Jöhet a mézembargó: a hamis mellett így búcsúzhatunk az olcsó külfölditől is?

Ennek is egyik lépcsőfoka az országos szintű Mézes Reggeli program, amely egy szlovéniai kezdeményezés hatására indult el hazánkban is, és a Nyíregyházi Méhészek Egyesülete is csatlakozott a kampányhoz. Ennek lényege, hogy próbálnak minél több iskolát és óvodát meglátogatni a termelőkkel és saját termékeiket megkóstoltatni, megismertetni a gyerekekkel.

HELLO! Fontos lenne elérni, hogy a jelenleginél sokkal több mézet fogyasszanak a magyarok, valamint, hogy a gyerekek minél hamarabb megismerjék a méz ízét és annak jótékony hatásait.

Az elmúlt évek különféle népszerűsítő kampányainak köszönhetően, hét év alatt nagymértékben nőtt a mézfogyasztás Magyarországon. Amíg 2010-ben átlagosan harminc dekagramm mézet fogyasztott egy magyar, ez a szám mára már a nyolcvan dekagrammot is eléri. Ez a növekedés az agrárkamara, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, valamint maguk a méhészek közös érdeme.

A népszerűsítő kampányok hatására egyre többen beillesztik a mézfogyasztást az egészséges életmód feltételei közé. Hiába jelentős a növekedés, Nyugat-Európában ennél még mindig jóval több mézet fogyasztanak, bár hazánkban mindig is alacsony volt a mézfogyasztás. Ritka az, aki például megeszik egy kanál mézet magában, leginkább süteményekben használjuk vagy édesítőszerként teába tesszük.

Azt azonban fontos kiemelni, hogy 40 Celsius foktól alacsonyabb hőmérsékletű folyadékban élvezhetjük igazán a méz áldásos hatását, a forró teában ugyanis pont azokat a hatóanyagokat veszti el, amelyekért fogyasztanánk. Régen a mézet gyógyszertárakban értékesítették, köhögéscsillapításra és torokfertőtlenítésre használták, gyógyszerként fogyasztották, mai napig immunerősítő hatású.

Mányik Gabriella, a Nyíregyházi Méhészek Egyesületének gazdasági vezetője szerint az lenne az ideális, ha a termelők csak Magyarországon értékesítenék a termékeiket, ezzel is biztosítva lenne, hogy megbízható forrásból, minőségi mézet fogyasszanak hazánkban.

A méhészek döntően francia és német piacon tudják értékesíteni termékeiket, ha a hazai vásárlók körében nem sikerül eladniuk. Mányik Gabriella azt is kiemelte, egy laikus számára nehéz meghatározni, hogy hogyan néz ki a jó minőségű méz, ezért is javasolják, hogy keressék a termelőket és maguktól a méhészektől vásároljanak.

Érdemes olyan felcímkézett terméket keresni, amely tartalmazza a méhész nevét is, ez plusz garanciát biztosít a megfelelő minőségre. Bizonyos méhészek pedig már egy agrárkamarai kártyával is rendelkeznek, ez lehetővé teszi egy applikáción keresztül, hogy beazonosítsák a termelőket. Így, ha ezt a kártyát a méhész bemutatja, akkor a mobil kijelzőjén minden adat megjelenik a termelőről.

A méhész legtöbbször azzal a válasszal találkozik, hogy a méz ára miatt nem vásárolják meg a termékeket. Ha a termelőktől próbáljuk beszerezni a mézet, akkor akác esetén körülbelül 2000 és 2500 forint közötti árral számolhatunk kilogrammonként, vegyesvirág mézet pedig 1200 és 1500 forint körül találunk.

A külföldről érkező termékek nagy mértékben csökkenthetik az árakat, hiába rosszabb a minősége a hazainál, a vásárlók sokszor még mindig az ár alapján döntenek. Az elmúlt években leginkább a hamis kínai méz megjelenéséről lehetett olvasni, a tavaszi mézvizsgálatokon azonban nem találtak a hazai áruházok polcain olyan termelői mézet, amelyet a hamissal kevertek volna. Más országokban viszont megjelent és valós problémának számít. Ezek az ellenőrzések és vizsgálatok folyamatosak, a laborba beküldött minták alapján rögtön kiderül, ha a természetes mézbe valamilyen hamisított anyag is kerül.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ártéri telephelyek vannak, így itt főleg a vadvirágok adnak lehetőséget a méhek fejlődésének. Az idei évben több szempontból is nehéz volt a méhészek feladata, országos átlagban közepes volt az akác és a vegyes méztermés mennyisége. A robbanásszerű tavasz és áprilisi nyár okozott problémát, az általában május közepén virágzó akác most idén már áprilisban virágzott. Erre pedig nem voltak felkészülve a méhcsaládok.

Sajnos elég viszontagságos éven vagyunk túl, az időjárás sem volt kedvező a méhészek számára, hamar beköszöntött a nyár, illetve az aszályos időszak sem segítette a termésmennyiség növekedését

- mondta a HelloVidéknek Mányik Gabriella.

Az akác virágzása alatt harminc-harmincöt Celsius fokot mértek, ennek köszönhetően az erős napsütés hatására nagyjából öt nap alatt levirágzott az akác. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a napraforgó a második legjelentősebb a mézkészítmények terén, a napraforgó virágzása alatt azonban a méhpusztulás okozott problémákat.

Volt olyan megyei méhész, aki egyáltalán nem tudott napraforgó mézet pergetni. Ennek oka még mindig nem tisztázott, amit tudni lehet, hogy méhállományok pusztultak el országszerte, ennek is köszönhető, hogy idén alacsonyabb a méztermés. Azért is nehéz a méhészek dolga, hogy pótolják a kiesett mennyiséget, mert a méhek, ahogy kirepülnek a kaptárból, önmagukra vannak bízva és amit a természetben találnak, azt használják fel, ha ez például valamilyen méreg, akkor már nem szállnak vissza a kaptárba - mesélte Mányik Gabriella.

A napraforgó virágzásának időszakában mindig van valamilyen mértékű méhpusztulás, csökken az állomány, idén azonban a megszokottnál is több család pusztult el, erről már Hok József méhész beszélt. Volt ahol az állomány egyharmados veszteségével zárult ez az időszak, de volt aki a méheinek a felét is elvesztette. Ami plusz érdekesség volt, hogy bár a kaptárakban gyűlt a méz, de a népesség csökkent.

Ennek okait az Agrárminisztérium, a NÉBIH és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület közösen vizsgálja, mivel a méhekre a mezőgazdaságnak is szüksége van, akár más növénytermesztés és a beporzás miatt is. Hok József saját állományában is tapasztalta az idei szokatlan mennyiségű méhpusztulást, van olyan családja, ahol a méhek mindössze negyede élte túl a napraforgó időszakot, de olyan család is van, ahol szinte egy méh sem pusztult el. Ezért is megmagyarázhatatlan még mindig a jelenség.

A méhészet egy csodálatos szakma, ez azonban folyamatos munkát ad a szakembereknek, csak az tud eredményeket elérni, aki mindig felügyeli és irányítja a méhek munkáját

- vallja Hok József.

Ebben mind a két méhész egyetért. A megfelelő minőség érdekében fontos arra is figyelni, hogy honnan, milyen környezetből gyűjtenek a méhek. Számtalan előírás és szabály mentén kell kiépíteni a méhészeteket, ez egy olyan szakma, amit csak örömből lehet végezni - véli Hok József.

A méhek életkörülményei a hideg idő beköszöntével megváltoznak, a téli hónapokban passzívak, akár azt is mondhatnánk, hogy téli álmot alszanak egészen márciusig. Tizenkét Celsius fok alatti hőmérsékletben már nem repülnek ki a kaptárból. A méhek a hideg hónapokban fürtalakban húzódnak a kaptár belsejébe, hogy hőszigetelő réteget képezzenek. Ha halk és egyenletes a kaptár belsejében a zúgás, akkor minden rendben van az állománnyal, ha hangosak, akkor valami zavarja őket, ha pedig teljesen néma, akkor a méhek elpusztultak.

Az Agrárminisztérium adatai alapján mintegy húszezer méhész dolgozik ma Magyarországon, ők mintegy 1,2 millió méhcsaládot nevelnek. Az elmúlt tíz év adatait nézve tizenötezer és harmincezer tonna között mozog az éves méztermelés, ezt az időjárás és más körülmények is befolyásolják. A belföldi mézfogyasztás azonban alig éri el az évi hét-nyolc tonnát. Pedig a méz jótékony hatásait felsorolni is hosszú, segít a megfázásban és a torokfájást is enyhíti, valamint jótékony hatással van az immunrendszerre is.