Uniós támogatás: itt fejlesztenék a vízgazdálkodást

Ladányi Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) természettudományi karának adjunktusa a kétéves program eredményeit bemutató pénteki konferencián elmondta, a klímaváltozás következtében a Kárpát-medencében egyre gyakrabban alakulnak ki olyan szélsőséges időjárási helyzetek, melyek komoly hidrológiai veszélyt jelentenek.

Ezek közül területi kiterjedését és gazdasági hatását tekintve is az aszály és a belvíz a legjelentősebb. Ezek környezeti, gazdasági és - a régió jelentős részben mezőgazdaságból élő lakossága számára - társadalmi problémákat okoznak

- közölte a szakember. Példaként említette, hogy tavaly októbertől az idén márciusig alig esett csapadék, így szokatlan időszakban alakult ki aszály. Az ezt követő hónapokban azonban az átlagos mennyiség két-háromszorosának megfelelő eső a belvízi jelenségek mellett kártevők elszaporodását is okozta.

Az SZTE, az Újvidéki Egyetemmel, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatósággal, valamint a Vajdasági Vizek Közvállalattal közösen alakított ki Csongrád és Bács-Kiskun megye, valamint Vajdaság területét lefedő monitoringrendszert, amely az aszály és belvízi jelenségeket és ezek vegetációra gyakorolt hatását vizsgálja. Az adatok egy részét 10-500 méteres felbontású műholdképek alapján rögzítik, ezeket a projekt keretében beszerzett merevszárnyú drónok felvételei segítségével pontosítják, kiegészítve a határ két oldalán működő nyolc-nyolc talajnedvességmérő és meteorológiai állomás adataival.

A 850 ezer eurós összköltségvetésű projekt két mintaterületén, a Dong-ér, illetve a Csurog-Zsablya vízgyűjtőjén az érintett szervezetek a belvizes és vízhiányos helyzeteket komplexen kezelő üzemirányítási, illetve beavatkozási tervet dolgoztak ki.

A folyamatosan gyűjtött adatokat mindenki számára szabadon hozzáférhető interaktív térképen mutatják be. Mobiltelefonos applikáció is készült, amely segítségével regisztrációt követően az érintettek, például vízügyi szakemberek, gazdálkodók, önkéntesek küldhetnek be adatokat megfigyeléseikről, az aktuális belvízelöntésekről.

Az OVF 4,8 milliárd forint támogatást nyert a vizek monitoringjának fejlesztésére

A fejlesztést központi költségvetési forrásból, az Európai Unió Kohéziós Alapjának társfinanszírozásával finanszírozzák. A megítélt 4,8 milliárd forint támogatás 85 százaléka a kohéziós alapból, 15 százaléka magyar állami forrásból származik.

Az OVF közleményében hangsúlyozza: a társadalom alapvető igénye, hogy a vizek jó minőségben és megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésére. A vizekhez kapcsolódó monitoring olyan rendszeres mintavételi, mérési, vizsgálati, észlelési tevékenység, amely lehetővé teszi a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségének és minőségének jellemzését, a változások nyomon követését.

Magyarország vállalta, hogy a vizek jó ökológiai és kémiai állapotba hozásának, a felszíni és felszín alatti vizek megóvásának elősegítése érdekében - a Víz Keretirányelv előírásaival összhangban - fejleszti a monitoring rendszert.

A fejlesztés által csökken a "szürke", és adathiányos felszíni víztestek száma, pontosabbá válik a felszíni és felszín alatti víztestek állapotértékelése, javul az értékelések megbízhatósága. A fejlesztések megvalósításával megfelelő monitoringadatok fognak rendelkezésre állni Magyarország harmadik vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítéséhez.

A projekt megvalósítása országos hatókörű, külön célterületeket, beruházási fejlesztési területeket nem határoltak le. A tervezett fejlesztések várhatóan 2023. január végéig valósulnak meg - írja közleményében a főigazgatóság.