Dúl az árhorror a magyar piacokon: lassan az őszi leveszöldségekről is lemondhatunk?

Ahogy arról beszámoltunk, egy korábbi országos reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a magyarok mindössze 37 %-a fogyaszt naponta friss zöldséget, étkezéseink nagy részét a fehérlisztből készült pékáruk, húsok és húskészítmények, valamint tejtermékek teszik ki. Ennek egyik oka, hogy a válaszadók 60%-a a tízórait, szintén 60%-a pedig az uzsonnát hagyja ki a napi étkezésekből, amelyek pedig pont arra adnának lehetőséget, hogy zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk. Ehelyett ráadásul sokszor inkább nassolunk: a megkérdezettek közel negyede fogyaszt minden nap édességet vagy chipset.

A zöldségek tehát nem élveznek prioritást étrendünk összeállításakor, az egészséges finomságokra azonban a bevásárlásnál sem fordítunk nagy figyelmet.

A hazai zöldségvásárlásra leginkább a kényelem jellemző: a válaszadók közel fele ott vesz zöldséget, ahol a többi élelmiszert is beszerzi, a zöldségek miatt nem fordít plusz energiát arra, hogy zöldségesnél vagy a piacon válogasson. Ennek értelmében a friss, konzerv vagy fagyasztott vitaminforrásokat elsősorban kisebb üzletekben, diszkontokban vagy hipermarketekben vesszük meg.

A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a zöldségeket legtöbben főzve, sütve, párolva vagy savanyúságként visszük be a szervezetünkbe, a nyersen bevitt vitaminforrások nagy része csupán a például szendvics mellé elfogyasztott paprika-paradicsom-uborka hármasból áll.

A főtt zöldségek közül is leginkább a leveszöldségek, a krumpli és a rengeteg ételhez használt hagyma a népszerű, a sokszor elfeledett, rengeteg vitamint és rostot tartalmazó hüvelyesekből alig eszünk: a válaszadók kicsit több mint 40%-a fogyaszt belőlük valamilyen gyakorisággal.

Leveszöldségek újragondolva

A felmérés szerint főzve, levesekben fogyasztjuk a legtöbb zöldséget. Viszont sok esetben az így felhasznált zöldésgek nagy aránya is kukában végzi. Gondoljunk csak a hétvégi zöldség- vagy húslevesekre: a maradékok között mindig van néhány hagyma, répa, karalábé, fehérrépa, zöldséglevél stb.

Kevesen tudják viszont, hogy érdemes megmenteni a már megfőzött zöldségeket is, hiszen könnyedén használhatjuk fel őket egy következő fogás elkészítéséhez is. Hogy miként és mit készíthetünk belőlük? Ennek is utána jártunk.

Gyors receptek maradékmentéshez

• A hétvégi húslevesből megmaradt zöldségekből pikk-pakk készíthetünk ízletes krémlevest. Ehhez csak fel kell tennünk egy adag vizet főni, hozzáadni egy leveskockát, majd a zöldségeket. Amikor úgy látjuk, felforrt az alaplevünk, pürésítsük össze a zöldségekkel, majd a végén tejszínnel sűrítsük be.
• A maradék répákat, borsót felhasználhatjuk köretekhez is: rízshez adagolhatjuk, de akár rizottót is készíthetünk belőlük.
• Fasírt is készülhet a megmaradt zöldségekből. Ehhez a szokott módon kenyeret vagy zsömlét áztassunk vízbe vagy tejbe - ki, hogy szereti. Pürésítsük le a zöldségeket, majd keverjük össze az alapanyagokat. Ízesítsük a szokásos módon, adhatunk hozzá egy tojást is, a jobb állag eléréséhez. Ezután már csak a sütés van hátra.
• A főtt zöldségeket pürésítve használhatjuk továbbá töltelékként is: tésztákat, omlettet is kiegészíthetünk velük. De akár krumplit, padlizsánt is megtölthetünk a pürésített zöldségekkel.

Ízletes fogás készülhet, egy kis odafigyeléssel

Nincs jobb időszak a levesfőzéshez, mint az ősz. Ebben az időszakban találjuk a legérettebb, legzamatosabb zöldségeket a piacokon, boltokban. Ahhoz pedig, hogy kiválót étel készüljön belőlük csak egy kis odafigyelésre van szükség.

Kezdjük tehát a zöldségek kiválasztásával, amelyeket az évszaknak megfelelően kell válogatni. Érdemes ilyenkor a brokkolit, a sütőtököt, a zellert, a spenótot, a burgonyát, a gombát, és a céklát felhasználni, hiszen szezonjuk van. Persze ilyenkor elérhető nagy mennyiségben a fehérrépa, a póréhagyma és a szárított hüvelyesek is. Érdemes mindig a friss árut keresni és a főzéshez olíva olajat használni, hogy tovább erősítsük az egészséges életmód vonalát.

Nem utolsó sorban az aromák és fűszerek megválasztása is fontos pont. Hiszen az alapanyagok mellett az ízek, illatok és a lávány is sokat számít egy étel kívánatossága szempontjából. Ősszel ebből a szempontból is el vagyunk kényeztetve: a bazsalikom, menta, gyömbér, metélőhagyma, chili, fokhagyma, zsálya, oregánó és petrezselyem közül bátran válogathatunk. A bátrabbak kísérletezhetnek a kakukkfű, a szerecsendió, a boróka, a fahéj és a szegfűszeg különleges ízével is.

Érdemes spórolni a magas árak miatt

Az utóbbi hetekben, hónapokban egyre érzékenyebbé váló áremelkedések a zöldségeket sem kerülték el, és mostanra bizony jó pár közkedvelt - vagy kevésbé kedvelt, de annál egészségesebb - zöldségféle megvásárlásához bizony mélyebben a zsebébe kell nyúlnia a magyaroknak. A tavalyi év azonos időszakához képest ugyanis jó pár zöldség termelői és fogyasztói árában is jókora drágulás volt megfigyelhető, az egyszeri vásárlónak pedig egyre inkább meg kell gondolnia, miből és mennyit is vegyen a következő időszakban.

A hazai boltokban szétnézve azt kell látnunk, hogy komoly tervezést igényel, hogy az egyes zöldségféléket honnan és mikor szerezzük be, illetve hogy ezekből mennyit pakoljunk a kosárba. A kiskereskedelmi láncok üzleteiben a zöldségfélék ára a következőképpen alakult az utóbbi napokban:

• az édesburgonya kilója 499-698 forint között mozog;
• a lilahagyma kilójáért 399-496 forintot kell kifizetni;
• a palermo paprika 1198 forintba kerül kilónként;
• a jégsaláta darabjáért 549 forintot, a karalábéért 199 forintot kérnek el;
• a petrezselyemgyökér 999 forint/kilogramm áron kapható,
• a laskagomba kilója 1430 forintba kerül, a csiperkegombáé 1199 forintba;
• a bio csiperkéből 1716 forintért adnak egy kilót;
• míg az egzotikusabb gomba kilójáért 4990 forintot kell kifizetni
• a fejes káposzta kilója 329 forintba kerül;
• a vöröshagyma kilójáért 329 forintot, lilahagymaért 399 forintot kell kifizetni;
• a cékla kilója 249-279 forint között mozog;
• az uborka darabja 229-300 forint között mozog;
• a kaliforniai paprika darabjáért 233, a kilójáért viszont 949 forintot kell kiadni;
• a sárgarépa kilója 249 forintba kerül, a bio sárgarépé viszont 798 forintba;
• a sütőtökért 249 forintot kérnek el kilónként, a kelkáposztáért 499 forintot, a kelbimbóért
• pedig 998 forintot;
• a burgonya 300 kilója forint körül mozog;
• a TV paprika kilójáért 699 forintot, a szentesi zöldpaprikáért pedig 1598 forintot kell kifizetni.

Címlapkép: Getty Images