Demográfiai katasztrófa közeleg: 2020 után ki fog dolgozni Magyarországon?

Nemrégiben a csapból is az folyt, hogy az régiós átlaghoz képest hazánkban hatalmas a munkaerőhiány, ezzel lekörözve minden Kelet- és Közép-Európai országot. Az valóban igaz, hogy az álláshelyek száma nagyon megugrott az elmúlt években, ám a kiugró munkaerőhiány a Portfolio elemzései szerint annyira nem számít kirívónak a többi országhoz képest. A tapasztalatok szerint a cégek 90 százaléka a munkaerőhiányt okolja a vállalat növekedésének gátjának, a munkavállalók pedig sokszor azzal szembesülnek, hogy munkaerőhiány ellenére sincsenek eléggé megbecsülve és egymásnak adják a kilincset az állásinterjún. Akkor mi is az igazság, melyik oldalnak van igaza? Úgy tűnik, mindkettőnek.

Többen dolgoznak, mégsincs elég ember

Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a Portfolio által szervezett HR Revolution 2019 konferencián elmondta, hogy tapasztalataik az OECD országok közül Magyarországon a legnehezebb megtalálni a munkaerőt, holott a foglalkoztatás folyamatosan bővül. Az ügyvezető igazgató elárulta, hogy néhány éve még 55 százalék körüli volt a foglalkoztatottak aránya Magyarországon, mostanra ez az arány már közel 70 százalékra rúg.

Baja Sándor szerint azonban továbbra is problémát jelent a magyar társadalom elöregedése, idén például 141 ezer munkavállaló megy nyugdíjba, ugyanakkor a munkaerőpiacra belépő 18 évesek száma csupán 94 ezer. Az ügyvezető igazgató hozzátette, hogy jelentős, 13,8 százalékos a szürkén-feketén alkalmazott munkaerő aránya, akik körülbelül 600 ezer embert tesznek ki. A külföldön élők számát 450 ezer főre becsülik. Látható hát, hogy van még tartaléka a munkaerőpiacnak, azonban ezeket az embereket meg is kell tartani. Baja Sándor szerint a vállalatok pedig olykor félvállról veszik ezt a feladatot, a cégek nem keresnek kellő hatékonysággal embereket, nem veszik igénybe a korszerű szolgáltatásokat és az adatbázisokat, valamint nem kezelik kellőképpen a magas fluktuációt. A cég vezetője elmondta, hogy

vidéken kevésbé van jelen a fluktuáció, ugyanis kevesebb lehetőség van, egy jobb munkahelyért pedig már egyre kevesebben vállalják be az ingázást.

Vidéken egy másik érdekes jelenség is felütötte a fejét, ami a közmunkával kapcsolatos. A Portfolio HR Revolution 2019 konferenciáján Dr. Csillag Sára, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának dékánja és egyetemi docense egy kis- és középvállalkozásokról szóló kutatás eredményét ismertette. Elárulta, hogy nem csak a multiknál, hanem a KKV szektorban is megjelent a munkaerőhiány, a kisebb vállalkozásoknak pedig az a legfőbb nehézsége, hogy nem tudnak olyan magas bért kitermelni, ezért vidéken a multik mellett még a közmunkával is versenyeznek a KKV-k jó munkavállalóért.

Nem találkozik a kereslet a kínálattal

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2018. október-december időszakban 83 337 állás volt betöltetlen Magyarországon, ami nemzetgazdasági szinten a 2017-es év végéhez képest 13,8 százalékos növekedést jelent. A legtöbb üres álláshely továbbra is a feldolgozóiparban volt, ahol 22 482 üres álláshelyet regisztráltak. A feldolgozóipart az adminisztratív terület követi 10 101 betöltetlen pozícióval, majd a humán, egészségügyi és szociális ellátás 8 605 üres állással követi a sorban.

Madár István, a Portfolio vezető elemzője a HR Revolution 2019 konferencián elmondta, hogy nem csak Magyarországon egyedi ez a jelenség, ugyanis a környező országokat is érinti a munkaerőhiány. Korábban a munkáltató válogathatott, munkaerőtöbblet volt. Most azonban egyre többször tapasztalják meg a cégek, hogy nehezen tudják a megfelelő embereket megtalálni a meghirdetett pozíciókba. Ezzel szemben a vállalatok folyamatosan tudnak új munkaerőt bevonni, melynek az üteme egyáltalán nem fékeződött. Emiatt – és amiatt, hogy több százezer emberrel többen dolgoznak most, mint a válság előtt – úgy tűnhet, hogy nincs munkaerőhiány Magyarországon.

Mivel a munkanélküliség egyre alacsonyabb szintű, ezért úgy tűnhet, hogy egyre kevesebb a tartalék is, és már nem nagyon lesz ember, akit továbbra is be lehetne vonni a foglalkoztatásba. Ennek ellenére azonban meglepően sok közmunkás, munkanélküli és speciális inaktív van, akiknek a száma több százezer főt tesz ki.

Az a legnagyobb gond, hogy nem találkozik a munkaerő bővülő kereslete a kínálattal. Nem ott létesülnek új munkahelyek, ahol a legnagyobb a munkanélküliség, valamint a keresett munkaerő sem olyan képzettségű, mint amilyenből „túlkínálat” lenne.

Mint ahogyan azt a KSH adatai mutatják, a különféle régiók között hatalmas különbségek vannak. A 2018-as adatok szerint a legmagasabb foglalkoztatás Vas megyében és Győr-Moson-Sopron megyében volt 63,9 és 63,5 százalékkal. A legalacsonyabb foglalkoztatás Somogy megyét sújtotta: a megye foglalkoztatási rátája mindössze 52,4 százalék volt, ezzel "megelőzte" az 55,8 százalékot számláló Borsod-Abaúj-Zemplén megyét is.

További problémát jelent, hogy a népességnek egy tetemes része úgy tűnt el az inaktívak közül, hogy közben nem erősítette a foglalkoztatottak táborát. Ez köszönhető a külföldi munkavállalásnak, a népességfogyásnak, valamint az új nyugdíj- és munkaerőpiaci szabályozásoknak. Ezek a „kiskapuk” le lettek zárva, így most már nem lehetséges, hogy munkaképes korú emberek tűnjenek el a munkaerőpiacról, azonban az inaktívak között már csak a legkevésbé foglalkoztatható csoportok maradtak benn.

Nem nagyon lesz ennél több munkavállaló, mint amennyi most van. A nyugdíjkorhatár emelése csak ideiglenesen növeli meg a foglalkoztatottak számát, de hosszú távon drasztikusan lecsökkenhet a munkavállalási korú népesség aránya

- mondta Madár István, aki hozzátette, hogy a nyugdíjkorhatár kitolásával még egy darabig stagnál a munkavállalási korban lévők aránya, majd a 2020-as évtől kezdve rohamosan csökkenni fog. Éppen emiatt növelnünk kell a termelékenységet, innovációval, technológiai fejlesztéssel és az átlag költségszint lenyomásával.

Ez lehet a megoldás a munkaerőhiányra

Madár István szerint kulcsfontosságú a mobilitás növekedésének ösztönzése, ugyanis a földrajzi mismatch az egyik okozója a hazai munkaerőpiaci problémáknak. A bérlakásprogram, a munkába járás szervezése és támogatása erősen hozzájárulhat a munkaerőpiaci kereslet és a kínálat találkozásához, azonban a hazai lakáshoz való viszony miatt is nehéz ezt megvalósítani.

Emellett fontos, hogy oktatási és képzési programok támogassák a munkavállalók skilljeinek alakítását, ugyanis az elemző szerint a mai magyar általános iskolai oktatás nem mérsékli, hanem növeli a családból, földrajzi térségből származó különbségeket. A piacra lépésnek is megvannak a korlátai: a közmunkaprogramra például egy folyamatban lévő újragondolás vár, a rugalmas foglalkozási formák ösztönzése pedig jelenleg még nem kiforrott. A vezető elemző szerint az „önkéntes” munkanélküliség csökkentésére a járulékcsökkentés és a nettó bérnövekedés adhat megoldást, de fontos lenne a munkaerő mennyiségének és eloszlásának a racionalizálása is.

Vannak még tartalékok a munkaerőpiacon

Bár nagyon magas szinten van a foglalkoztatottság és egyértelműen a keresleti oldal dominál, vannak még tartalékok a magyar munkaerőpiacon - mondta el Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio HR Revolution 2019 konferencián tartott előadásában.

Egyértelműen kereslet-orientálttá vált a korábban kínálat-alapú foglalkoztatás Magyarországon: a rendszerváltás óta ez az első ilyen időszak, ahol a piaci trendek szerint a munkaadók keresik a munkavállalót, és nem fordítva. Ez sok kérdést is felvet, például azt, hogyan tudom megtartani a munkavállalót, javítani a közérzetét, akár a munkabéren túl is

- hangsúlyozta Parragh László. A kamara elnöke szerint akut munkaerőhiány van az országban, ami strukturális munkaerőhiányt is jelent. Parragh László ismertette, hogy a 2010-es kormányprogramban 1 millió új munkahelyről volt szó: mostanra ez az álomszerű cél közel megvalósult, ugyanis az elmúlt években 850 ezer fővel sikerült növelni a foglalkoztatottak számát.

Az MKIK elnöke úgy látja, vannak még potenciális tartalékok a munkaerőpiacon: az egyik ilyen kategória a fiatal korosztály, hiszen nagy a lemorzsolódás az iskolarendszerben (15-24 évesek között). Tartalékot jelentenek a duális képzésben tanuló hallgatók, a női foglalkoztatottak, az 55 év felettiek, a nyugdíjasok, az atipikus foglalkoztatási területek (távmunka, részmunkaidő) szereplői, a gyermekvállalás után vissza a közmunkások, és a külföldön dolgozók is számításba jöhetnek.

A reálbér-növekedésről Parragh László elmondta, hogy egy "ősbűn" árát kell megfizetnünk akkor, ha azt a gazdaságpolitikát folytatjuk, amely az olcsó munkaerőre építve kíván gazdaságot növelni. Ez szerinte legfeljebb rövidtávon lehet eredményes. Parragh szerint az is problémát okoz, hogy a reálbér növekedésével egyidejűleg nem nő olyan ütemben a termelékenység. Ha ez a kettő elszakad egymástól, akkor az nagy problémát okozhat a gazdaságban.

Erre a pályára menj, ha biztos szakmát akarsz

Parragh László ismertette, hogy a World Economic Forum előrejelzése szerint az elkövetkező években gyökeresen átalakul a munkaerőpiac. Aki nem tud lépést tartani, pórul járhat, ugyanis számos szakma tűnhet el az automatizáció miatt. A pénztárosok, titkárnők, bérszámfejtők, számviteli munkatársak, irodai dolgozók és sofőrök már foghatják a fejüket, ugyanis ezeket a munkaköröket teljes egészében kiválthatják a robotok. Vannak azokban olyan szakmák, amelyek korábban nem is léteztek, most pedig elképesztő kereslet lesz iránta. Az előrejelzés szerint az 5 legkeresettebb szakma a jövőben a data analyst, a szoftverfejlesztő, az operációs menedzser, a sales és marketing menedzser valamint a mesterséges intelligencia specialista lesz.