Beszántják az OKJ-t: így alakul át a szakképzés 2020 szeptemberétől

Pályaválasztás, ösztöndíj, szakma vagy gimnázium - ezeket a kifejezéseket szinte nap mint nap hallhatja minden általános iskolás hetedikes és nyolcadikos tanuló. A pályaorientációval foglalkozó szakemberek sok éve már arra törekednek, hogy népszerűvé tegyék a különböző szakképzéseket és szakiskolákat. Elmondásuk szerint nehéz dolguk van, egy 13-14 éves diák ugyanis a legtöbb esetben még nem tudja, hogy mi szeretne lenni, ha a nagy lesz. Ezért a szülők általában gimnáziumba iratják be őket, gondolva ezzel is nyernek még 4-5 évet.

A probléma ezzel az, hogy egy hármas tanuló keves eséllyel jelentkezhet felsőoktatásba, a gimnázium után viszont nem kap semmilyen szakmát. A helyzet megoldására 2016 szeptemberében elkezdték működésüket a szakgimnáziumok, ahol a diákok szakképesítést kaphattak és szakmai érettségi vizsgát tehettek. A szakképzés területén kiemelkedő teljesítménynek számít, hogy tíz után először tavaly ősszel nyolc és fél százelékkal több diák kezdte meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban. Ez az arány a szakképzés társadalmi elismertségének növekedését is jelzi.

A Szakképzés 4.0 stratégia újabb, várhatóan eredményes átalakítást jelent 2020 szeptemberétől. Idén szeptember végén az Országos Képzési Jegyzék már módosult, korábban több mint hétszáz szak szerepelt ebben, most a módosítás után 174 alapszakma maradt. Ez annak köszönhető, hogy azok az ágazati készségtanácsok, amelyekben zömében nagyvállalatok, különböző cégek voltak, 1-1 ágazatnál megfogalmazták, hogy melyek azok az alapszakmák, amelyre a gazdaságnak szüksége van. Ezért ezeket fogják majd oktatni a technikumokban és szakképzőiskolákban jövő szeptembertől, közölte Gurbánné Papp Mária, a Nyíregyházi Szakképzési Centrum főigazgatója. A változásának legfontosabb pillére, hogy a kínálat vezérelt szakképzésről áttérjenek a kereslet vezérelt szakképzésre.

Itt már meg is jelenik egy új kifejezés, a technikum. Az általános iskolás generáció szülei számára ez nem ismeretlen kifejezés, a felvételi előtt álló diákok számára annál inkább. A szakgimnáziumok új neve a technikum lesz, ez egy ötéves képzést jelent. A másik intézményi forma a szakképző iskola lesz, ez hároméves. A technikumba azokat a diákokat várják majd, akik felsőoktatásban szeretnének tovább tanulni, a szakképző iskolákban pedig a szakmák mesteit szeretnék képezni. A kilencedik és tizedik évfolyamban ugyanazt fogják tanulni a diákok a technikumokban, a szakképző iskolákban és a gimnáziumokban, ezzel lehetővé teszik az átjárhatóságot. A korábbi években erre nagy volt igény, de nem találtak rá megoldást.

A szakkézpő iskolákban a kilencedik osztály végén ágazati alapvizsgát tesznek a diákok, ez egy állami vizsga egy háromfős vizsgabizottság előtt és azt követően mennek ki a duális képzőközpontokba. Itt az lenne a nagyon fontos dolog, hogy valóban a vállalatoknál, a KKV-knál legyen a gyakorlati kézpés és valós körülmények között, jó szakemberek között szerezze meg annak a szakmának a tudását, amelyet a tanuló választott

- tette hozzá a főigazgató.

Kilencedik és tizedik osztályban az intézményi rendszeren túl akár a szakmaváltásra is lehetőségük lesz a diákoknak 2020-tól. Az ötéves technikum egy olyan iskolatípus lesz, ahol az alapozó képzést követően tizenegyedik évfolyamtól már szakirányú tartalmat oktatnak, tizenkettedik évfolyamban előrehozott érettségit tesznek magyarból, matematikából és történelemből. Tizenharmadik osztályban tovább tanulják az idegen nyelvet, az év végén pedig két bizonyítványt kapnak.

Kapnak egy érettségi bizonyítványt, ebben az érettségi bizonyítványban az ötödik tantárgyat a technikusi oklevelükkel válthatják ki és ekkor fognak ugye idegen nyelvből is érettségizni, hiszen nagyon fontos, hogy a szakmai idegen nyelvet jól beszéljék. Tehát egyszerre kap egy érettségi bizonyítványt, egy technikusi oklevelet és ez a technikusi oklevél és a szakmai tantárgyának az érettségi eredménye emelt szintű érettséginek számít majd. Ezzel biztosított, hogy mindenki eldöntheti, hogy tovább akar tanulni a felsőoktatásban vagy egy jó középvezető akar lenni

- magyarázta Gurbánné Papp Mária.

A duális képzés mindkét intézményi formában nagy hangsúlyt kap. A gyakorlatot szervező cégek és a tanulók között létrejön a szakképzési munkaviszony. Az ebben a rendszerben tanulók ösztöndíjat is kapnak majd, az első évben ez a minimálbér maximum hatvan százaléka lehet, de a végzős diákok akár a teljes minimálbér összegét is megkaphatják havonta. A szakmai vizsgát is jutalmazzák majd, vizsgaeredménytől függően akár háromszázezer forintot is kaphat egy tanuló. A technikumos diákok egy fix, havi hétezer forintos öszöntdíjra is számíthatnak kilencedik és tizedik évfolyamban.

Az aluliskolázottság arányának javítására a kormány egy úgynevezett Híd programot indított pár évvel ezelőtt. Ennek az volt a célja, hogy csökkentsék a korai iskolaelhagyást, ez általában az általános iskolások 6-7-8. osztályos diákjait érintette. Erre a kétéves programra a 15. életévüket betöltött fiatalokat várták, akik ennyi idős korukra nem tudták befejezni az általános iskolát. 2020 szeptemberétől ez megszűnik, és Dobbantóprogram indul. Itt szintén azok vehetnek részt egy kétéves képzésen, akik az általános iskolát nem fejezték be, magastartási és tanuló zavarokkal küzdenek. Az iskolai rendszerű programban a tanulók általános iskolai végzettséget kapnak, illetve egy részszakma megszerzését is biztosítják számukra.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrumhoz tíz intézmény tartozik, nyolc nyíregyházi, egy tiszalöki és egy tiszavasvári. A tíz iskolából kilenc teljesen biztosan technikum lesz, a Bencs László Szakközépiskola az, amelyik szakképző iskolaként folytatja majd a működését jövő szeptembertől. A Széchényi például közgazdasági technikumként, az ÉVISZ-ként ismert Vásárhelyi környezetvédelmi és vízügyi, a Zay pedig egészségügyi technikumként végzi majd az oktatói-nevelői munkát

- tájékoztatott a főigazgató.

Címlapkép: Getty Images