Ez a magyar találmány rázhatja fel 2020-ban az agráriumot

Napjainkban az informatikai fejlődés vitathatatlan és szükséges, amely az agráriumban is egyre nagyobb teret nyert. A mezőgazdaság digitalizációjakor az okosgazdálkodás (a népszerű „smart farming” kifejezésből adaptálva) kialakításával azonban érdemes számolni azzal, hogy a legelőn nincs konnektor, amihez számítógépet lehet csatlakoztatni. A mezőgazdasági gyakorlatban használt digitális eszközök általában magas termelési színvonalon, magas technológiai környezetben működnek jól. Vitathatatlan tény, hogy a fejlett technikával végzett munka egy magas technológiával működő környezetben általában könnyebb, mint a legeltetésen alapuló állattartásra építve. Ezért van szükség utóbbinál más megoldásokra. Ezeknek az okoseszközöknek a feladata ugyanis lényegében információ gyűjtése és feldolgozása, valamint az adatok elemzése, amelyek mind a jobb gazdálkodást szolgálják.

A bikanyakörv azért újszerű és hasznos, mert egy nagyon fontos kérdésre ad választ egy olyan környezetben, ahol nehéz információt gyűjteni és elemezni. A digitalizáció terjedésével és fejlődésével a gazdáknak is könnyebb lesz a dolga, amikor adatok gyűjtésére és viszonylag egyszerű elemzésére van szükségük. A húsmarhatartásban az egyik legfontosabb információ az, hogy a termékenyítési időszakban mennyire sikeres a bikával történő fedeztetés, hiszen ez adja a jövő évi szaporulat alapját, ez az egyetlen árbevételi forrása egy húsmarhatartónak. Ennél fontosabb információ nincs egy húshasznú tehéntartó számára

– mondta el a HelloVidék kérdésére Lukács László, a nyakörvet együttműködésben kifejlesztő Juravet Kft. ügyvezetője.

Ezt az információt a gazdák eddig egyszerű megfigyeléses módszerrel gyűjtötték be. Ám ez nem csupán bizonytalan, de más tényezők is befolyásolhatják. Például mára már nincs gulyás a gulya mellett. Az éghajlatváltozással tapasztalt forró kánikulai napokon egyre gyakoribb az a jelenség, amit a szakma „csendes ivarzásnak” hív. Ennek viszont nincsenek jól látható és egyértelmű jelei. A mai technológia szerint a vemhesülésre vonatkozó információt a gazdálkodók csak utólag (legkorábban negyven nappal a termékenyítési időszak után) tudják begyűjteni a tehenek egyedi megvizsgálásával. Utólag azonban „nincs mit tenni”, és ha a tulajdonosnak nem volt a termékenyítési időszakban releváns információja, az jelentős veszteségekkel járhat.

Egy olyan informatikai eszközt fejlesztettünk ki, ami a bikára feltéve tudja létrehozni ezt az adatot. Ha a gyűjtött adatok alapján kiderül, hogy valami nincs rendben a fedeztetés során akkor a gazda erről valós idejű információt kap extenzív környezetben is, és szükség esetén be tud avatkozni még a termékenyítési időszakban, megelőzve azt a kárt, amivel csak később szembesülne

– mutatott rá a szakember.

A bikanyakörv alapvetően egy chipolvasó szerkezet, ami egy jeladóhoz kapcsolódik. Ez utóbbit a szarvasmarhák krotáliájába, azaz a fülbe rakott műanyag táblácskájába építik be. Az ebbe integrált mikrochip (mint egyfajta jeladó) külföldön egyre inkább elterjedőben van és a jogszabályi környezet változásával Magyarországon is fontolgatják a bevezetését. A bikanyakörv tulajdonképpen a chipolvasó, ami képes a tehenek fülében lévő chipből információkat kiolvasni, majd továbbítja azokat a gazda mobilkészülékére. A tenyésztő ezekből az adatokból tudja megállapítani, hogy a termékenyítési időszakban van-e ivarzási aktivitás, bikaaktivitás, fedezési esemény és ezekből az adatokból tudják kiszűrni azt is, hogy történt-e vemhesülés.

Mi kitaláltuk, hogy miként lehet informatikai módszerrel adatot kapni arról, hogy kint a legelőn történt-e ivarzás, vemhesek-e az állatok. Aztán ehhez kerestünk fejlesztő partnereket és pályázati forrást. Úgy tervezzük, hogy lefuttatunk még egy, a korábbiakhoz hasonló tesztidőszakot, amire a következő termékenyítési időszakban, nyáron kerülhet sor. A bikanyakörvet, mint terméket várhatóan a jövő év őszén visszük piacra, mind Magyarországon, mind a külpiacokon. Ekkor kezdődhet meg az eszköz sorozatgyártása is

– hangsúlyozta Lukács László, aki a saját, baranyai gazdaságában is teszteli a világszínvonalon is újszerű és forradalmi informatikai eszközt.

Bikanyakörv lépésről-lépésre:

• 2015: az ötlet megszületése, az informatikai fejlesztés kezdetei
• 2016: pályázat benyújtása a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) kutatás-fejlesztésre (K+F)
• 2017: a pályázatot nyertessé nyilvánították
• 2018: a műszaki fejlesztés kezdetei
• 2019: a meglévő informatikai fejlesztéssel és műszaki háttérrel a rendszer tesztelése, a pályázati elszámolás időszaka
• 2020: újabb tesztek, valamint a termék tervezett piacra dobása

A négyéves fejlesztési folyamat végén a start-up vállalkozás okoseszköze mintegy 80 millió forintba került. Lukács László szerint azonban a partnerekkel való együttműködés példaértékűnek nevezhető, mert mindenki, aki részese volt, magáévá tette a projektet, és a tudása legjavát adva valósította meg a rá háruló feladatot.

Címlapkép: Getty Images