Nőttek az átlagos bruttóbérek januárban: mutatjuk a részleteket

A versenyszférában a bérnövekedés 11,8%-ra gyorsult az előző havi 10,7%-os növekedés után. A közszférában 6,4%-kal emelkedtek a bérek, míg a közfoglalkoztatottak nélkül számolva a növekedés 3,8% volt. Az alkalmazásban állók számának növekedése 0,7%-ra lassult, ami a közfoglalkoztatottak számának csökkenését tükrözi. A versenyszféra alkalmazotti létszáma ugyanakkor továbbra is dinamikusan, 2,5%-kal emelkedett. 2013-tól 2018 végéig összesen 42,3%-kal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 43,8%-kal emelkedtek a reálbérek, derül ki a Takarék Csoport elemzéséből.

A Takarék Csoport várakozásainak megfelelően idén 9,6%-kal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 8%-os, a garantált bérminimum 8%-os növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ez a várt 3%-os infláció mellett 6,5%-ot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményezhet, így 2013-tól 2019 végéig már összesen mintegy 51,5%-kal nőhetnek a nettó reálbérek.

A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben akár 20% körüli bérmegállapodások – is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése, így az idei év közepétől az egészségügyi szakdolgozók bére három év alatt 72%-kal emelkedhet.

Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje. Eközben pedig kiemelkedő mértékben folytatódhat a lakosság vagyonának növekedése is.

A szochó évenkénti csökkentése miatt a bérköltség közel két százalékponttal lassabb mértékben emelkedik a bruttó bérek növekedéséhez képest. Tavaly a nominális GDP 9,6%-kal nőtt, ami lehetővé tette a hasonló mértékű bérköltség növekedést, így tavalyi 11,4%-kal nőttek a bruttó bérek. A 2016-2022 közötti időszak első két évében a reálbérek 19,4%-kal nőttek, így az idei évtől átlagosan 6%-os reálbér növekedés is elég lehet a konvergencia program 50%-os reálbér növekedését kitűző cél eléréséhez, ami nem tűnik teljesíthetetlennek, ez pedig a fogyasztás tartósan magas dinamikáját is biztosítja.