Néhány év múlva ilyen lesz a magyar vidék álommelója: Te bevállalnád?

Vajon mi motiválja leginkább a pályakezdőket és a fiatal dolgozókat? A kihívásokat keresik vagy az anyagi juttatások a mérvadók? Tényleg a home office a jövő irodája? Elsősorban ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Brain Bar Career Night eseményén, ahol Adam Smiley Poswolsky generációs szakértő beszélt az Y és Z generáció körében tapasztalt munkavállalási trendekről.

Bár a jövő munkavállalóit erősen motiválja a biztos jövedelem, mégis legalább ennyire fontosak számukra a kihívások és az izgalmas lehetőségek. Az is egyértelműen látszik, hogy egy jobb ajánlat, jobb pozíció reményében egyértelműen váltanának, és ebben a döntésben már mindhárom indok ugyanolyan hangsúlyosnak tűnik. A teljes munkaidős foglalkoztatottság a két generáció tagjai között általánosan kedvelt elképzelés, az áhított munkahelyen azonban a rugalmasság, az otthoni munkavégzés és a versenyképes fizetés egyaránt megtalálhatók

– mondta el a generációs kérdésekkel foglalkozó szakértő a jövő munkavállalási trendjeire fókuszáló estén.

A Brain Bar jövőfesztivál szervezői egy rövid kérdőív kitöltését kérték 3200 fiataltól, akik 52 százaléka az Y generáció (1981-1996 között születettek), 47 százaléka pedig a Z generáció (1997-2010 között születettek) közül került ki, többségük a felsőoktatásban tanuló magyar diák. Lássuk a kérdőívre adott főbb válaszokat:

• A válaszadók 89 százaléka váltana, ha a munka és magánélet közti egyensúlyt ezzel kedvezőbbé tehetné;
• a válaszadók 90 százaléka azt mondta, hogy szakmai előrelépés esetén azonnal váltana;
• a home office lehetőségét a kitöltők 74 százaléka támogatja;
• a felmérést kitöltők 34 százaléka középvállalatoknál,
• 31 százalékuk pedig nagyvállalatoknál tudja elképzelni a jövőjét;
• kisvállalkozásokat 27 százalékuk választaná,
• míg mikrovállalkozásokkal csak 8 százalék tervezne.

Más generáció tagjaihoz viszonyítva érdekes eltérés, hogy az Y és a Z generáció fiataljainak egyáltalán nem mindegy, hogy munkahelyükön engedelmeskedni kell, vagy kollégáknak tekintik őket. Azt szeretnék, ha a főnök inkább egyfajta mentorszerepet töltene be, és egy segítőkész, tapasztalt és motiváló vezetőt testesítene meg, aki a hatékony ösztönzés mellett empátiával közelít a kollégák felé. Itt lép képbe a megértő és barátságos attitűd, mint elvárás a Z generáció tagjai körében, míg idősebb társaik a vezetői képességeket és a közvetlenséget tartják előbbre valónak.

Globális szinten a munkavállalók 80 százaléka elégedetlen jelenlegi munkájával, ami a pályakezdőket és az egyetemistákat egyaránt érinti. A sikeres karrier jövőjét azonban a személyes küldetés kialakítása és az egyéni értékek megteremtése jelenti. Ebben a Z generáció előnnyel indul, hiszen ez a korosztály már leginkább célokkal motiválható, és sokkal sikeresebben képviselik saját érdekeiket, mint az előző generációk tagjai. A munkavállalók csak az értelmes, saját céljainak leginkább megfelelő, értékteremtő pozíciókban teljesedhetnek ki, korosztálytól függetlenül

– emelte ki Adam Smiley Poswolsky.

A karrierestén elhangzott az is, hogy a közösségi média továbbra is meghatározó része a fiatalok életének. Ezek nélkül ma már nehezen elképzelhető a munka, tanulás vagy akár egy szabadidős program. A kérdőívet kitöltők 90 százaléka napi szinten, aktívan használja a különböző közösségi média alkalmazásokat. A Z generáció az Instagramot használja intenzívebben, míg az Y-ok pedig a LinkedIn-re kattintanak a legtöbbet. A Snapchat és Twitter használata Magyarországon egyelőre elenyésző számot mutat.

Az újabb generációk esetében a motiváció tekintetében az első helyen talán még az anyagi juttatások szerepelnek, de csökkent a súlya az utóbbi években. Ezzel párhuzamosan megnőtt az úgymond „kihívó munkakörnyezet” jelentősége. Az Y és a Z generáció tagjai nem szeretnek egyedül dolgozni, így sokkal inkább fogékonyak a csoportmunkára. Én úgy látom, hogy a nyitott iroda (open office) a leginkább komfortos munkakörnyezet számukra, és egyszerre több dolgot is szívesen csinálnak. A multitasking ma már nem csupán egy jó dolog, hanem szinte elvárás ennél a generációnál, mert egy dologra koncentrálni gyorsan unalmassá válik. Nem egyszer láttam, hogy a kolléga az egyik kezével levelet ír, közben pedig egy ügyféllel telefonál

– mutatott rá Zalay Buda, a pécsi Hauni Hungária Gépgyártó Kft. szegmensvezetője, aki korábban több éven át vezette az IT Services pécsi telephelyét.

A szakember szerint a Z generáció tagjai viszonylag türelmetlenek a karriert és az előrelépést tekintve, és bár korábban ezek a munkavállalók talán a magasabb anyagi juttatásért megalkuvóbbak voltak, de most már egyre kevésbé jellemző ez. Arra a kérdésre, hogy tényleg a home office, tehát az otthon munkavégzés lesz-e a jövő irodája, határozott igennel felel, mert országos tapasztalattal úgy látja, hogy minden erőviszony errefelé tendál. Úgy véli, hogy az a munkaadó, aki ezt még nem vezette be, az már hátránnyal indul a jövő munkavállalói szemében. Nem véletlen, hogy egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy a dolgozók otthonról dolgoznak, majd kéthetente egyszer bemennek az irodába. Minden jel arra utal, hogy ennek az aránya drasztikusan fog nőni a jövőben, amit a munkavállalók is egyfajta juttatásként élnek meg.

A jövő munkavállalóját a kihívások, a csapatmunka motiválja egy nagyon pörgős, technológiával abszolút átszőtt munkakörnyezetben, sokszor otthonról dolgozva. Fel kell készülni a vállalkozásoknak arra, hogy mindenki bevihesse a saját eszközeit a munkahelyre. Én úgy látom, hogy az egyes munkavállalók a jövőben sokkal gyorsabban fognak cserélődni az egyes munkakörökben, ami igény és elvárás is lesz. Az újabb generációk tagjainak ráadásul igen fontos a „trendi iroda” és emiatt preferálják jobban a nagyobb vállalatokat, multikat. Ezeken a helyeken ugyanis megtalálható már egy munkáltatói márka és a nagyobb juttatások ígérete. Ezért már a toborzásban óriási hangsúlyt kap a márkaismertség. Ez nagy kihívás a HR-eseknek, mert állandó jelenlétet követel az online felületeken

– sorolta az általa tapasztalt legfontosabb különbségeket Zalay Buda.

Más kutatások ugyanakkor már rámutattak arra is, hogy a most munkaerőpiacra lépő Z generáció tagjainak gyengébb a stresszkezelése, és nagy nyomás alatt igen türelmetlenné válnak. A lojalitás gyakori hiánya, a munka-magánélet egyensúly eltolódása, a vállalati kultúra ismeretében tapasztalt hiányosságok, valamint a más generációkkal való gyakori összetűzések miatt igazi kihívást jelentenek a jövő munkáltatói számára.