Budapest 3℃ (borult)Kidobott pénz, ha rosszul tárolod az őszi gyümölcsöket: mutatjuk, hogy nem végzik kukában
Az ősz kifejezetten a termésbetakarítás, a raktározás időszaka. Akinek viszont nincs házi kertje, azok most nagy tételben vásárolják meg kedvenc gyümölcseiket a piacokról, boltokból, áruházakból. Persze gyakorta megesik, hogy a felvásárolt termény romlásnak indul a helytelen tárolás miatt. Kidobott hulladékaink nagy része ugyan még mindig az ételmaradékok képzik, de szorosan ezután a zöldségek és gyümölcsök jönnek. Pedig az alapvető cél, hogy gyümölcseinket minél nagyobb tápértékben, eredeti állapotban és lehetőleg minél kevesebb veszteséggel megőrizzük. Ráadásul a megfelelő tárolással rengeteget spórolhatunk. Mégis, hogyan tároljuk akkor őket, hogy ne végezzék kukában? Mutatunk néhány hasznos tippet!
2016 és 2021 között 24%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás a háztartásokban – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) harmadik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése során. A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.
A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszerpazarlását. A kutatók eddig 3 alkalommal, 2016-ban, 2019-ben és 2021-ben mérték meg EU-s módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszerhulladékokat a háztartásokban. Az első, 2016-os adatok szerint a magyarok fejenként évi 65,5 kg élelmiszerhulladékot „termeltek” évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kg volt a tényleges pazarlás. A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2019-re 31,9 kg-ra mérséklődött, a legfrissebb adat pedig 25,2 kg.
A mérések tehát javuló tendenciát mutatnak. Különösen látványos eredményt értünk el a pékáruknál: 5 év alatt fejenként 3,1 kg-mal sikerült csökkenteni az éves elpazarolt kenyér, kifli és zsemle mennyiségét, de a készételekkel is sokkal takarékosabban bánunk, e kategóriában a csökkenés 2,6 kg/fő/év volt.
Utóbbi fejlődés ellenére a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját továbbra is az ételmaradékok (10,7 kg/fő/év) vezetik. Ezt a friss zöldségek és gyümölcsök (4,5 kg/fő/év), valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk (3,4 kg/fő/év) követik, de a tejtermékekből is nagy mennyiség (2,4 kg/fő/év) kerül a szemetesbe.
A magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel. Az összes élelmiszerpazarlása azonban még így is tetemes, évi 245.000 tonna. A feleslegesen megvásárolt élelmiszerekből további 450.000 ember lakhatna jól egy éven keresztül napi 3 bőséges étkezéssel számolva. Ezért is kiemelten fontos a folyamatos edukáció, amelyben hatékony segítséget nyújtanak a Nébih Maradék nélkül programjának felületei. A legfrissebb pazarlás-megelőző tippgyűjtemény már elérhető a program weboldalán.
A tudatossággal sokat spórolhatunk
A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35 000 Ft értékű élelmiszert pazarol el. A kutatásból az is kiderült, hogy,
ha nem változtattunk volna a fogyasztói szokásainkon, vagyis a 2016-os pazarlási szintet tartottuk volna, akkor ez az összeg 44 000 Ft lenne. Fejenként tehát átlagosan 9000 Ft-ot spóroltunk meg a tudatosabb vásárlással, ételkészítéssel és tárolással.
Az ősz kifejezetten a termésbetakarítás, a raktározás időszaka. Akinek viszont nincs házi kertje, azok most nagy tételben vásárolják meg kedvenc gyümölcseiket a piacokról, boltokból, áruházakból. Persze gyakorta megesik, hogy a felvásárolt termény romlásnak indul a helytelen tárolás miatt. Pedig az alapvető cél, hogy gyümölcseinket minél nagyobb tápértékben, eredeti állapotban és lehetőleg minél kevesebb veszteséggel megőrizzük. Ráadásul a megfelelő tárolással rengeteget spórolhatunk.
Mégis, hogyan tároljuk akkor őket, hogy ne végezzék kukában? Mutatunk néhány hasznos tippet!
- Ha almát rakunk el télire, akkor jó ha tudjuk, hogy a közepes vagy kisebb méretűek jobban elállnak, mint a nagy, ugyanakkor a már beérett, vagy túlérett alma tárolásra nem alkalmas. Az almát - ha tehetjük - földes helyiségben, száraz, szellős pincében, vagy kamrában, rácson, vagy ládákban tároljuk. A legjobb, ha 4 fokos hőmérsékleten tartjuk, de a páratartalomra is figyeljünk oda. A ládában levő almát havonta egyszer válogassuk át, és a hibásakat vagy a túléretteket mindig távolítsuk el. Ugyanakkor ha nincs pincénk, akkor az erkély is megfelelő lehet az alma tárolására, de csak akkor, ha meg tudjuk védeni a fagytól.
- A körtét a tárolás előtt ugyanúgy át kell válogatni, mint az almát, és szintén csak a hibátlan téli körte alkalmas tárolásra. A körte tárolásánál azonban a 6-8 fokos hőmérséklet is megengedett. A körtét ugyanakkor nem ládában, hanem egy vagy két sorosan polcon, vagy nyitott papír dobozban kell tárolni.
- Az áfonya egy hétig is eláll a hűtőben, csak ne érje víz, ne mossuk meg. Elég lesz közbetlenül fogyasztás előtt. Így elkerülhetjük a penészedést.
- Ugyan így a szőlő: mosatlanul, esetleg műanyag zacskóban egy hétig eláll a hűtőben.
- A szilva esetében a kevésbé érett terményt szobahőmérsékleten érdemes tárolni, ha érett, akkor nejlonzacskóban a hűtőben 3-5 napig is eláll.
Fontos: A gyümölcsöknél csak azt a termést ajánlott elraktározni, amely nincs megnyomódva, megütődve, sérülésmentes, féregmentes, valamint tökéletesen ép.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
