Kettészakadt az ország: térképen a meghökkentő eredmények

Mint arról mi is beszámoltunk, a Pénzügyminisztérium (PM) statisztikái szerint az utóbbi hónapokban foglalkoztatáspolitikai szempontból folytatódott a kedvező tendencia, hiszen hónapról-hónapra egy-egy tized százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Bodó Sándor, a PM foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára ezzel kapcsolatban kiemelte, több mint 4,5 millióan dolgoznak az országban, a munkanélküliségi ráta pedig 3,4 százalékra mérséklődött.

Noha az adatok mindenképp biztatóak, és pozitív trendet rajzolnak, ugyanakkor itt is érdemes kiemelni, hogy statisztikai átlag lévén, egy teljes országra vonatkozó munkanélküliségi ráta, rendkívül csalóka. A társadalmi rétegek elszakadását a földrajzi bontás remekül mutatja: az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikáit górcső alá véve ugyanis kiderül, hogy míg akadnak olyan járások az országban, ahol 1 százalék alatt van a munkanélküliségi ráta, addig több járásban is megközelíti a 15 százalékot ez a mutató. Amennyiben pedig nemenként is szűrjük a statisztikákat, még nagyobb kilengéseket tapasztalhatunk.

De ne szaladjunk ennyire előre. Az már megyei viszonylatban is jól látszik, hogy a keleti és a nyugati országrész között egy egyértelmű törésvonal húzódik, a nyugati területeken jellemzőem kisebb a munkanélküliségi ráta, mint a keleti régiókban. Persze, akadnak olyan megyék keleten, amelyek rácáfolnak a trendre, és jobban teljesítenek egy-két nyugaton fekvő megyénknél, és persze találni hasonlót fordítva is. Ha pedig a végleteket nézzük, akkor sokat mondó adat, hogy míg Győr-Moson-Sopron megyében 1,2 százalék a munkanélküliségi ráta, addig Nógrád megyében 8,7 százalékot mértek 2017-ben.

Ezt a megosztottságot a megyei bontás is jól mutatja de, ha járásonként vizsgáljuk még jobban látszani fog ez az extrém kilengés. Elemzésünk során első körben azokat a járásokat vizsgáltuk meg, ahol a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta. Az rendelkezésre álló legfrisebb adatok szerint a Csornai járásban 0,836 százalékos a munkanélküliség, A Téti járásban pedig 0,87 százalék. Országosan itt a legkevesebb a regisztrált munkanélküliek száma. A dobogó második fokán a Soproni járás áll, 0,916 százalékkal, míg harmadik helyre a Mosonmagyaróvári járás került 1 százalékkal. A dobogóról lemaradt ugyan, de még így is jól teljesít a Győri járás 1,278 százalékkal.

Természetesen megvizsgáltuk azokat a járásokat is, ahol nagyon magas a munkanélküliek aránya. Ezek alapján arra jutottunk, hogy a legrosszabb helyzetben a Gönci járás van. Itt ugyanis 14,84 százalékos a munkanélküliségi ráta. Hasonló a helyzet a Szécsényi járásban is, itt 14,797 százalékos a ráta. Harmadik helyen a Szikszói járás áll 13,494 százalékkal, míg a negyedik helyet a Kunhegyesi járás foglalta el 12,406 százalékka. Ötödik legrosszabb helyen zárt az Encsi járás 12,296 százalékkal.

Ha tovább elemezzük a jelenlegi adatokat, azt is láthatjuk, hogy másként alakul a járások sorrendje, ha külön vizsgáljuk a nők és a férfiak helyzetét. Nézzük, miként változik a regisztrált munkanélküliek száma, nemekre bontva!

Az adatok jól mutatják azt is, hogy a Téti, Csornai, Soproni, Mosonmagyaróvári és a Győri járásban is nagyon alacsony a a férfi munkanélküliek száma. Ezzel szemben a legmagasabb a Gönci járásban. Ezt követi a Szécsényi járás, a Szikszói járás, az Encsi járás valamint a Nagyatádi járás.

A nők helyzetében a Soproni járásban a legalacsonyabb a munkanélküliek száma. Ezt követi a Csornai járás, a Mosonmagyaróvári, a Téti járás valamint a Kapuvári járás. Az a járás, ahol a legmagasabb a munkanélküli nők száma, a Kunhegyesi. Hasonlóan magas a ráta a Szécsényi járásban is, ezt követi a Nyíradonyi és a Gönci járás, valamint a Hevesi járás. A nők esetében ki kell emelni, hogy a terhesség miatt számszerint is több nő esik ki a munkából, mint férfi. Így ezért lehet magasabb a munkanélküli nők száma.

Elkezdődött a felzárkóztatás

A legfrissebb adatok szerint folyamatosan csökken a munkanélküliek száma Magyarországon, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékra mérséklődött, de nem hagyható figyelmen kívül az ország különböző régióiban történő lemaradás. Jelenleg több olyan járás is van hazánkban, ahol magasabb a munkanélküliségi ráta, mint az országos átlag. Ezt felismerve a kormány a munkaügyi hivatalok hatékonyságát növelő reformprogramot indított tavaly augusztusban.

A kormányzat nem kíván lemondani azokról sem, akik eddig valamiért nem tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon ezért az ország hat megyéjében a közelmúltban foglalkoztatáspolitikai reformot indítottak. A Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Nógrád megyére kiterjedő program során a kormányhivatalok foglalkoztatási osztályainak munkatársai személyesen is felvették a kapcsolatot a vállalkozókkal, hogy feltárják a lehetséges munkahelyeket, ezzel párhuzamosan pedig újra értékelték a regisztrált munkanélküliek lehetőségeit is. Az eredmények már látszanak, a hat megyében 17 ezer álláshelyet tártak fel, és 21 ezer álláskeresőt közvetítettek ki. A program következő állomásaként pedig Békés megye következik

- fejtette ki Bodó Sándor, foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár. A programnak köszönhetően folyamatosan csökken az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak száma. A cél az, hogy a magas munkaerő-keresleti igényt a még meglévő munkaerő-tartalékkal, főként a közfoglalkoztatottakkal, az inaktívakkal és álláskeresőkkel töltsék be. Az eddigi eredmények jól jelzik, hogy a vállalati kapcsolattartás erősítésével és a hatékonyabb kiközvetítéssel nagyobb arányban vonható be a munka világába a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék.