A mezei sóska vagy lósóska Európában őshonos évelő, patak- és árokpartokon, nedves réteken, legelőkön fordul elő, az ókor óta ismert fűszer- és gyógynövény. Belőle nemesítették a kerti sóskát. Ma már kizárólag csak ez utóbbi fajtát ültetik a veteményes és fűszerkertekbe, de az egyszerű "sóskát" vagy lósóskát bárhol megtaláljuk, akárcsak a bodzát, ha nyitott szemmel járunk. Bár az előbbit elfeledték itthon, legalább annyira jótékony hatású, mint a bodza, és finom is. Gyógyszerekhez ma is felhasználják, az erdélyi konyha egyik kedvelt alapanyaga tavasszal, akárcsak a sóska, és mi is felfedezhetjük magunknak, hisz rengeteg gyógyhatása ismert, és ingyen terem a szabadban.
A lósóska vagy lórom a keserűfűfélék családjába tartozó, vadon termő, igénytelen gyógynövény. Évelő lágyszárú, 80-150 centiméter magasra megnő, tőlevelei hosszúak, lándzsásak és nagy méretűek, a szárak végén fürtvirágzattal. Az árokpartokon, gátakon, de a réteken és mezőkön is megleljük az elterjedt növényt, amit manapság sajnos sok helyen gazként irtanak, pedig leszedve elfogyaszthatjuk, és gyógyításra is használhatjuk az egész növényt. A jellegzetes, lilás virágzatú növény levelei tavasszal, zsengén számtalan finom recept alapanyaga is lehetnek. Nevével ellentétben a lósóskából hiányzik a kertekben termesztett sóskára jellemző savanyú íz.
Főbb ismertetőjegyei
- 80-150 cm magas, lágyszárú, évelő növény
- Tőlevelei hosszú nyelűek, nagy méretűek (20-30 cm), fodros szélűek, lándzsásak, nem savanyúak
- Virágzata laza buga vagy fürtvirágzat
- A virág színe sárgászöld
- Kúszó gyöktörzse van
- Termése kis makkocska, amit lepelcimpa vesz körül
Ha úgy döntünk, hogy szerencsét próbálunk, és begyűjtünk a levelekből egy csokornyit a lelőhelyein - utak mentén, kaszálóréteken, gyomtársulásokban, vízpartokon -, de nem tudjuk eldönteni, lósóskát látunk-e, ne ijedjünk meg, mert rengeteg fajtája van ennek a spenót- és sóskaféle növénynek, és mindegyik ehető, például a laboda is, a paréjlórom vagy akár a juhsóska is. A levelekből főzött ételek nem valók mindennapos fogyasztásra, mivel oxálsavtartalmuk felgyűlhet a szervezetben, és a kövesedésre hajlamosaknál gondot okozhat. Ha gyógyhatása miatt fogyasztjuk, akkor is csak kúraszerűen javasolt. Arra figyeljünk oda, hogy csakis a zöld leveleket használjuk fel, a barna folt rajta gombás fertőzésre utal.
A lósóska gyógyító hatása
Régidők óta ismert a népi gyógyászatban. Antibakteriális hatását a modern, nyugati orvostudomány is elismeri, a lósóska felér egy fél gyógyszertárral, azt tartják. Hatóanyagai az antrakinon-glycosid származékok, melyek vízhajtó hatásúak. Javítja az epe és a máj működését, teája, ami valójában főzet, az augusztusban szedett érett levelekből készül, és természetes hashajtó lehet szükség esetén. Főzetéből borogatást is készítettek, csípések mellett bőrkiütéseket és ekcémát is sikeresen kezeltek vele.
A lósóska minden része felhasználható, teája segíti a szervezet méregtelenítését, a terméséből készült tea pedig megszünteti a hasmenést, bélgörcsöket, bélhurutot. Az összezúzott levelek a benne található rumicinnek köszönhetően a sebek és fekélyek fertőtlenítésére és gyógyítására jók, az ekcémát és a pikkelysömört is megszüntetik. A növény gyökérzete pedig kiválóan alkalmazható emésztési problémák kezelésésre, valamint remek vízhajtó.
A lósóska gazdag B-vitaminokban, sok vasat, magnéziumot, kalciumot és foszfort tartalmaz. Kiváló vérképző, B-vitaminjai pedig fokozzák a szénhidrátok, fehérjék és lipidek anyagcseréjét, továbbá légúti panaszok esetén kiváló a száraz köhögés enyhítésére, de az asztmát és a hörghurutot is kezelik vele.
Lósóska történelem
Számos mediterrán országban vadspenótnak is nevezik, mivel elkészítési módja – például saláták alapanyagaként − megegyezik a bébi spenótéval. A lósóska minden része felhasználható: az amerikai összezúzott leveleit főként sebek, fekélyek, duzzanatok gyógyítására, míg a gyökereit emésztési problémák enyhítésére, hashajtóként alkalmazták. A rituáléik során is kiemelkedő szerepet kapott a lósóska: az egész növény főzetéből hánytatószert készítettek, így tisztították meg szervezetüket a spirituális megújulás előtt. A középkori Angliában is mágikus erőt tulajdonítottak a lósóskának: más gyógynövényekhez hasonlóan úgy tartották, hogy a levelei segítenek elűzni a boszorkányok rontását. A gyökeréből főzött teát a fogfájás és a gyulladások enyhítésére használták.
Kertben is termeszthető, igazi szuperélelmiszer
A lósóska félárnyékos helyen érzi jól magát, napos helyen levelei nem lesznek olyan zsengék és ízletesek. Nedves, humuszos talajon válik igazán zamatossá. Magvait tavasszal szabadföldbe vessük el, ha ültetni akarunk belőle otthon magunknak, de még nyáron is vethetünk belőle. Mivel terebélyesre nő, ne vessük sűrűre, vagy később rikítsuk ki. Előnevelt palántákat is ültethetünk, a nagy töveket tőosztással is szaporíthatjuk. Több és nagyobb leveleket fejleszt, ha virágzatokat eltávolítjuk, ezzel azt is megakadályozzuk, hogy a magját elszórja. Tanácsos 3-4 évente új helyre ültetni. Legízletesebbek a zsenge levelei, melyeket le is lehet fagyasztani.
Ízletes fogások lósóskából
Tavasszal a zsenge leveleket salátákhoz, főzelékhez, szószhoz is kiválóan felhasználhatjuk. Íze sokkal semlegesebb a sóskáénál és a spenóténál, de hozzájuk hasonlóan felhasználható. Mutatunk pár ízletes receptet.
Főzelék
Aprítsunk fel 2 fej vöröshagymát, és dinszteljük meg egy kis olajon. Mossunk meg 50 dkg lósóskát, 1 fejes salátát, és vágjuk fel vékony csíkokra. 3-4 gerezd fokhagymát törjünk össze sóval. Mindezt adjuk a hagymához, ízesítsük borssal, még kevés sóval és pároljuk fedő alatt kb 10-15 percig. Keverjünk össze 3-4 tojássárgáját 4 evőkanálnyi tejszínnel, majd ezzel habarjuk be a főzeléket.
Lósóskás pite
Hozzávalók:
- 50 dkg réteslap, 20-30 dkg lósóska, 20 dkg feta sajt, 30 dkg tehéntúró
- 5 tojás, 5 dl görög joghurt, 2 evőkanál liszt, só, olaj
Elkészítése:
Mossuk meg a sóskát, vágjuk apróra, kevés sóval megszórva gyúrjuk át, majd öblítsük és csepegtessük le. Törjük össze a feta sajtot, keverjük össze a túróval és két tojással. A réteslapokat hajtogassuk ki, kenjük meg kettesével olajjal őket, rétegezzük rá a tölteléket, csavarjuk fel, és a csíkot tegyük egy piteformába. Három csíkot kapunk a hat lapból, amelyet így szépen felcsavarva elrendezünk a kerek formában. Süssük az egészet 20 percig 200 Celsius fokra előmelegített sütőben, majd öntsük a tetejére a 3 maradék tojással és a két evőkanál liszttel elkevert joghurtot, és süssük további 10-15 percig a pitét, míg aranybarna lesz a teteje.
Lósóskás lepény
Hozzávalók:
- 50 dkg liszt, 3,5 dl langyos víz, 2, 5 dkg friss élesztő, 2-3 evőkanál olaj,
- 1 zellergumó, 2 burgonya, 10 dkg lósóska, bors, só, olaj a kenéshez
Elkészítése:
Szitáljuk át a lisztet, morzsoljuk a közepében egy kis mélyedésbe az élesztőt, öntsük rá a víz felét, majd hagyjukn felfutni. 10 perc múlva szórjunk rá egy teáskanál sót, és dagasszuk tésztává a maradék langyos vízzel. A végén dolgozzuk bele a két-három evőkanál olajat is. Letakarva kelesszük 40 percig meleg helyen. A krumplit és a zellert pucoljuk meg, vágjuk kockára, főzzük meg sós vízben, majd törjük össze. A lósóskát mosás után főzzük 3-4 percig sós vízben, szűrjük le, és vágjuk apróra. Keverjük a zelleres-krumplis masszához, sózzuk és borsozzuk ízlés szerint. A megkelt tésztát gyúrjuk át, osszuk nyolc darabra, egyenként nyújtsuk kerek formájúra, és tegyük rá a töltelék nyolcadát egyenként. Hajtsuk félbe, csípjük össze, a tetejét pedig kenjül le olajjal. 180 Celsius fokos, előmelegített sütóben 20-25 perc alatt sül aranybarnára.
Címlapkép: Getty Images