Nesze neked robotizáció: ez az ősi szakma épp most éli aranykorát

Gombfelvarró, kötélverő, kádár, szűrszabó. Csak néhány szakma, amely valaha a megélhetést jelentette egy egész család számára, az ipari fejlődéssel, gépesítéssel azonban nyomtalanul kikoptak a munkaerőpiacról. Bár a modern, robotizálható eszközök és a tömeggyártás megjelenése kezdetben riasztó képet formált a faipari munkások szemében, az iparosmesterek a mai napig keményen tartják magukat a gyárakkal szemben. Veszély csak akkor fenyeget, ha az utánpótlás megszűnik létezni, a szakma kiöregedésével pedig végleg eltűnhetnének a magyar kézműves termékek a polcokról, egyelőre ez viszont inkább csak rémálom, mintsem realitás. Mi motiválhat viszont egy mai fiatalt a kütyük korában, hogy éppen ebben lássa meg a jövőt?

A szegedi Demcsák Balázst már 2014-ben, a középiskolai éveiben foglalkoztatta a gondolat, hogy valami olyasmivel szeretne foglalkozni, ami a puszta megélhetésen túl valami többletjelentést is hordoz magában. „A fát most már egyre jobban elhanyagoljuk, nyilván egy-két hétköznapi tárgynál megtalálható, de elgondolkodtatott, hogy létre tudok-e hozni olyasmit, ami mögött egy társadalmi szerepvállalás húzódik. Olyasmit szerettem volna, ami felnyitja az emberek szemét, ami mindannyiunk számára hasznos, gondolok itt a jövő nemzedékére is a faültetés kampányunkkal, hogy minden eladott termék után egy facsemete elültetését szeretnénk támogatni” – beszélt a Csongrád megyei vállalkozó a kezdetekről. A vállalkozás beindítása egészen 4 évig váratott magára, akkor kereste meg Demcsák Balázs Fabó Gergőt, aki azóta a cég értékesítési menedzsere, így 2018-tól az elképzeléseknek megfelelő formában keltették életre a Deer.Woodot.

A tulajdonos elmesélte, hogy bár jelenleg kereskedelmi ügyintézőként és üzletkötőként dolgozik teljes állásban egy szegedi cégnél, szeretné, ha vállalkozása megerősödésével minden idejét a saját ötletek megvalósítása tehetné ki. A tervezést 100%-ban Demcsák Balázs végzi, az ő álmai alapján öltöttek testet a különböző karkötők, pénztárcák és névjegykártyatartók is. Az ezekhez szükséges alapanyagokat fenntartható gazdaságokból szerzik be, emellett igyekeznek a legkevesebb hulladékkal dolgozni, de maga a gyártás még egy széttagolt munkafolyamatot takar.

Én veszem meg a pallót, azt méretre vágják, kimarják, majd ezt követően kerül hozzám, amit én lecsiszolok, felületkezelek. A pénztárcánál a szalagot egy varrónő, a rajta lévő bőr bilétát pedig egy cipész varrja rá, úgyhogy a gyártás négy részre bontható. Sajnos egyelőre nem áll rendelkezésemre olyan géppark, amivel mindezt egymagam meg tudnám oldani, de ha majd odáig fejlődik a dolog, szeretném átvenni a teljes gyártásfolyamatot, mert akkor sokkal könnyebb lesz a termékfejlesztés, termékpaletta bővítése is

– részletezte Demcsák Balázs a termékek elkészítésének folyamatát.

A kínálat jelenleg kifejezetten a férfi közönséget célozza meg, de a Deer.Wood tulajdonosa elárulta, minél hamarabb szeretné a női vásárlókat is megszólítani a tervezett gyűrűkkel, fülbevalóval, nyakláncokkal és egy bőrpántos, fából készült válltáskával is. Bár a vállalkozás elindításakor kifejezetten a 18-25 év közötti célcsoportot pozícionálták, lévén, hogy azt gondolták, ők érdekesebbnek találják majd az egyedi készítésű termékeket, a tapasztalatok szerint az idősebb korosztályt sokkal inkább megmozgatja a kínálatuk. Demcsák Balázs szerint eddig jellemzően a praktikum, a szépség miatt vásároltak náluk, viszont reméli, hogy a hamarosan elinduló kommunikációs kampányuknak köszönhetően a vállalkozás mögötti szerepvállalás miatt is egyre többen keresik majd őket. Már az induláskor tervbe vették, hogy minden eladott termék után egy fa elültetésével fogják szebbé és élhetőbbé tenni a jövő generációi számára a világot, azonban a bürokrácia útvesztői megnehezítették a megvalósítást.

Laikusként úgy gondolná az ember, hogy ez egy egyszerű folyamat, de miután beszéltem az Erdőmentőkkel, rájöttem, hogy rengeteg engedélyt kell beszerezni hozzá, többek között meg kell találni a megfelelő helyszínt, és még a vadállományt is fel kell mérni az adott területen

– számolt be a vállalkozó a kampány kezdeti nehézségeiről

Demcsák Balázs elmondta, előzetesen kalkuláltak egy összeggel, amibe egy facsemete elültetése kerül, ezt építették be a termékek eladási árába, ezáltal konkrétan a vásárlók is támogatják a kampányukat minden egyes vásárlással. Természetesen idővel a kalkulált ár is változhat, de a Deer.Wood tulajdonosa elmondta, ha ez az ár lefelé mozdul el, akkor az plusz haszon helyett csak még több fa telepítését teszi majd lehetővé. Az ültetési időszak majd csak az őszi hónapokban veszi kezdetét, de a vállalkozó már most tudja, biztos, hogy részt szeretnének venni minden egyes ilyen alkalmon, és amiben tudnak, segítenek majd az alapítvány munkatársainak, akik az ültetést elvégzik.

Nagyon nehéz fát ültetni, nem is szerettük volna megpróbálni egyedül, mert lehet, hogy csak több kárt okoznánk, mint hasznot. Lehet, hogy azokat a facsemetéket, amiket megvennénk és elütetnénk, azokból nem fejlődni ki egészséges fa, így teljesen az Erdőmentőkre bíztuk magunkat

– hívta fel a figyelmet a szakszerű ültetés fontosságára Demcsák Balázs. Az augusztusi Cervinus Művészeti Fesztiválon VIP-jegyet váltók szintén egy-egy fa ültetésével támogatták a környékbeli erdős részre telepített csemeték számát, és talán idővel az egyediség, a praktikum és a szépség helyett majd sokkal inkább ez a társadalmi szerepvállalás fogja ösztönözni a környékbelieket a fatermékek vásárlására.

Régi motoros faiparosok

A faiparosok kínálatát is jelentősen befolyásolja a divat és az éppen uralkodó trendek, ezt Kasza Kovács Zsolt kecskeméti-kétegyházi fafaragó népi iparművész jól érzékeli 20 éves pályafutása során. Már a kezdetek kezdetekor készített apróbb használati tárgyakat a kerti bútorok mellett, amelyek néhány évvel később egyéb lakberendezési tárgyakkal és fajátékokkal bővültek, ezek a mai napig megmaradtak a repertoárban, ám némely termékkörben erős visszaesést tapasztalt.

A 2000-es évek elején nagy sikere volt a fatálaknak, vendéglátósok, magánszemélyek, mindenki fatálat vásárolt. Ez a 2008-as gazdasági válsággal megszűnt és azóta sem tért vissza. Fatálat még mindig készítek, de sokkal kisebb mennyiségben, már szinte csak karácsonyi szezonra kell. Az elmúlt 4-5 év slágere a fajáték lett. Hazai alapanyagból (főleg gyümölcsfákból) készítek gurulós járműveket, állatformákat. A tapasztalatom szerint a szülők lehetőség szerint igyekeznek kiszorítani gyerekük játékkészletéből az olcsó, távol-keleti műanyag játékokat, keresik és szívesen költenek akár többet is a jó minőségű, ötletes hazai fajátékokra

– emelt ki két trendváltást Kasza Kovács Zsolt.

A fafaragó népi iparművész elmondása szerint a pálinkafőzés újra divatossá válásával az egyedi formájú pálinka kínálók iránti kereslet is fellendült, és a vásárlók részéről is rendszerint érkeznek egyedi megrendelések, így váltak a termékkínálat állandó részévé a hangszer alakú fatálak, kínálók és a fa szappantartó is. Kasza Kovács Zsolt úgy érzi, hogy a szakma felvirágzóban van, egyre többen keresik fel az olcsó műanyag termékek vásárlása helyett az igényes, egyedi fatermékek miatt.

A műanyag a nevéből is adódóan egy mesterséges, életidegen anyag, ellenben a fa egy természetes, élő anyag, sokkal kellemesebb, az élettel összeférőbb tapintása van. Ha sok fával, fából készült termékkel vesszük körbe életterünket, boldogabbak, egészségesebbek, vidámabbak leszünk

– zárta gondolatait a kecskeméti-kétegyházi vállalkozó.

Az orosházi Mívesfa alkotóműhelyben 15 éve foglalkoznak egyedi fatárgyak készítésével a dekor faliórákon keresztül a fajátékokon át egészen az évfordulós ajándéktárgyakig. A vállalat kapcsolattartója a HelloVidék kérdésére elmondta, fennállásuk óta nem tapasztalják, hogy a fából készült termékek iránti kereslet csökkent volna, sőt 2017-re datálható webes jelenlétük óta az őket megkeresők száma évről évre növekvő tendenciát mutat. A megkeresések során egyedi igényeket is kielégítenek, de profiljuktól ennek során sem térnek el, viszont a kínálatot igyekeznek a keresletnek megfelelően bővíteni.

Olyan termékeket akarunk piacra dobni, amire lesz igény, tehát nem a hétköznapi IKEA-s összepakolós bútorokat, hanem minőségit egyedi megjelenésben, egyedi dizájnnal

– tért ki legújabb termékkategóriájukra a Mívesfa kapcsolattartója.

A fából elkészült termékek széles skálájának mondhatni csak a képzelet szab határt, viszont még így is adott a kérdés, hogy egy szakmabeli szerint miért jobb ezzel az anyaggal dolgozni, mintsem ugyanazt a terméket más, mesterséges alapanyagú változatban megvásárolni.

Ahogy a szlogenünkbe is benne van, a fa egy örök termék a maga a formájával, az erezetével egy megismételhetetlen darab, tehát minden termék egyedülálló, mivel sem erezete, sem tapintása, sem színe két azonos típusú fánál sem egyforma. Fából készült bútorok és ajándéktárgyak 100-200 éve is készültek, és a mai napig fellelhetőek, és a saját termékeinket is úgy készítjük, hogy ez egy örök emlék maradjon

– érvelt a fatermékek mellett a vállalkozás munkatársa. És mivel a jó szokás úgy tartja, ha valamit elveszünk a természettől, azt illik előbb vagy utóbb visszaadni, ezért a cég exkluzív terméke mellé egy magot ad ajándékba, így a vásárlónak lesz alkalma végigkísérni az ültetést követően egy magonc lassú cseperedését is.

A csongrádi Tisza Sándor fafaragó és játékkészítő népi iparművész már 30 éve a szakmában dolgozik, egykor pedig még a szlovákiai piacra is készített fatermékeket. „A kezdetek kezdetén nagyon ment, tálakat meg fajátékokat készítettem. Utána lett több fafaragó, és akkor többen készítettek fatálat meg fajátékokat is, akkor úgy mindig kevesebb lett a kereslet, azóta pedig stagnál.” – emlékezett vissza az iparosmester a fatermékek piaci keresletének változására.

A több évtizedes munka alatt főként használati tárgyakat, sótartókat, fűszertartókat, evőeszközöket, játszótéri játékokat, síremléket készített, de egyedi megrendelések miatt is megkeresték, nemrégiben például egy kopjafa elkészítésével kapcsolatban kérték a segítségét. Jellemzően a vásárokban találkozik a vásárlóival, de mint elmondta, nagy tételű megrendeléseket például óvodai játékokra vonatkozóan sosem kapott, mert úgy véli, hogy az intézmények inkább a nagyobb cégeket keresik fel, valószínűleg az olcsóbb árak miatt. Még a mai napig rendszeresen keresik meg a kezdetekkor is népszerű fatálak és játékok miatt, de mint említette, a sok évtizedes munka után lassan időszerű lesz megpihennie, hogy élvezze a nyugdíjas éveket, viszont hangsúlyozta, hogy a faipari munkák továbbra is egy jó megélhetési formát jelentenek az ez iránt érdeklődők számára.

A fenntartható jövő útja fával van kikövezve?

A klímaváltozás és a környezetszennyezés kapcsán sok szó esik a műanyagok káros hatásáról, az egyszer használatos zacskók a természetbe kikerülve mikroműanyagokká aprózódnak, míg a konyhai eszközökből, poharakból, tányérokból és üvegekből a hő hatására káros anyagok oldódnak ki, amik az emberi szervezetre kártékonyak lehetnek. Különösen aggasztóak ezek a hírek, amikor a játékipart uraló műanyagokat vesszük figyelembe, mert a legkisebbek szívesen veszik a legkülönfélébb tárgyakat a szájukba, ezért is tartják sokan előnyösebbnek a fajátékok használatát. A Waldorf-pedagógiában is nagy szerepet tulajdonítanak a természetes anyagoknak, amelyek azon kívül, hogy részletgazdagságuk, kimunkáltságuk révén gazdagítják a gyermekek fantáziáját, strapabíróak és kevésbé kell félteni tőlük a csöppségeket.

Érzékelhető tehát, hogy míg más fizikai munkák az évek, évtizedek során láthatatlanul koptak ki a mindennapokból és lassan a köztudatból, addig a robotizációval párhuzamosan a faiparosok újra aranykorukat élik. Egy kis kézügyességgel, kreativitással nem lehetetlen a biztos megélhetés a számukra, és hiába a nagy mennyiségű olcsó import a hazai boltok polcain, a megkérdezett vállalkozók válaszaiból jól látszik, hogy a fatermékek valamivel magasabb ára ellenére a magyarok egyre szívesebben vásárolják a természetes alapanyagból készült termékeket. A hazai kézműves bútorok, használati tárgyak vásárlásával végső soron pedig nemcsak a szakmát támogatjuk, hanem nemet mondunk a műanyagokra, ami hosszú távon a biztos utat jelenti egy élhető szakma és egy szebb jövő felé.