Ki nem találod, kik isszák a legtöbb biobort Magyarországon

HelloVidék: Mikor kezdték az organikus szőlőtermesztést?

Dobosi Győző: Az ökotermelést 2001-ben kezdtük el mert lehetőséget láttunk benne, és szerettünk volna fenntartható módon gazdálkodni. A tapasztalatok annyira meggyőztek, hogy 2006-ra az egész területünkkel átálltunk bioművelésre, amit kezdetek óta a Biokontroll Hungária tanúsít. Birtokméretünket 2014-ben értük el, ami huszonöt szőlőterület, melyből huszonhárom és fél hektár a borászathoz közel, a Nivegy-völgyben helyezkedik el, a másik másfél hektár Balatonfüreden található. Az összes területünket már magunk telepítettük, de azokat is folyamatosan megújítjuk.

Milyen előnyei, illetve hátrányai vannak a bio szőlőtermesztésnek?

Számunkra a biotermelés egyik legnagyobb előnye, hogy nem kell a vegyszerekre hagyatkozni, így kiszámíthatóbb a szőlőtermesztés. Emellett a vásárlóknak is egyre fontosabb, hogy ellenőrzött minőségű terméket kapjanak. Jelenleg a piacon található borok húsz százaléka származik ökogazdaságból, így könnyen meg tudják jegyezni a pincészetünket. A hátránya az az, hogy a szőlőtermelés sokkal ember igényesebb, és azért bőven akad papírmunka a gyakorlat mögött, hogy igazolni tudjuk, valóban bio a termékünk.

Milyen szőlőfajtákból készítenek biobort?

Mi nagyon sok szőlőfajtából készítünk bort, ez az örökségünk. Amit a kilencvenes években telepítettünk, azokból kell gazdálkodnunk. Sok hazai és sok nemzetközi fajtánk is van. De szerintem azok a fajták a legalkalmasabbak a biotermelésre, amik jól érzik magukat az adott területen, mi abszolút az olaszrizling, juhfark, kéknyelű, kékfrankos. Mi a magyar fajtákra helyezzük a hangsúlyt, és hiszünk bennük.

A fenntarthatóságra való törekvés közös társadalmi cél. Ön szerint érdemes a borászoknak az összes előírást betartani és a bio tanúsítvány megszerzésére is törekedni?

Szerintem abszolút. Én hiszem azt, hogy a fenntarthatóság az egy összetett folyamat, és nem csak a természetvédelemről szól, hanem gazdasági, emberi és minden területre kiterjedően érvényes, és nem lehet szétválasztani. Európa Uniós szinten látjuk a jelentőségét. Másik gyakorlati előnye az is, hogy az ember egy ilyen csapatba bekerülve sokkal többet foglalkozik a jövővel, a fenntarthatóság kérdésével és érzi a felelősségét.

Külföldön évről évre nő a bio termőterületek nagysága. Ön szerint a nemzetközi trend hazánk termőterületein is bekövetkezhet? Milyen kilátásai vannak a bio bortermelésnek itthon?

Én alapvetően egy pozitív embernek tartom magam, és pozitívan látom ezt is. Itt a Balaton-felvidéken azt tapasztalom, hogy akik komolyan gondolják a borászatot, szőlészetet és hosszú távon gondolkoznak, valamint stratégiájuk is van, azoknál napirenden van ez a kérdés. Magyarországon is hirtelen megnövekedett a bio területek száma, de sajnos ez leginkább a legelőket érintette, ami egy manipulált szám és nem jelentkezik a feldolgozóiparban ennek az eredménye.

Saját tapasztalatai szerint van fizetőképes kereslet a bioborokra a hazai piacon?

A saját piacunkat nézve azt látom, hogy nem azért tudunk érvényesülni a magyar bor piacon, mert biotermelők vagyunk, hanem ez egy fajta többlet, amit kínálunk a vásárlóinknak. Az egyre bonyolultabb és átláthatatlanabb ipari termelésnek „köszönhetően” egyre nagyobb az érdeklődés a fenntartható gazdaságból származó termékek iránt. Akik célzottan biobort keresnek, azok általában olyan emberek, akik valamilyen allergiával, érzékenységgel rendelkeznek, például ilyen a kén, cukor. De az idősebb házaspárokat és a fiatal, de már egzisztenciával rendelkező gyerekes családokat is érdekli az, hogy mit fogyasztanak.

Külföldi piacon mik a tapasztatai a biobor értékesítéssel?

A külföldi piacot csak kóstolgatjuk, borainkat egyelőre főként a belföldi piacra terveztük, de folyamatosan bővülnek a külföldi piacok is. Terveink között szerepel több akció szervezése a lengyel piacra, ami jelenleg a legnagyobb export piacunk, ez az, amit ki tudunk szolgálni. Emellett számos finn és svéd tenderen indultak a boraink.

Mit gondol, hogyan lehetne népszerűsíteni a bioborokat, illetve edukálni a kezdő borfogyasztókat?

Én úgy gondolom, hogy minden boros rendezvényen ki kellene alakítani külön bio részleget is, vagy feltüntetni a biotermelőket, emellett szakmai workshopokat is célszerű lenne tartani. Fontosnak tartom, hogy a hagyományos bornapok mellett hangsúlyt fektessünk az ökoborok népszerűsítését elősegítő fesztiválok rendezésére is. Egyszer régen volt egy bio borkóstoló, amin csak biotermelők vehettünk részt, ennek kifejezetten jó hangulata volt. Azóta sokkal több új szereplő van a piacin, ezért még fontosabb, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel.