elképzelnie, hogy a Borecet Művek termékei nem ecetsavként értelmezhetőek, hanem fűszerként, amelyek egészen más ízeket hoznak ki a különféle ételekből. A termékpaletta összeállításakor a változatos ízek mellett az volt cél, hogy többnyire hazánkban is előforduló, friss alapanyagokat használjanak fel.
Az 5 évig aszúszemeken érlelt prémium nemesecet mellett talán a gyümölcsecetek ízösszetételei a legizgalmasabbak: epres-rebarbarás, homoktövises, csipkebogyós, kökényes, gránátalmás, málnás, meggyes-mentás, szilvás-vaníliás, áfonyás-ibolyás, almás-fahéjas, sárgabarackos-bodzás, körtéslevendulás és gyógynövényes ecet is készül a bodrogkeresztúri üzemben.
A manufaktúra körül egy végeláthatatlan gyümölcsös található, mivel helyben termelik meg az alapanyagok 80 százalékát. A borecethez felhasznált bor saját szőlőterületről érkezik: a szőlőt nagy odafigyeléssel művelik, kézzel szüretelik, majd helyben dolgozzák fel. A vállalat kereskedelmi menedzsere elárulta, hogy azok az alapanyagok is főként Magyarországról származnak, amelyeket nem helyben termelnek.
Így működik egy manufaktúra a XXI. században
Formanek Ferenc tulajdonos a vállalkozás megalapítása előtt tanárként, fizikusként, majd kutatóként dolgozott, de gyermekkora óta érdeklődött a borászat és a szőlészet világa iránt. Amikor Bodrogkeresztúrra költözött, látta, hogy rengeteg tehetséges és tapasztalt borász dolgozik a borvidéken és úgy érezte, hogy még egy borászattal nem tudna többet hozzátenni a vidék értékeihez. Ehelyett inkább egy teljesen új dologba kezdett, ami Magyarországon is egyedülállónak számított: megalapította a Borecet Műveket, amit a feleségével, Képíró Anitával együtt közel tíz éve működtetnek a Tokaj-Hegyaljai Bodrogkeresztúron.
A tulajdonos külföldi utazásai során fedezte fel az ecet kiemelkedő szerepét a gasztronómiában, majd az előállításhoz szükséges szakmai tudást, technológiát és az anyaecetet pedig Ausztriából hozta.
A cég munkatársai elmondták, hogy kilenc év távlatában is egyedülállóak a piacon, mivel csak a bodrogkeresztúri cég foglalkozik hazánkban ilyen nagy mennyiségű és minőségű borecet előállításával. A Borecet Művekben közel 20-an dolgoznak, a dolgozók elmondása szerint nagyon családias a légkör, és ami a legfontosabb: mindenki lojális és elkötelezett a termék iránt.
Egytől-egyig mindannyian hiszünk a termékben, szeretjük, rendszeresen használjuk, és azon dolgozunk, hogy sikeres legyen. Nem úgy fogjuk fel, hogy „be kell járni dolgozni.” Szeretünk itt lenni, jó a közösség, jók a munkakörülmények. Nekem itt van a második családom
- mondta a manufaktúra munkatársa, aki elárulta, hogy ahogy nő a termék iránti érdeklődés, úgy bővül a cég is. A térségben azonban súlyos problémát jelent a munkaerőhiány, nagyon nehéz megtalálni a megfelelő alkalmazottat még úgy is, hogy a Borecet Művek valamivel többet kínál, mint a környéki cégek: versenyképes fizetéssel és családbarát irodával csábítja a tehetséges munkaerőt. A munkahelyen van játszótér és gyerekszoba is, mivel felismerte a tulajdonos, hogy sok szülőnek problémát jelent megoldani a felügyeletet a szünetekben. A munkatársak elmondása szerint sokszor vannak gyerekek a munkahelyen, mivel táborokat is szerveznek.
Dr. Fábián Brigitta, a Borecet Művek cégvezetője elárulta, hogy a 2010-ben épült üzem nagyságrendileg 300 millió forintból valósult meg és részben Európai Uniós támogatás igénybevételével történt a beruházás.
Ecetmúzeum a Zemplén lankái között
Bár nincs komolyabb versenytárs, az előállítás mellett a cég szeretett volna többet nyújtani a fogyasztóknak: így jött létre Magyarország első és egyetlen ecetmúzeuma, amelyre szintén pályázati forrást vettek igénybe.
Az Acetánia Ecetmúzeum 2015-ben épült, és nem csak egy szimpla múzeum kiállítási tárgyakkal felszerelt épület, hanem egy olyan létesítmény, ahol filmvetítéssel és interaktív elemekkel kiegészülve megismerkedhetnek a látogatók az ecet történelmével és betekintést nyerhetnek a pincébe, illetve az alkalmazott technológiába. A cégvezető szerint a célcsoport meglehetősen vegyes: a múzeumot családok, iskolás és nyugdíjas csoportok is látogatják. A látogatást egy kóstoló zárja, ahol az érdeklődők végigkóstolhatják a helyben előállított eceteket.
Egy kicsit mindig ódzkodnak az ecetkóstolástól, de eddig senki sem távozott rossz szájízzel, sőt! A látogatók is mindig megfogalmazzák, hogy alig lehet abbahagyni
- mondta Orehovszky Éva, majd hozzátette: a kóstolóval együtt egy ilyen látogatás akár egy órát is igénybe vehet. A múzeum szezonja márciustól november végéig tart, eddig érkeznek csoportok, de utazási irodák és borászatok is szokták ajánlani a múzeumlátogatást. A kereskedelmi menedzser szerint azért is jó opció a borvidéken tett látogatás során útba ejteni a bodrogkeresztúri ecetmúzeumot, mivel színesíti a környék túlzottan a borokra fókuszáló palettáját, valamint egy olyan élményt ad, ami máshol nem kapható meg az országban.
Rákaptak a magyarok a biológiai ecetre
„Az elmúlt években eljutottunk oda, hogy az országban szinte mindenhol megtalálható a borecet. Egyre több a viszonteladónk, és folyamatosan növekszik a partnerek száma” - fogalmazott Orehovszky Éva, aki azt is elárulta, hogy külföldre legtöbbet Németországba és Japánba szállítanak, de a környező országok mellett már Nagy-Britanniában, Svájcban és Hollandiában is megjelent a Tokaji borecet. A manufaktúra 2017-ben 400 hektoliter bor-, alma- és balzsamecetet állított elő, a mennyiség pedig szintén emelkedik évről-évre. Annál is inkább, mivel egyre nagyobb cégekkel került kapcsolatba a Borecet Művek, például az Eisberggel és a Bonduelle-lel.
Mivel jócskán túljutott már a borecet azon a szinten, hogy csak ételeket bolondítsanak meg vele, nem csoda, hogy felbukkant fröccs, szörp, koktél vagy limonádé alapanyagaként is. Érdekes, hogy már üdítő is készül a borecetből: a SHRUBBIE egy enyhén szénsavas, vegán, laktóz- és gluténmentes frissítő üdítőital. Összetevői a birsalma ágyon érlelt topáz almaecet, a levendula-menta és sárgabarack ágyon érlelt furmint borecet, ivóvíz, almamust és szén-dioxid, az karaktere pedig a cider és a fröccs környékére tehető, persze alkohol nélkül. Képíró Anita, a Borecet Művek ügyvezetője elárulta, hogy a SHRUBBIE június végén további 3 új izgalmas ízzel fog debütálni.
Nem csak az íze, hanem a kedvező élettani hatásai miatt is egyre többen fogyasztják a biológiai ecetet, ugyanis segíti az emésztést, hozzájárul a fogyáshoz, fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatású, de emellett a tapasztalatok szerint csökkentheti a vércukorszintet és a koleszterinszintet, jó hatással van a vérnyomásra és élénkíti a vérkeringést. A borecet vízhajtó hatású, nem okoz gyomorsavat és refluxra is érdemes kipróbálni – osztotta meg a vállalat kereskedelmi menedzsere.
Most akkor tokaji, vagy nem tokaji?
A Borecet Művek alapító tagja a Bor- és Gyümölcsecetgyártók Egyesületének, amely abból a célból jött létre, hogy összefogja azokat a cégeket és magánszemélyeket, amelyek foglalkoznak bor vagy gyümölcsecet előállításával. Borecetet kizárólag Bodrogkeresztúron állítanak elő, de gyümölcsecetgyártással több borászat és magánszemély is foglalkozik.
Erre a közös fellépésre azért van szükség, mivel jelenleg a „levegőben lóg” a borecetre vonatkozó jogi szabályozás
- taglalta dr. Fábián Brigitta cégvezető, majd hozzátette: jelenleg nincs olyan jogszabály, amely konkrétan a borecetre vonatkozva. Ezen a helyzeten szeretnének változtatni, ugyanis most még ad hoc módon hol alkoholos, hol alkoholmentes, hol élelmiszer, hol nem élelmiszer kategóriához csapják hozzá a terméket. Fábián Brigitta szerint nagyon fontos lenne, hogy tisztázva legyen a borecet helyzete és olyan szabályozás szülessen, ami egyértelműen beazonosítja a terméket.
Mivel a kiindulási alap a bor, borászati termékként tekintenek a Tokaji borecetre, azonban nagyon sok szabályozást nem lehet ráhúzni. Jelenleg azért lobbizunk, hogy az élelmiszer kategóriába kerülhessünk forgalomba hozatal és gyártás szempontjából
- osztotta meg a cégvezető, aki elmondta, hogy a borászati termék kategória jelenleg azért is problémás, mert a Tokaji név használatához extra kritériumoknak kell megfelelni. Fábián Brigitta visszaemlékezett, hogy 2010-ben a gyártás kezdetén még nem volt akadálya annak, hogy a Tokaji eredetmegjelölést ráírják a címkére, az évek során azonban folyamatosan változott a jogszabályi környezet.
A cégvezető elmondása szerint folyamatosan egyeztetnek a minisztériummal és a hegyközségi tanáccsal az eredetmegjelöléssel kapcsolatban, és úgy tűnik, hogy sikerül egy kompromisszumos megoldással kiküszöbölni a jogvitát. A jövőben tehát a borecet új címkét és nevet kaphat, amelyen valószínűleg továbbra is jelölve lesz, hogy Tokaj-Hegyaljáról származik a termék, de nem a mostani formában. A változás miatt új arculatot kapnak a termékek, de a megszokott minőséget és ízt ez nem fogja befolyásolni.
Fotók: Koszta Bernadett
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)