Tömegeket keres a Posta: ezekben a városokban a legsúlyosabb a helyzet

A napokban, sajtóérteülések nyomán írtunk róla, hogy egyes postákon állandósult a súlyos munkaerőhiány: már akadnak olyan települések, ahol a lakosoknak maguknak kell bemenniük a leveleikért, mert nincs kézbesítő, aki kivinné őket. Ilyen például Rajka is, ahol emiatt kígyózó sorokban vártak a helyiek ügyük intézésére. Mindez az ablak mögötti dolgozók munkáját is jócskán megnehezíti, amely további kapacitásproblémákat okozott. A hírek szerint az is előfordul, hogy hét közben hosszabb-rövidebb időre kénytelenek bezárni a rajkai postahivatalt, mivel az ott dolgozók is besegítenek az elmaradt levelek kihordásában.

A Magyar Posta mindent megtesz annak érdekében, hogy az ügyfelek kiszolgálása zökkenőmentesen történjen, azonban vannak olyan területek, illetve szakmakörök, amelyeket jobban sújt a munkaerőhiány. A posta folyamatos toborzással, hirdetésekkel próbálja mielőbb az üres állásokat betölteni. A rajkai posta épületén a korábbi években felújításra került a tető, a kerítés, megtörtént a nyílászárók cseréje, valamint idén további felújítások is várhatók

– reagált a Magyar Posta a problémára. Ugyanakkor fontos tudni, hogy az eset nem egyedi. Már több ízben előfordult hasonló eset más településeken is. Tavaly májusban például Győrújfaluban nem kapták meg a leveleiket a lakosok a kézbesítő hiánya miatt. A híreket látva kíváncsiak lettünk, vajon hol a legrosszabb a helyzet az országban?

Itt van a legnagyobb hiány

A Magyar Posta honlapján elérhető információk szerint a cég Magyarország egyik legnagyobb vállalatcsoportja és foglalkoztatója, mintegy 30 000 munkavállalóval, 2700 szolgáltatóhellyel, 350 mobilposta járattal, 3000 darabos gépjárműflottával, kiterjedt logisztikai hálózattal rendelkezik.

A vállalat karrieroldalát böngészve jelenleg 335 betöltetlen állást találtunk, főként kézbesítőket, logisztikai küldeményfeldolgozókat, gépjárművezetőket és postai ügyfélszolgálati ügyintézőket keresnek, de számos postavezetői állás is nyitott.

Bár rengetegnek tűnik az, hogy 335 betöltetlen álláshely van a Magyar Postánál, az üres állások aránya valójában igen kevés, nagyjából 1 százalék körüli.

Egy százalék ide vagy oda, ez a csekély arány is problémákat tud okozni a vállalatnál, mivel a betöltetlen álláshelyek száma nem oszlik el egyenlően az országban, bizonyos munkakörökben és régiókban ennél jóval nagyobb munkaerőhiányról beszélhetünk.

Országos szinten a Postánál 213 általános iskolai végzettséggel betölthető üres álláshely van, 109 álláshoz középfokú végzettség (érettségi, szakképzettség, OKJ) szükséges, valamint 13 betöltendő diplomás álláshely van.

Budapesten összesen 89 üres álláshely található, melyből 38 alapfokú, 40 középfokú és 11 felsőfokú végzettséget igénylő munkakör. Pest megyében valamivel több, 90 üres álláshely van, melyből 66 alapfokú, 24 középfokú végzettséget igényel, felsőfokú végzettséget igénylő munkakör nincs betöltetlenül.

A Magyar Posta illetékességi területe két régióra, a kelet-magyarországira és a nyugat-magyarországira tagozódik. Nyugat-Magyarországra összesen 80 főt keresnek, ebből 56 fő alapfokú, 22 fő középfokú, 2 pedig felsőfokú végzettséget igénylő pozíció. A kelet-magyarországi régióba 76 dolgozót keresnek, ebből 53-at alapfokú és 23-at középfokú végzettséggel, felsőfokú végzettségű pozíció pedig jelenleg nincs betöltetlenül.

A hirdetésekből kitűnik, hogy a legtöbb üresedés Pest megyében van és leginkább a 8 általánossal rendelkező munkaerő hiányzik.

Alapfokú végzettséggel főként kézbesítői és logisztikai küldeményfeldolgozói állásokat lehet találni. Nem kell magasabb végzettség a gépjárművezetőknek sem, ugyanakkor náluk elvárás, hogy rendelkezzenek legalább „B” kategóriás jogosítvánnyal és üzemorvosi alkalmassággal. Minden pozícióról elmondható, hogy a 8 általános mellett a bejegyzésmentes erkölcsi bizonyítvány követelménye a munkakör betöltésének. Az álláshirdetések alapján a logisztikai küldeményfeldolgozói pozíciókhoz előnyt jelent a targoncavezetői engedély megléte is.

Az ajánlatok között rengeteg részmunkaidős álláshirdetés is meglapul, szám szerint 36 darab, ami több mint a hirdetések 10 százalékát jelenti. A 36 részmunkaidős állásból 1 járatos, 1 vezetői és 8 ügyintézői poszt van, 26 pedig kézbesítői pozíció.

A Magyar Posta ezeken felül gyakornokok jelentkezését is várja. Ez azért is különösen érdekes, mert a gyakornokoknak a jelentkezésnél magasabb mércét kell megütniük, mint a postai vezetőknek: míg a gyakornokoknál elvárás a nyelvvizsga és a egyetemi/főiskolai végzettség vagy jogviszony, addig a postavezetőknek és a postahelyi üzemeltetési csoportvezetőknek elég csupán a középiskolai végzettség.

Az álláshirdetések szerint a postahivatali vezetői pozíciók nem igényelnek tapasztalatot sem, csupán előnyt jelent, ha valaki 1-3 év szakmai tapasztalattal rendelkezik, azonban azt nem részletezik, hogy milyen szakmai tapasztalatra gondolnak (postai, vezetői, vagy bármilyen). Érdekes, hogy ugyan ezeket az elvárásokat támasztják a postai ügyfélszolgálati ügyintézők, a főpénztárosok és a pénzforgalmi ügyintézők felé is.

A gyakornokok esetén fontos kitétel, hogy csak olyan kerül be a programba, aki korábban nem állt munkaviszonyban a Magyar Posta Zrt.-vel, emellett nem töltötte még be a 30. életévét.

A karrierportálon található felhívás szerint a gyakornok megismerhetik a szervezetre vonatkozó törvényeket, szabályozásokat és munkafolyamatokat, valamint azok alkalmazását várják el tőlük a szakmai folyamatok megvalósításának támogatása mellett. A leírás szerint a gyakornoki pozíció főként adminisztrációs és koordinációs tevékenységét rejt magában. Lényeges, hogy szükséges hozzá egyetemi vagy főiskolai, nappali vagy levelező tagozatos hallgatói jogviszony, abszolutórium vagy diploma, valamint legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú, komplex nyelvvizsga. Ezen kívül természetesen a bejegyzésmentes erkölcsi bizonyítvány is alapkitétel. A gyakornoki programra önéletrajzzal, motivációs levéllel és a végzettségeket igazoló okiratok másolatával lehet pályázni, ugyanakkor az álláshirdetésben nem írnak arról, hogy mit kínál a Posta a gyakornoki munkáért cserébe.

Ezért nem mennek postásnak

A szakszervezeti vezető szerint főként a fizetések miatt nem vonzó a postás karrier, a meghirdetett állásokra pedig sokszor nem is jelentkezik senki. Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke hozzátette, hogyha valaki mégis munkába áll, hamar rájön, hogy kevés pénzért kell sok munkát elvégeznie. A fluktuáció éppen ezért nem kevés: a cég humánerőforrás-főigazgatója tavaly elárulta a Pénzcentrumnak, hogy évente nagyjából 20 százalékos fluktuációt tapasztal a vállalat, ezt azonban nem tartják soknak. A legtöbb vállalatra jellemző, hogy a friss kollégák körében a legmagasabb lemorzsolódás, nincs ez máshogy a Magyar Postánál sem.

Mennyi az annyi?

Az elmúlt 3 évben 40,4 százalékos béremelés zajlott le a Postánál, valamint számos pótlék illeti meg a dolgozókat, pl. éjszakai, pénzkezelési, oktatási, biztonsági, rakodási és ügyeleti pótlék. A cég továbbá arról számolt be, hogy

2019-ben a postai dolgozók több mint fele kapott legalább 10 százalékos bérfejlesztést, mellyel együtt a kézbesítők fizetése bruttó 210 ezer forintig kúszott fel.

Vannak azonban olyan területek is, amelyeknél magasabb fizetéseket lehet elérni, ezekhez rendszerint középfokú vagy felsőfokú végzettség szükséges. A Pénzcentrum tavalyi interjúja szerint akkor még 193 ezer forint volt a kézbesítők fizetése, azonban a Postán belül összesen 250 ezres munkabért vihettek haza a dolgozók. Ez az átlagfizetés idén már valószínűleg magasabb, ugyanakkor a Magyar Posta Zrt. humánerőforrás főigazgatója azt mondta a fizetésekről, hogy az alapbérek nem publikusak, és mivel sok mindentől függ a fizetés mértéke, ez a szenzitív adat mindenkinek a saját személyes információja marad.

Új módszerek a toborzásban

Kétségtelen, hogy az év leghúzósabb időszaka mindig az utolsó negyedév a postánál, a karácsonyi rendelések miatt ugyanis hihetetlenül megugrik a forgalom. Ezek feldolgozása és kézbesítése nyilvánvalóan több dolgozót igényel, a Posta ezt a helyzetet rendszerint munkaerő-bővítéssel, ideiglenes alkalmazással és kölcsönzött munkaerővel orvosolja.

A vállalat a munkaerőhiányra több fronton keres megoldást. Az emelkedő juttatások mellett különféle toborzási módszereket és lojalitás-építő programokat alkalmaznak, melyek egyébként már most is hoztak eredményeket, ugyanis két éve még dupla ennyi üres pozícióval rendelkezett a vállalat.

A Magyar Posta főként a postákon kihelyezett plakátokon és a közösségi oldalakon hirdeti meg az üres pozícióit. A toborzási kampány részeként fizikailag jelen voltak falvakban és városokban, ahol állásbörzén mutatták be a postai álláslehetőségeket az érdeklődőknek. A magas fizetés ígérete helyett azonban a Magyar Posta főként a stabilitással kampányolt: a dolgozóknak bejelentett foglalkoztatást, biztos megélhetést, segítőkész munkatársakat, karrierlehetőséget és üdültetést kínáltak a nagyszabású toborzási kampányuk során.

Ahhoz, hogy elnyerjék a fiatalabb generációk érdeklődését is, a posta új folyamatokat, új technológiákat visz be a vállalati működésbe, például az egyre több online szolgáltatást tesz elérhetővé. Az Y és Z generációs munkavállalók megnyerését célozza a vállalatnak az a törekvése, hogy a marketingkommunikációs és stratégiai területekkel közösen elindítottak egy munkáltatói márkaépítéssel kapcsolatos programot is, mely során a különféle generációkra fókuszálva kívánják megmutatni azokat az értékeket, hogy miért jó munkahely a posta.

Fotó: MTI/Balázs Attila