Rengeteg fiatal nő tanulja ki ezt a szakmát: rommá kereshetik magukat?

Még a nyár folyamán jelentették be, hogy alapjaiban változik meg az Országos Képzési Jegyzék, azaz a Magyarországon tanulható és oktatható szakképesítések listája. A szeptember végén megjelent Kormányrendelet szerint az eddigi több mint 700 helyett már csak 174 alapszakma és 76 rész-szaképesítés szerepel az új szakmajegyzékben (az OKJ név is megszűnik).

A szűkebb kínálatban az alapszakmákat majd nappali tagozaton, jellemzően a nyolcadik osztály elvégzése után lehet majd tanulni. Ezekhez egy hároméves szakképző iskolát vagy az ötéves technikumot kell majd választani. Ide tartozik többek között a fodrász szakma is (továbbá az asztalos, ács, szakács, egészségügyi asszisztens, gépi CNC forgácsoló, panziós-fogadós, honvéd-kadét és a szoftverfejlesztő-tesztelő).

Ez viszont azt is jelenti, hogy míg jelenleg akár néhány hónap alatt (fodrász OKJ pl. 12 hónap) alatt is ki lehetett tanulni egy szakmát, addig most növekszik az időtartam.

Érdemes még fodrásznak menni?

Röviden a válasz? Naná! A képzési idő növekedése persze sokakat elriaszthat egy-egy szakmától, viszont az is egyértelmű, hogy ez komoly minőségbeli javulást hozhat több ágazatban. Aki pedig eléggé elszánt, és kitanul egy szakmát, a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben igencsak jól járhat. A HelloVidék most azt nézte meg, hogy mi a helyzet például akkor, ha valaki fodrásznak tanul. Mert az biztos, hogy a fodrásszakma évtizedek óta komoly népszerűségnek örvend.

Azt tapasztalom, hogy akárhány új fodrászüzlet nyílik a városban, mindenki meg tud élni. Biztos vagyok abban, ha egy utcában a tizenötödik válna elérhetővé a vendégek számára, az is tökéletesen bejáratottá válna egy idő után. Ez azért lehet, mert mindenki megpróbálja megtalálni a számára leginkább megfelelő fodrászt. Más és más ízléshez más és más stílus passzol. Van, aki szereti a jól megszokott dolgokat és hűségesen jár egy helyre, de ma már inkább azt látom, hogy az emberek szívesen próbálgatnak, ezért nem ragaszkodnak mondjuk tíz évig a fodrászukhoz, mint régen. Persze, van azért így is egy bejáratott kör, akikre biztosan tudunk építeni. Én amúgy nem bánom, hogy van egy ilyenfajta körforgás, és a régi vendégeim mellett időről-időre jönnek újak is

– mondta el a HelloVidék kérdésére Nikolett, aki közel tíz éve dolgozik Pécsett fodrászként és az idei év elején fogott saját vállalkozásba, saját szalont nyitva az egyik kollégájával.

Nikolett szerint merni kell meglépni a változást, mert „abszolút megérte megnyitni egy új üzletet”. Úgy látja, a fodrászat egy olyan szakma, amire mindig szükség lesz. Egyrészt, mert a hajunk úgyis folyamatosan nő, miközben szükségünk van néha némi változásra is, másrészt mert nem lehet gépesíteni. Nem egyszerű azonban egy fodrász útja, érdemes szem előtt tartani pár dolgot, ha ezt a szakmát választjuk.

Legalább négy-öt évre van szükség ahhoz, hogy valaki stabil vendégkört ki tudjon építeni. Sokan szimpatizálnak ezzel a szakmával, de azt látom, hogy kevesen jutnak el odáig, hogy éveket dolgozzanak a szakmában. Egyre többen adják fel, mert nem tudják jól venni az akadályokat. Kőkemény, fizikailag és sokszor lelkileg is megterhelő munka. Ide nem hozhatom be a problémáimat, sokszor inkább mi magunk vagyunk a pszichológusok. Ez a szakma arról szól, hogy folyamatosan képezzük magunkat. Erre azért van szükség, hogy naprakészek legyünk és felkészültek. Természetesen nálunk is vannak hullámvölgyek, de csak úgy lehet ebből kikeveredni, ha elmegyünk egy újabb képzésre és beleviszünk valami pluszt a munkánkba. Nem szabad belefásulni, folyamatosan bele kell vetni magunkat rizikósabb dolgokba. Nem szabad nemet mondani, be kell vállalni újdonságokat. Én nem szeretnék olyan fodrász lenni, aki rutinmelókat végez. Ha valaki extrém színeket kér, akkor abból kell kihozni a legjobbat

– magyarázta a pécsi szakember.

Hasonlóan látja a fodrász szakma jövőjét Komoróczki Beatrix is, aki néhány hónapja tért haza újra Magyarországra. Több évet töltött el Tirolban, ahol a vendéglátásban dolgozott. Mindig is fodrász szeretett volna lenni, ezért még a külföldi élet előtt elvégzett egy tanfolyamot. Úgy döntött, hogy pénzkereseti és nyelvtanulási szándékkal elindul egy másik országba. Itt azonban egy kicsit úgymond „beleragadt” a vendéglátásba, közben azonban alig várta, hogy újra a fodrászattal foglalkozhasson.

Kicsit több, mint fél éve vagyok újra itthon és három hónapja nyitottam meg a saját szalonomat. Nem volt könnyű az indulás, egyrészt a vállalkozás elindításához szükséges engedélyek beszerzése, a megfelelő helyiség felkutatása és a „brand” kiépítése miatt, másrészt új fodrászként meg kellett mutatnom magam és a tudásom, hogy bevonzzam a vendégeket hozzám. Úgy érzem, hogy nagyon fontos volt ebben az a sokszínűség, amit képviselek, hiszen egy kisebb városban ugyanúgy fontos a megfelelő férfi- és női hajvágás, mint a festés, a fonás vagy épp egy-egy extrémebb kérés, például egy minta kiborotválása

– mutatott rá Komoróczki Beatrix, aki egy kis somogyi városban nyitotta meg szalonját.

Elmondta azt is, hogy szerinte legalább egy évre van szükség ahhoz, hogy valaki ki tudja alakítani a vendégkörének egy komolyabb részét, amihez nem árt a nagyfokú elhivatottság és a szalon helyszínének körültekintő kiválasztása. A siker egyik legfontosabb kulcsát a legtöbb szakember a folyamatos jelenlétben látja, ami ugyanúgy vonatkozik az online marketingre, a rendezvényeken (például esküvő kiállítás) való folyamatos részvételre, mint a versenyeken való reprezentációra.

Nem kérdés, hogy nagy a harc azért, hogy a vendég tökéletesen elégedett legyen. Mégis megesik, hogy maga a fodrász az, aki mégis észreveszi az apróbb hibákat. Ahogy mondják, kiemelten fontos, hogy szakemberként maximalisták legyünk, anélkül nem is érdemes belevágni, mert csak szívvel-lélekkel lehet csak jól teljesíteni. Ezért pedig biztos egzisztencia jár. Hogy konkrétan mennyit lehet fodrászként keresni? Nos, erre nem könnyű egyértelmű választ adni, mert nagy a szórás a szolgáltatások árazásában Magyarországon.

A HelloVidék ezért megnézte a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb (2016-os - sic!) adatsorát. A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében (FEOR) 5211-es foglalkozás-kóddal szerepel a fodrász, és az adatok szerint 2016-ban átlagosan több mint 171 ezer forint ütötte egy szakember kezét (korcsoportonként is nagy a szórás, a legtöbbet, bő 265 ezer forintot a 61 évesnél idősebbek vitték haza). Itt persze fontos megjegyezni, hogy a statisztikákat jelentősen torzíthatja, hogy bőven lehet feketézés ebben a szektorban is. Gondolj csak bele, Te hányszor kapsz számlát a fodrászodtól?