Tiltott karácsonyi ételek: fogadjunk, nem tudtad, ezeket tilos a vendégeknek adni!

A karácsony a kereszténység legjelentősebb ünnepe. A középkorban leginkább a vallás irányította az ünnepkört egészen a 19. századig, addig a vallásból kialakított szokások határozták meg a karácsonyt. Az időpontja egybeesett a téli napfordulóval, gyakorlatilag a karácsony egyfajta lezárása volt az évnek. Mivel a munka szünetelt, ezért a családi ünnepek és pihenés hónapja volt, hiszen az egyház tiltotta a munkát, persze ez alól mindig akadtak kivételek. De az biztos, hogy a katolikus egyház eredetileg minden héten szerdán, pénteken böjtöt, szombaton a hústól való tartózkodást rendelte el és az adventi időszakban tilos volt a zajos mulatság, tánc és a lakodalom.

Ezt a 21. században már nem követjük, és azt sem, hogy december 24-én, karácsony böjtjét betartsák az emberek Magyarországon. Száz éve karácsonykor hús szinte egyáltalán nem került az asztalra, a hal megengedett volt, de inkább hüvelyeseket, sült tököt fogyasztottak. Ezeknek mind szimbolikája volt. Száz éve még rendkívül fontos volt a hit, ami meghatározta a szokásokat, vele együtt a karácsonyi ünnepkört is.

A kevésbé vallásos családoknál elsősorban a szeretet és a családi együttlét ünnepévé vált a karácsony, így elterjedt szokássá vált az is, hogy az ünnep alkalmából megajándékozzák egymást. A magyaroknál a bensőséges családi együttlét napja 24-e, ám nyugat-európában 25-én találkozik a rokonság.

A karácsonyi vacsorával kapcsolatos szokások

Az egyik legismertebb karácsonnyal kapcsolatos hagyományunk az ünnepi vacsora. A régi vallásos szokások szerint a katolikusok 24-én éjfélkor vagy 25-én napközben misén vesznek részt és szenteste böjtölnek. A reformátusok 24-én istentiszteletre mennek, majd következő napon órvacsorán vesznek részt. A néphagyomány szerint december 25-én következett a karácsonyi ebéd, vagy ünnepi vacsora. Összegyűlt a család, olykor a távolabbi rokonság is, hogy együtt fogyasszák el a gazdasszony által az asztalra helyezett ételeket.

Az asztalra helyezett ételek a család tagjainak az egészségét biztosították, ezért főként szentelt ostyát, mézbe mártott fokhagymát, diót és almát fogyasztottak, mely ételekhez külön szimbolikát társítottak.

A Jászságban például a böjti ebéd hétféle ételből állt: pálinkaivásból, fokhagymanyelésből, habart bablevesből, mézes-mákos csíkból, aszalt szilvából, aszalt almából, dióból és sült tökből. Általában elsőnek az ostyát ették, utána jöhetett a fokhagyma, alma. Az almának karácsonykor sokféle mágikus szerepet tulajdonítottak, a lányok szépség- és egészségvarázsló célzattal ették, de a palócoknál a családfő egy almát annyifelé vágott, ahány családtag volt, s mindenki kapott belőle, hogy összetartson a család: ha valaki eltévedne, a közösen evett almára visszagondolva hazataláljon.

Karácsonykor a dióevés szinte egész Magyarországon ismert volt, talán ezt a szokást még ma is tartja a legtöbb család. Az egészséges dió egészséget, a rossz dió betegséget jósolt. A hüvelyesek, sült tök, valamint a hal a következő év pénzbőségét jelentette. A Nyitra környéki falvakban régen bab-, borsó- vagy lencselevest, valaint mákos pupácskát, ismertebb nevén mákos gubát ettek.

Ahogy haladunk előre az időben, úgy változnak a szokásaink, veszünk át ételeket más nemzetektől. A dánoktól például a sült kacsát honosítottuk meg ünnepi ételként, angolszász vidékről érkezett a pulyka, a töltött libanyak a franciák kedvenc karácsonyi étele. Ma a legtöbben halat esznek főfogásként, de az angolszász hagyományokból eredően már pulyka is az asztalra kerül ünnepekkor. Ez köszönhető annak is, hogy egyre nyitottabbak vagyunk, egyre több információhoz jutunk a filmekből, eljutnak hozzánk más nemzetek karácsonyi szokásai is. A bejgli az osztrákoktól került hozzánk, a dió és mák töltelék pedig a bőséget és az egészséget szimbolizálja.

Hiedelmekből sincs hiány karácsonykor

Általános hiedelem volt, hogy a karácsonyi asztalra minden ételt felpakoltak és a gazdaasszony nem állhatott fel, mert akkor a kotlósai nem lettek volna jó ülősek. Magát a karácsonyi asztalt, a terítőt és a rápakolt ételeket is, de még az asztal alá rakott tárgyakat, eszközöket is különleges mágikus hatalommal ruházták fel. Átitatódott minden a karácsony szentségével, magát a karácsonyi abroszt csak egyetlen ünnepi alkalomra használták, később vetőabroszként funkcionált, hogy bő termésük legyen egész évben. Az asztal alá sokszor szalmát helyeztek és erre raktak különböző tárgyakat, ami szintén a bőséget hivatott elérni.

Drága mulatság lesz idén a karácsonyi vacsora

Manapság már szinte minden alapanyag a rendelkezésünkre áll, de régen nem ez volt a helyzet. A 19. századig a családok asztalán ritkán volt hús, ezért karácsonykor igyekeztek olyan ételeket enni, ami különlegességnek, ínyencségnek számított - ez túlnyomó többségben húsétel volt. Az ünnepek idejére időzítették a disznóvágást, ebből került friss hús - hurka, kolbász - az asztalra.

Ugyan ma már tényleg minden alapanyag elérhetővévé vált, sok család asztalára mégsem kerül bőséges hús, zöldség karácsonykor sem. Ezt pedig az infláció sem könnyíti meg. Idén elképesztő méreteket öltött az élelmiszerdrágulás, szinte minden termék ára megemelkedett. Éppen ezért, most a legtöbb magyar ésszel költ, előre tervez és jól megnézi mit és mennyit vásárol egyes alapanyagokból.

Mi várható az árak tekintetében?

Ahogy arról beszámoltunk korábban, karácsonykor a fogyasztók várhatóan 1800 – 2000 Ft/kg áron juthatnak élő pontyhoz, valamint 3500 - 4000 Ft/kg áron a pontyszelethez, az afrikai harcsa filé ára 3800 és 4200 Ft között fog alakulni.

Az ünnepi menü része a töltöttkáposzta is, ami idén szintén drágább lesz. A szezonális zöldségek és gyümölcsök kategóriáján belül kiemelkedő értékeket mutat a fejeskáposzta, melynek kilójáért 80%-kal többet kérnek a piacon, mint tavaly. Vásárlóként leginkább a fogyasztói árak változását érzékeljük: a vidéki fogyasztói piacokon a fehér káposzta ára 300-380 Ft/kg, a vidéki nagybani piacokon pedig 160-220 Ft/kg között mozog.

Süteményeket illetően a karácsony sztárja a bejgli. A Pénzcentrum gyűjtése alapján ez most a legolcsóbb, de klasszikus, nem fagyasztott bejglit találni már 2396 forintos kilós egységáron is, de a 3000 és 3500 forintos is gyakori. A legdrágább verzió a 6000 - 7000 forintos termékek.

Címlapkép: Getty Images