Brutális év van a gabonatermesztők mögött: egyre nehezebb megbirkózni az időjárással

Az idei OMÉK szeptember 26-i nyitó-, egyben szakmai napján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara standján több programmal is várta az érdeklődő szakmai közönséget. A Gabonatermesztők Országos Szövetségével (GOSZ), a Növényvédelmi Szövetséggel (NSZ) és a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségével (Gabonaszövetség) közösen szántóföldi növénytermesztési szakmai konferenciát tartott – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményében.

A gabonatermesztők eddig elég zaklatott időszakon vannak túl, mivel a jelentős csapadékhiány mellett a hirtelen jött felhőszakadásokkal és viharokkal is meg kellett küzdeni, mondta el Köszöntőjében Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős alelnöke.

A viharok növénybiztosítási szempontból is váratlan helyzetet eredményeztek, a biztosítók tapasztalata szerint ugyanis azokon a területeken, ahol a jégkár mérséklődött – amiben nagy szerepe van a NAK által működtetett országos jégkármérséklő-rendszernek –, ott a felhőszakadások és a viharok okozta károk növekedtek, viszont ez a termelők jelentős részét felkészületlenül érte, jellemzően nem, vagy alig kötöttek rá biztosítást. A társaságok nyitottak a problémakörre, ahogy eddig, úgy a jövőben ilyen jellegű károkra is lehet szerződést kötni.

Az időjárás kihatott a gabonák növény-egészségügyi állapotára is. A laboratóriumok a búzánál és a napraforgónál fuzárium- és toxinfertőzéseket észleltek. A kukoricánál eddig nem jelentkezett semmilyen betegség, ám a szakértők szerint az alfatoxin-fertőzés elkerülésére ügyelniük kell a termelőknek.

Változatlanul a kukorica a legmagasabb hozamokat produkáló szántóföldi növények egyike. A nedves kukoricák feldolgozása már megkezdődött, ennél a feldolgozók nem észleltek fertőzéseket. A felhasználása is széles körű, hiszen takarmányozási és ipari célra (pl. izocukor, etanol) egyaránt alkalmas. A hazai feldolgozók szerint ez a kör azonban rövid- és középtávon – 5-15 éves időszakban – bővülhet: akár itthon is előállíthatnak kukoricaalapú bioműanyagot. Az ezzel kapcsolatos hazai kutatási-fejlesztési tevékenységek már zajlanak.

A gabonatermelésről összességében elmondható, hogy a vetésszerkezet stabil – évente néhány százalékos eltérések lehetnek a fő növények termőterület-nagyságában –, a többéves termésátlagok is pozitívan alakultak.

A tanácskozás után a NAK, valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács által közösen szervezett őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet ünnepélyes eredményhirdetése következett. A kísérletben résztvevő cégeknek, intézmények képviselőinek elismerő oklevelet adtak át, továbbá a korai és középérésű éréscsoportban a legjobb három eredményt produkáló fajták tulajdonosai különdíjat is kaptak.

A kukorica és a búza után legközelebb a repce posztregisztrációs fajtakísérlet következik, az utóbbiban részt vevő fajtákat már elvetették. A kezdeményezés célja – mindhárom növény esetében –, hogy a termelők olyan fajták mellett döntsenek, amelyek a saját termőhelyi adottságaikhoz legközelebb eső kísérleti területeken hoznak jó eredményeket. A búza eredmények a NAKlap szeptemberi számában, illetve a Vetőmag Szövetség weboldalán érhetők el.

Végezetül Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Kovács András, a Mezőgazdasági Repülők Érdekvédelmi Szövetség elnöke együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás elősegíti, hogy a légi növényvédelem továbbra is rendelkezésre álljon a gazdálkodók számára, és a kamara minden lehetséges eszközével támogatja a mezőgazdasági repülés fenntartását.