Ezek a legboldogtalanabb települések Magyarországon

Cikksorozatunkban sorra vesszük, mi történt 2019-ben Magyarország régióiban. A balatoni és közép-magyarországi körkép után most következzen Észak-Magyarország, ami mindkét országrésztől markánsan különbözik.

2019 első félévében a természetes fogyás mindegyik régióban emelkedett, a legnagyobb növekedés Észak–Magyarországot (18%) jellemezte, amit az élveszületések jelentős visszaesése határozott meg, írtuk meg korábban. A régióban idén az első három negyedévre a KSH adatai szerint 8373 élve születés jutott, 12801-en haltak meg. A foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben 480900 volt, míg a munkanélkülieké 22500. Augusztusban (a legfrissebb adat szerint) a közmunkások száma havi átlag 27021 volt. A bruttó átlagkereset az első három negyedévben 295525 forintra rúgott. A 2018-as adat szerint az országon belüli odavárndorlók 32755-en voltak, míg az elvándorlók 36876-an, itt sem pozitív tehát a mérleg.

Érdekesség, hogy egy, a boldogság világnapja alkalmából közzétett kutatás szerint Salgótarján és Miskolc is a sor végén kullog a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában amiről ebben a cikkben számoltunk be. A főbb eredmények azt mutatják, hogy a magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedett – ez igaz Észak-Magyarországra is, ahol ennek ellenére boldogtalannak vallják magukat az emberek.

Alig változó lakásárak és a legolcsóbban megszerezhető földek

Az ország északkeleti városaiban alig nőttek a lakásárak a 10 évvel ezelőtti értékekhez viszonyítva. Kiemelten az észak-magyarországi régió településein maradtak szinte változatlanok, csupán 8 százalékos növekedésről beszélhetünk a három északi megye városaiban. Az észak-magyarországi városok továbbra is inkább népesség-kibocsátó szereppel bírnak, a környék ingatlanpiaca csak minimális erősödést mutatott az elmúlt 10 évben.

A legolcsóbban Nógrád megyében lehet földhöz jutni, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében sem kell borsos árakra számítani. Az elmúlt pár évben a klasszikus tanyás megyék (Bács-Kiskun, Pest, Hajdú-Bihar, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok) mellett egy-két eldugott észak-magyarországi és dél-dunántúli környék is népszerű lett, ahol viszonylag sok külföldi vásárlói is megtalálta a régen vágyott nyugalmat és gazdálkodási lehetőséget.

A Vidékfejlesztési Program keretében elkezdődött a tanyavillamosítási, vízellátás-kiépítési és a szennyvízkezelés-fejlesztési program, amivel egy természetes személy akár 6,2 millió forintos vissza nem térítendő támogatást is kaphat. De nem csak ez az egyetlen támogatási lehetőség nyílt meg a tanyával rendelkezők előtt. Az eredetileg 1,2 milliárd forintos keretösszegű Tanyafejlesztési Program forrása idén a duplájára hízott, így 2019-ben 2,4 milliárd forintot osztanak szét a tanyasi térségekben. Ennek kapcsán gyűjtöttük össze nyáron a legdrágábban kínált tanyákat - a lista élén éppen egy Nógrád megyei, közel 89 ezer négyzetméteres telekterületű luxusfarm landolt, ami medencével, apartmanokkal és étteremmel kiegészülve várta a vevőjét Szandán. Van rajta egy patak, ásványvízkút, borospince, sörkert, motocross pálya is, 1,3 milliárdért, alapvetően befektetőknek szánták a hirdetők.

Özönlik a többszázmilliárdos uniós támogatás

A budapesti, központi besorolású, de akár országos kihatású nagyprojektek torzító hatásától eltekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezik a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban a legtöbb megítélt támogatás, ami több mint 600 milliárdot tesz ki. A második helyen Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye követi. Az, hogy éppen ezek az észak-magyarországi megyék állnak a rangsor élén, kedvező, hiszen az Európai Unióból érkező pénzek felzárkóztatási célt szolgálnak, márpedig éppen ez a térség az egyik leginkább elmaradott még az egy főre jutó GDP és egyéb mutatók alapján. Régiós összesítésben Észak-Magyarországot csak Észak-Alföld előzi.

Következzen néhány meghatározó esemény a régió 2019-es évéből!

Milliárdos ipari beruházások, nagy volumenű fejlesztések

A MOL-csoport poliol üzemének alapkövét tették le szeptemberben Tiszaújvárosban. A cégcsoport 1,2 milliárd eurós fejlesztése az ország legnagyobb magyar hátterű beruházása, egyben a Mol eddigi legnagyobb organikus beruházása, amihez a kormány 131 millió eurós támogatással járult hozzá. Ennek köszönhetően nemcsak új munkahelyek jönnek létre az észak-magyarországi régióban, de korszerű és környezetbarát módon állíthatnak elő egyebek mellet a csomagoló-, az autó- és az építőiparban is használt petrolkémiai termékeket.

Sirokon a Mátrametál Kft. 3,6 milliárd forint értékben bővítette kapacitását. Az alumínium aeroszol palackok gyártásával foglalkozó vállalkozás beruházásához a kormány 1,8 milliárd forint támogatást nyújtott a nagyvállalati beruházás támogatási programból. A vállalat termékei külföldön is versenyképesek, ezt bizonyítja értékesítésének 80 százalékos export aránya. A cég egyébként együttműködik a Miskolci Egyetemmel az ipari kultúra és a duális képzés fejlesztésében. Az 1,8 milliárd forintos kormányzati támogatás felhasználásával 3,6 milliárd forintból a jelenlegi öt mellé új aeroszolpalack-gyártó gépsort állítanak munkába. Az év elején indult, várhatóan 2020 tavaszára befejeződő projekt része a gyártócsarnok és a raktárépület bővítése is. A beruházás mintegy 30 százalékkal bővíti a cég jelenlegi, éves 100 millió palack körüli gyártókapacitását és 13 új munkahelyet is teremt.

Novemberben jelentették be, hogy Északkelet-Magyarországra érkezik egy autóalkatrészeket gyártó fontos japán vállalat. A 13 milliárd forintos autóipari beruházással a cég mintegy 300 új munkahelyet hoz létre Magyarország északkeleti részén. Japán egyébként a legnagyobb ázsiai beruházó Magyarországon, egyúttal pedig az ország harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere Ázsiában.

Júliusban adták át Szikszón a HELL Energy Magyarország Kft. új gyártósorát. A cég több mint 2 milliárd forintos fejlesztéséhez a kormány 1 milliárddal járult hozzá. A fejlesztés 50 százalékkal emeli a gyár kapacitását a dobozos termékek előállításában, ez a többlet teljes egészében exportra kerül, tovább erősítve a vállalat külpiaci jelenlétét. Borsod-Abaúj Zemplén megye egyébként 2010 óta öt helyet lépett előre a megyék fejlettségi rangsorában, ezzel párhuzamosan mintegy 50 ezerrel emelkedett a munkában állók száma is, akiknek a kétharmada a versenyszektorban helyezkedett el.

Gombamód szaporodnak a naperőművek

Márciusban átadták Szügyön a 35 hektáros napelem-parkot: a 16,5 MW-os, hétmilliárd forintos beruházás tízezer család villamosenergia igényét képes biztosítani. A szügyi park beruházója a kassai Radix Union napelemgyártó és a Greentechnic Hungary Kft., a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSz) alapító tagvállalata. Bátonyterenye és Mátraverebély területén 20 megawatt teljesítményű napelemparkot épített a Greentechnic Hungary Kft. mintegy 8,1 milliárd forintból, ezzel ez lett

a megye legnagyobb napelemparkja.

A társaság 21 darab 500 kilowattos kiserőművet csatlakoztatott az Émász közcélú hálózatához, a beruházás magánbefektetők saját forrásaiból épült meg. A Nagybátony alállomásra közvetlenül csatlakozó 20 megawattos naperőmű tervezett 25 éves üzemideje alatt 11 500 család teljes villamosenergia igényét fogja biztosítani, ami hosszabbítással újabb 25 évvel növelhető. Az erőmű 45 hektáros területen épült meg, összesen 71 720 napelemmel. A Nógrád megyei Hugyagon szintén új naperőművet létesítettek, az 1,2 milliárdos beruházás júniusban készült el. A 2,9 megawattos, 5 és fél hektáron működő napelempark 1750 család energiaellátását biztosítja. A fejlesztést a magyar tulajdonú Pannon Green Power Kft. hajtotta végre saját forrásból, a létesítményt a debreceni székhelyű Pearl Enterprises Kft. építette fel. A megtermelt áramot a kötelező átvételi rendszeren keresztül 25 éven át a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. veszi át.

Felújították a kiskörei Tisza-hidat

Májusban újult meg az országosan egyedülálló, vasúti és közúti forgalmat is lebonyolító kiskörei Tisza-híd, ami összeköti Heves megyét Jász-Nagykun-Szolnok megyével. A projekt a MÁV Zrt. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. együttműködési megállapodásának keretében csaknem nettó 1,6 milliárd forintból valósulhatott meg. A Kisköre és Abádszalók között található híd műszaki állapota igencsak leromlott az elmúlt időben, ezért kellett elvégezni a szerkezet rekonstrukcióját. 2016-ban már azt fontolgatták, hogy le is zárják, tekintettel korszerűtlen állapotára.

Nógrád bekapcsolódott a gyorsforgalmi hálózatba

Befejeződött az M3-as autópálya és Salgótarján közötti kétszer kétsávos, 52 kilométeres út kiépítése. Szeptemberben adták át a 21-es számú főút két új, kétszer kétsávos szakaszát Bátonyterenyén, így Nógrád megye 20 év után bekapcsolódott a gyorsforgalmi hálózatba. Az útépítés során több környezettudatos megoldást is alkalmaztak, újrahasznosították például a régi pályaszerkezet beton alaprétegét, és a külterületi szakaszokon a teljes hosszon vadvédő kerítést építettek ki, ami a környezeti érdekek mellett a közlekedésbiztonságot is szolgálja.

Árvízvédelmi munkálatok a hatékony megelőzés érdekében

Márciusban árvízvédelmi munkálatok, töltésépítések kezdődtek Dél-Borsodban az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság közös projektje keretében. A kiemelt projekt 4,6 milliárd forint európai uniós támogatás segítségével, a nemzeti vízstratégia részeként, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg. A csaknem ötmilliárd forintos beruházás, a Rima- és a Csincse-patak mértékadó árvízszintre történő kiépítése közvetlenül Négyes, Borsodivánka és Szentistván lakossága számára nyújt biztonságot, de közvetve a dél-borsodi és poroszlói ártéri öblözetekben további tíz település védelmét biztosítja az árvizek ellen. Töltések, zsilipek épültek, ezáltal mérséklődnek a védekezési költségek és nő az árvízi biztonság.

Bepörgetnék a borsodi turizmust

Ugyancsak márciusban elkezdődtek Borsodban a turisztikai fejlesztések. Erdei pihenők, kilátók, meteorológiai állomások épülnek az Északerdő Zrt. területén, csaknem kétszáz millió forintból. Hét európai uniós pályázatnak köszönhetően csaknem 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósulnak meg turisztikai fejlesztések országszerte, a Magyar Természetjáró Szövetség koordinálásában. A beruházásokat a Természetjáró Szövetség a területileg illetékes erdőgazdaságokkal konzorciumban hajtja végre. A fejlesztések várhatóan 2020. szeptember végére befejeződnek. A program részeként többek között

négyévszakos pihenőhelyet alakítanak ki Háromhuta határban az István-kút környékén, a Nagy-Milic déli oldalán a Csataréti háznál, valamint Magyarország legészakibb részén elhelyezkedő Oláh-réten. Újjáépítik Lillafüreden, az 1950-es években lebontott Zsófia-kilátót,

és egy ide vezető lombkorona tanösvényt is kialakítanak, emellett korszerűsítik a lillafüredi Lencsés-forrás pihenőt, a Sárospatak mellett található Botkői autóspihenőt, valamint a Telkibányától nem messze fekvő Királykúti pihenőt, és megújul az Újhutai elágazástól induló tanösvény is.

Felújítják az 1903 óta működő vízerőművet

Augusztusban ideiglenesen leállították az ALTEO által üzemeltetett Gibárti Vízerőművet, így a vállalat megkezdhette az 1903 óta üzemelő létesítmény rekonstrukcióját a hosszú távon fenntartható és biztonságos működés érdekében. A műemlékké nyilvánított erőmű lelkét képező generátoron és turbinán ugyanis az elmúlt 48 évben nagyobb felújítást nem végeztek, az 1,1 milliárd forint értékű beruházás azonban nagyságrendileg 35 évvel képes megnövelni az erőmű élettartamát 70 százalékos teljesítménynövekedés mellett. A felújítás egyik fő eleme a korábbi turbinák lecserélése a mai műszaki színvonalnak megfelelő, magas hatásfokú, nagyobb vízhozamot hasznosító turbinákra, 5,75 gigawattóra/év teljesítménnyel - ez a korábbiakhoz képest 70 százalékos teljesítménynövekedést jelent. A műszaki átadás 2020 második felében várható.

Címlapkép: Getty Images