Emelkedett a foglalkoztatottak száma: jó az irány, de még van hová fejlődnünk

A december-februári időszak átlagában az előző év azonos időszakához képest 56 ezer fős növekedéssel 4.497 millió volt a foglalkoztatottak száma. A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 80 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 39 ezer fős csökkenéssel járult hozzá, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig 16 ezer fővel nőtt.

Az előző 3 havi átlaghoz képest 17 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 47 ezer fővel 4.666 millióra növekedett. Ezzel párhuzamosan a fenti időszakban kissé csökkent és 3.6 százalék volt a munkanélküliségi ráta.

A munkanélküliek száma 2 ezer fővel csökkent az előző 3 havi átlaghoz, míg 10 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Ezzel a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály immár 75 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 72.2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 78.5 százalékos rátájának eléréséhez.

A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság és a piaci szolgáltatások kivételével minden ágazatban bővülést mutatott 2018. IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóiparban 15 ezer, az építőiparban 16 ezer új munkahely keletkezett, a közszolgáltatások területén pedig 27 ezer új állás jött létre.

A piaci szolgáltatások területén 23, a mezőgazdaságban 5 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon, miközben a kibocsátás érdemben növekedett, így a termelékenység jelentősen javulhatott.

Jól láthatóan a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába.

A munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak minimálisan araszolva tud elmozdulni kissé pozitívabb irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal, ami további 250-300 ezer új álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon.

Az ok e jelenség mögött - a még mindig jelenlévő feketefoglalkoztatás mellett - egyértelműen, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony.

Így már csak a nagyon nehezen foglalkoztató és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon, vagyis szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon.

Továbbá ez a helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a nettó nominális szintet, ami már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulhatna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása.

Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek. A következő években is ugyanez a tendencia várható, kiváltképp, ha a jelenlegi ütemben folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések, valamint néhány munkavállalói adócsökkentés is tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot.

A munkaerőhiányos állapot ebből következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontján és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek, de ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is.

Mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre hatékonyabb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes beruházásokkal, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét tovább növeli a következő években.