Jó hír: ha egyszer bekerülsz a felső 10 százalékba, nehéz kikerülni onnan

A magyar társadalmi mobilitás alacsony és az egyenlőtlenség visszafogott mértékű - derült ki a Társadalmi riport 2018 című kiadvány egyik tanulmányából. A felső 10% jövedelme ingadozások mellett, de növekedett, miközben az alsó 10%-é alacsony szinten stagnált az elmúlt évtizedekben. A tanulmány szerint többek között Magyarországon jellemző, hogy magas a szülő és a gyermek iskolázottsága közötti korreláció, egyre többen azonos társadalmi rangban házasodnak, működik a "ragadós padló" és "ragadós plafon" elmélete - így nagyon nehéz kitörni a szegénységből (alacsony jövedelemből) és nehéz kiesni a gazdagok (magas jövedelműek) köréből is.

Az amerikai álom alaptétele az volt, hogy az országban nagyok az egyenlőtlenségek, de nagy a társadalmi mobilitás is. A magyar helyzet különleges, elkülönül a trendtől: a társadalmi egyenlőtlenségek ugyan nőttek, de viszonylag alacsonyak, miközben a társadalmi mobilitás nagyon alacsony. Az ellenkezőjét látjuk annak, mint amit Amerikában

- mondta el Szelényi Iván, aki Tóth István Györggyel közösen írt "Bezáródás és fluiditás a magyar társadalom szerkezetében" címmel tanulmányt. A Tárki Társadalmi Riport 2018 tanulmánykötetében megjelent cikkről Szelényi Iván azt mondta: a legvidámabb történet a skandináv országoké, ahol alacsony egyenlőtlenség mellett nagy a mobilitás.

Hajlamos vagyok arra gondolni, hogy ha már valaki bekerült a felső 10%-ba Magyarországon, akkor onnan nehéz kiesni, de nehéz oda bekerülni is

- fejegette Szelényi Iván. A rendszerváltás után megnőtt a felső 10%-ra jutó jövedelem, majd látható egy korrekció, ami összefüggött a gazdasági válsággal, azonban a gazdasági fellendüléssel ismét növekedett. Szelényi szerint 2014 után feltehetően tovább növekedett a felső 10%-ra jutó jövedelmek aránya.

Az alsó 10% részesedése évtizedek óta stagnál, az elmúlt években talán növekedhetett kissé, ami a közmunkával függhetett össze. De ez alapján az látható, hogy a jövedelmük összességében nem nőtt.

A felső 10-20% elkülönülésének 3 mechanizmusa van:

1. Az egyik a vagyon átöröklődése, ahol döntő jelentőségű az ingatlanvagyon.
2. • A másik - különösen Amerikában hivatkoznak erre - az oktatási rendszer, az elit iskolák rendszere, ahol reprodukálódnak a társadalmi előnyük. Ez a belső elit újratermelésének mechanizmusa.
3. • A harmadik tényező a párválasztás: aki felkerült a felső 10%-ba, hajlamos olyan párt találni magának, aki szintén ide tartozik. Mindezzel a jövedelmi-vagyoni egyenlőtlenségek felerősödnek.

Teljes szétszakadás

A tanulmány szerint a szülők társadalmi-gazdasági helyzete meghatározza, hogy a gyerekük milyen kompetenciaeredményt érnek el. Megjelentek a magániskolák, különösen a "nyelvi tagozatú magániskolák", s feltehető, hogy a módosabb szülők gyermekei kerültek ilyen iskolákba. A magániskolai végzettség előnyt jelent az egyetemi felvételeknél, legfőképpen pedig a külföldi, főként angol-amerikai (esetleg elit) egyetemekre való bekerülésben.

A magyarországi iskolai mobilitásra vonatkozó legfrissebb elemzések szerint Magyarországon magas a szülő és a gyermek iskolázottsága közötti korreláció, erős a származás hatása a diplomaszerzés valószínűségére, és magas a kedvezőbb szülői háttérhez kapcsolódó képzettségi prémium is.

A korábbi évtizedekre vonatkozó magyarországi elemzések (a nemzetközi modernizációs trendekkel összhangban) a nők "felfelé házasodásának" jelentős csökkenését mutatták ki 1980 és 2010 közötti időszakra. A KSH népszámlálási és mikrocenzusadatok 2011 és 2016 között az azonos iskolázottságúak házasodása növekedését, illetve a nők "lefelé" házasodása nagyobb csökkenését mutatják.

Tóth István György arról beszélt, hogy létezik a "ragadós padló" és "ragadós plafon" elmélete, ezek Magyarországon erősek.

Visszahúz a padló és fenntart a plafon

- emelte ki a kutató.

A társadalom felső rétegében megfigyelhető "csomósodás" létrehoz egy olyan burkot, amelynek az újratermelődése viszonylag zökkenőmentes, amelyből való kiesést finom hálók és szövetek akadályozzák, és amelybe való bekerülés a kívülállók számára a legfontosabb felemelkedési csatornák - például magas iskolázottság - nélkül egyre nehezebbé válik.

A bezáródásnak vannak természetes tendenciái a tanulmány szerint, amelyekkel semmilyen társadalompolitika nem tud mit kezdeni (mint például a házasodási szokások alakulása), és vannak olyanok, amelyeknek a megkönnyítése evidens társadalompolitikai feladat:

ez pedig az oktatási rendszer olyan átalakítása, amely a mobilitást nem akadályozza, hanem inkább támogatja.

Szelényi szerint Magyarországon a fenti okok miatt a felső 10-20% elszakadása látható a társadalom egészétől, ez az elszakadás az elmúlt években tovább erősödhetett.