Budapest 16℃ (kissé felhős)Mutatjuk: ennyivel nőtt a bruttó átlagkereset Magyarországon
10.4%-kal nőttek a bruttó bérek novemberben a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására.
Novemberben a bruttó átlagkereset 355.100 forint volt, míg a nettó átlagkereset 244.700 forinton állt, figyelembe véve a családi adókedvezményeket. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 366.700 forint volt a hónapban. A nettó bérek szintén 10.4%-kal emelkedtek, így a reálbér növekedés 7.1% volt, derül ki a Takarékbank közleményéből.
Kiemelten fontos mutató a makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 10.9% volt az előző havi 11.3% után. A közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérei 5.1%-al növekedtek. A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 2.8%-al növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3.2% volt, míg a közszférában 0.8%-al nőtt ugyanez a létszám az előző év novemberéhez képest, vagyis továbbra is az üzleti szféra növekedése hajtja alapvetően a foglalkoztatást, ami jó hír az adófizetői bázis szempontjából.
Tavaly 11%-ot meghaladó lehetett a bérnövekedési ütem, idén pedig 9%-os növekedési volument vár a Takarékbank. 2018-ban a reálbérek növekedése 8.3% lehetett, idén pedig 6%-ot alulról közeledő növekedésre számít a Takarékbank a mutatóban. 2013-tól 2019 végéig a jelenlegi folyamatok alapján 51%-kal nőhetnek a reálbérek, ami globálisan is kiemelkedő ütemet jelent.
A továbbra is feszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája az elkövetkező időszakban is intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz napjainkban. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének közel 80%-át elérje a hazai. Ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen segíteni tudna. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni.
Mindez természetesen kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy az látható például az építőipari folyamatos csúszásokon is, de ez a folyamat fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximálisan ki legyen használva, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, amit immár nem tudnak kikerülni a vállalkozások. Harmadrészt pedig azt, hogy az alkalmazkodásra képes vállalkozások maradjanak életben az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti az egész gazdaság termelékenységét és a versenyképességet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
