Döntöttek a magyar fogyasztók: nem akarnak klónozott húst a henteseknél

A fogyasztói felmérések bizonysága szerint az európai közvélemény ismeri a klónozás fogalmát, ugyanakkor a klónozás jellemzőiről és alkalmazásáról való ismeret meglehetősen szegényes - irja a Laboratorium.hu

Korábbi felmérések azt mutatták, hogy a közvélemény megengedettebb a humán terápiás célokra történő alkalmazását illetően (szervátültetés, komoly betegségek kezelése), viszont elutasító a reproduktív klónozással szemben.

Három kutató, Bánáti Diána, Mészáros Zsuzsanna és Szabó Erzsébet úgy vélte, nagyon kevés az a felmérés, ami azt vizsgálja, hogyan vélekednek az emberek az állatok élelmezési célú klónozásáról, ezért pótolták az erre irányuló felmérést, ami az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban jelent meg.

A klónozás társadalmi elfogadását nehezíti a több évszázad alatt kikristályosodott etikai normák áthágása, megszegésük hallgatólagos elfogadása, esetleg felülírása

– teszik hozzá a kutatók, akik a felmérésben kitértek a szenvedést okozó kisérletek megítélésére, továbbá bevonták az ökológiai irányultsági skálát is.

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a fogyasztók ugyan megosztottak a kérdésben, ám az állatok élelmezési célú klónozásának megítélése kapcsán összességében negatív, elutasító a hozzáállásuk.

Az is napvilágra került, hogy a válaszadók közül a nők utasítják el a klónozást jobban, mint a férfiak

• míg az alapfokú végzettségűeknek mindössze alig több mint 5, addig a felsőfokú diplomával rendelkezők több mint, 50 százaléka ellenzi a klónozást
• az állattenyésztésben jártas válaszolók szintén alacsony arányban utasították el a klónozást: 16,5 %
• a kisvárosokban és a falvakban élőknek mindössze 10, ám a budapestieknek közel 60 százaléka ellenzi a klónozást!
• érdekes még a családban élők és az egyedülállók viszonyulása a kérdéshez, hiszen míg az előbbiek 83, addig az utóbbiak mindössze 17 %-a utasítja el a klónozást

Bár már évekkel ezelőtt megszületett a vonatkozó bizottsági jogszabálytervezet, annak tárgyalását nem kezdték meg az EU döntéshozó szervei. A szabályozás kidolgozását jelentősen nehezítette, hogy a téma túlmutat az élelmiszer-biztonsági aggodalmakon, állatjóléti és etikai szempontokat is figyelembe kell venni, nem szólva a fogyasztói megítélésről.

Nehézséget okoz az is, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő technológia a klónozás nyomon követésére és az ezen alapuló jelölésre. A közerkölcs alapjain álló szabályozás a tagállamok előjoga és ez változatlan maradt az új lisszaboni szerződés szerint is. A késlekedés további oka a jelentős fogyasztói aggodalom, valamint az, hogy sem az ipar sem a mezőgazdaság nem elegendően fejlett a technika alkalmazására.