Nincs vége: gombaként szaporodnak a beruházások hazánkban

A beruházások a negyedik negyedévben 16,9%-kal nőttek az előző évihez képest, a világviszonylatban is kiemelkedő teljesítményt az építőipar negyedik negyedéves, erőteljes 21%-os növekedése is előre vetítette. Így összesen tavaly a beruházások növekedése 17% volt. Szezonálisan kiigazítva a harmadik negyedévhez képest 3,8%-kal, a 2015. év átlagához képest pedig 37%-kal bővültek a beruházások.

A beruházásokat részben az állami és uniós finanszírozású projektek húzták, de a robosztus teljesítmény nem csak az uniós beruházásoknak köszönhető, mivel beruházások 15%-át teljesítő költségvetési szerveknél 15%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, míg a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 10%-kal emelkedtek a beruházások.

Az építési beruházások 24, a gép- és berendezés beruházások 8,9%-kal növekedtek. A beruházási volumen összességében 37%-kal haladja meg a 2015-ös, míg 68,7%-kal a 2010-es átlagot.

A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 21%-kal bővült, ahol a lakásépítések folytatódó növekedése mellett a bérbeadást szolgáló létesítményekbe (pl. irodaházak, kereskedelmi egységek, raktárak) történő invesztíciók is nőttek.

Tavaly már elindult az irodaátadási hullám, az év során 160 ezer négyzetméternyi irodát adtak át, míg további 460 ezer négyzetméternyi iroda van fejlesztés és kivitelezés alatt. Idén a lakásátadási hullám felfutása is várható, így ez az ágazat továbbra is kiemelkedően teljesíthet. A nemzetgazdasági beruházások negyedét megvalósító feldolgozóipar fejlesztései kiugró mértékben, 18,5%-kal nőttek. A fejlesztések volumene a legnagyobb mértékben az elektronikai iparban és a villamos berendezések gyártása területén emelkedett, az ágazat termékei iránti élénk nemzetközi kereslet hatására.

Mivel a tavalyi második félévben indult a Mercedes új, 1 milliárd euró értékű gyárának beruházása, a tavaly bejelentett, rekord volumenű, 4,3 milliárd eurónyi új beruházásokkal együtt folytatódhat a feldolgozóipari beruházások bővülése, idén az első két hónapban pedig a bejelentett működő tőke beruházások már elérték a tavalyi rekordérték egyharmadát.

A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 44%-kal nagyobb lett, a folytatódó út-, autópálya-, vasútépítések és -felújítások következtében, emellett a szállítással foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat. A következő években több mintegy 4000 milliárd forintnyi forrás jut közúti és vasúti fejlesztésekre, ezen a területen is érdemi növekedés várható. A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye 9,5%-kal visszaesett a magas bázis miatt.

A kiskereskedelmi forgalom látványos bővülése következtében azonban több új bevásárló központ építésének tervét jelentették be a közelmúltban, ezek megvalósítása szintén lökést adhat a beruházásoknak, csakúgy, mint egyes kereskedelmi láncok további terjeszkedése.

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai a tárgynegyedévben 10,8%-kal bővültek. A mezőgazdaságra is jellemző és várhatóan egyre kritikusabb munkaerőhiány miatt a precíziós gazdálkodásra való áttérés számottevő beruházási igényt generálhat.

Az államhoz kötődő beruházások a korábbi időszakhoz képest mérsékeltebben növekedtek az uniós forrásból történő fejlesztések mérséklődése miatt. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén – rendvédelmi és honvédelmi nagymértékű fejlesztések ellenére – 3,1-kal, a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágazatban 19%-kal csökkentek a beruházások.

A humán egészségügyi, szociális ellátásban – főként a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések miatt – 46, az oktatásban pedig néhány felsőoktatási projekt miatt 6,9%-kal növekedett a beruházások volumene. Az egészségügyben a következő években az Egészséges Budapest Program 700 milliárd forintos fejlesztési kerete fog érdemben hozzájárulni a beruházásokhoz. A következő években a Liget Projekt mellett a Modern Városok Program és a turisztikai beruházások tovább növelik az ágazat beruházásait.

Néhány további nemzetgazdasági ágban is jelentősen nőtt a fejlesztések volumene. Az információ, kommunikáció beruházásiteljesítmény-értékének volumene 14%-kal nőtt, ami a következő időszakban érdemben gyorsulhat a digitális hálózatépítésekkel (5G), mobiltelefonos szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztések miatt.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a szállodaépítések és -felújítások – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – ismét szerepet játszottak a beruházások 17%-os teljesítménynövekedésében, ami a közeljövőben várhatóan még fokozódhat is (csak Budapesten 51 szállodafejlesztés van folyamatban, illetve tervezés alatt). Jelentősen, 18%-kal nőttek az energetikai beruházások a naperőművek telepítésének köszönhetően. A Paksi Atomerőmű építése pedig a következő években fokozhatja az ágazat beruházásait.

Idén folytatódhat a beruházások kétszámjegyű növekedése, amit alátámaszt az építőipari szerződésállomány és a folyamatban levő beruházások soha nem látott értéke is. Idén a beruházásokat a lakás- és iroda átadási hullám mellett az uniós támogatású és tisztán állami beruházások (Liget, Egészséges Budapest Program, Paks, múzeum, oktatási és sport beruházások, várfejlesztések stb. önmagukban is évente több 100 milliárd forinttal növelhetik a beruházásokat a következő években), is gyorsítják. A Brüsszelbe kiküldött, a teljesítésalapú számlák eddig a jelenlegi, 2014-2020-as ciklus kb. 31%-ánál tartanak, így az uniós beruházások túlnyomó része még a következő években valósulhat meg.

A beruházásokat szintén húzzák további feldolgozóipari, döntően járműgyártással kapcsolatos beruházások is, tavaly kezdődött el a Mercedes újabb kecskeméti gyárának építése. A vállalatokat pedig technológiai, automatizálási, digitalizációs beruházásokra ösztönözheti a munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése.

A tartósan alacsony kamatok, történelmi csúcshoz közeli üzleti és fogyasztói bizalmi és hangulat indexek is támogathatják a további beruházásokat. Egyes felmérések szerint a vállalatok beruházási hajlandósága soha nem volt annyira erős, mint jelenleg, amit a dinamikus vállalati hitelezés is tükröz. A beruházások még robosztusabb növekedését a kapacitás és munkaerőhiány azonban fékezi. Mindezek hatására idén 11% feletti növekedésre számítunk a tavalyi 17%-os növekedés után.