Bajban vannak a magyar borászatok: búcsút inthetünk az olcsó bornak?

Az agráriumon belül is kiemelten nagy élőmunka-igényűnek számító ágazatban rendkívül komoly gondokat okoz a megfelelő munkaerő hiánya. A minőségi szőlőtermesztéshez, illetve borkészítéshez elengedhetetlen a szaktudással és kellő gyakorlattal rendelkező munkavállaló.

Az ágazatban zajló termelést ráadásul erős ciklikusság jellemzi, így a vállalkozások vezetőinek nem csak a megfelelő munkaerő megtalálása, de a megtartása is nehéz. Az utóbbi években az ágazat jövedelemtermelő képessége erőteljesen romlott, a termelési költségek folyamatos emelkedése ellenére sem a szőlőárak, sem a borárak nem emelkedtek érdemben. Emiatt a szőlész, illetve borász vállalkozások csak nagy nehézségek árán tudnak olyan bért fizetni az állandó, illetve időszakos munkavállalóiknak, hogy azok rendelkezésre állását egész évben biztosítani tudják.

Az online felméréssel az AKI és a HNT a munkaerő-piaci gondok enyhítését szolgáló intézkedések kidolgozásához kíván információs bázist létrehozni. A szőlő-bor ágazat 2016-ban elfogadott stratégiája kiemeli:

Az ágazat a vidékfejlesztés eszköze is lehet, amennyiben munkaerőigénye a vidék népességmegtartó erejének növekedését szolgálja.

A HNT azonban úgy látja: a stratégiai cél elérése – a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzet következtében – jelenleg kevéssé képzelhető el jól irányzott, hatásos foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása nélkül. Az ágazat munkaerőpiaci problémáinak összegyűjtéséhez, elemzéséhez, valamint a megoldási javaslatok kidolgozásához azonban elengedhetetlen, hogy a felmérésben minél több hegyközségi tag vegyen részt – hangsúlyozza a HNT elnöke, Légli Ottó.

A kérdőív kitöltése név nélkül történik.

A kérdőív az Agrárgazdasági Kutató Intézet honlapján érhető el A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának és az Agrárgazdasági Kutató Intézet közös felmérése a szőlő- és borágazat foglalkoztatási jellemzőiről címmel.