Már nem a pénz az első a fiataloknál: ilyen lesz a jövő munkaerőpiaca

Még mielőtt górcső alá vennénk a magyarországi fiatalok elvárásait, jöjjön egy nemzetközi kitekintés a Manpower Group által készített felmérés keretében, amely világviszonylatban jól érzékelteti a megváltozott igényeket. A kutatásában 25 ország 19 ezer Y-generációsát kérdezték, hogy kiderüljön, miben mások ők a felmenőiktől. A technológia gyors fejlődése nemcsak a szabadidős szórakozási lehetőségekre nyomta rá a bélyegét, de egyúttal a munka világa is jelentősen átalakult: megjelent a fiatalkori munkanélküliség, egyre gyorsabban változó gazdasági ciklusokhoz kell alkalmazkodniuk a cégeknek, az elvárt készségek és képességek sora pedig egyre hosszabbra nyúlik a munkavállalókkal szemben.

Felmerül a kérdés: egy kvázi nehezített pályán elégedettek a fiatalok a karrierlehetőségekkel? A válasz némiképp meglepő: a megkérdezettek kétharmada határozottan igen, 62%-uk pedig biztos benne, hogyha máról holnapra elveszítené biztosnak hitt állását, 3 hónapon belül ugyanolyan, ha nem jobb munkát találna magának. A leginkább Kínában, Németországban, Svájcban és az USA-ban elégedettek a helyzetükkel az Y-generációsok, míg a legkevésbé derűsen Görögországban, Olaszországban és Japánban látják a helyzetüket a megkérdezettek.

Míg korábban a munkába állás jellemzően már a húszas évek előtt megtörtént, manapság az egyre hosszabbra nyúló iskolaévek számával párhuzamosan ez az időpont is mindinkább kitolódni látszik. Az 50-60 év körüli nyugdíjazás már se nem realitás, se nem cél, ahogy a korábban egy egész életre szóló munkahely is mára kuriózumnak számít, helyette sokkal inkább néhány éves periódusokban gondolkodnak a fiatalok. Fizikai munka ide vagy oda, az Y-generációsok sokkal többet dolgoznak elődeiknél, jellemzőek kettő vagy több munkahelyen teljesítenek egyszerre, a kemény munkatempó ellenére azonban a munkavállalók 50%-a 65 éves korát követően is úgy látja, bírni fogja a tempót. További 27% még a 70-es éveit is a munkaerőpiacon képzeli el, míg 12% úgy látja, hogy egészen halála napjáig szeretne a társadalom hasznos tagja lenni, utóbbiak közé nem meglepő módon a szorgos ázsiai országok lakói, a japánok 37%-a és a kínaiak 18%-a tartozik.

Bár nemzetenként változnak a hatályos jogszabályok, Magyarország a heti 40 órás átlag munkaidejével igencsak a világ ranglistájának végén kullog, lévén a megkérdezettek 73%-a ennél lényegesen többet dolgozik. Indiában heti 52, Mexikóban, Kínában, Svájcban és Szingapúrban 48, míg Görögországban 47 órás heti munkaidőben gondolkodnak. A nagy teherbírást és az eltökéltséget azonban a munkaadóknak honorálniuk is tudni kell, akiknek az Y-generáció esetében a fizetés, a biztonság és szabadidő szentháromságra kell helyezniük a fókuszt, ha lojális, motivált és megbízható munkavállalókat szeretnének maguk mellett tudni.

Az eddig taglalt nemzetközi felméréshez képest a magyarországiak rangsorában mindössze a harmadik helyen végeztek a „piszkos anyagiak”, második helyet foglalja el a kiszámíthatóság, a dobogó legfelső fokára pedig a rugalmas munkavégzés került. Az itthon élő fiatalok számára mára az 50-es lista végén kullog a teljesítmény alapú bérrendszer, kicsúszott a top 10-ből a cafeteria (míg 2018-ban még a 4. legfontosabbnak tartották), és egyre fontosabb helyet foglal el a vállalaton belüli továbbképzési lehetőségek, ahogy a felettes és az alkalmazott közti közvetlen kapcsolat is. A kutatást a PwC Magyarország készítette több mint 37 ezer középiskolában vagy felsőoktatásban tanuló, esetleg már a munkaerőpiacon dolgozó 16-28 évesek körében, így alkotva hiteles képet a hazai fiatalok munkavállalói preferenciáiról.

Noha a korábban említett top 3 fontossága szinte valamennyi megyében megegyezik, az egyéb munkaerőpiaccal szemben megfogalmazott igények terén tapasztalhatóak helyi sajátosságok. A 25 év alatti válaszadók 94%-a egy jó munkalehetőség reményében megfontolná az országon belüli költözés lehetőségét, így a Csongrád megyeik 54%-a lenne kész Budapestre költözni, a hevesiek szintén 54%-a egészen Győrig is elutazna, a fővárosiak 32%-a pedig az agglomerációba költözne egy jobb munkalehetőség reményében. Szintén a dél-alföldi régió egy megyéje, Csongrád vezeti a mezőnyt a helyben maradás terén, a megkérdezettek 78%-a ugyanis szívesen maradna jelenlegi lakóhelyén, míg a budapestiek körében ez a szám ennél alacsonyabb, 70%.

A PwC által ugyanebben a témakörben végzett kutatásának eredményei szerint már 2018-ban is a megkérdezettek háromnegyede Budapestet jelölte meg karrierépítés helyéül, míg a fejlett nyugat-európai országokhoz közeli megyeszékhelyen, Győrben 16%-uk látta esélyesnek a munkavállalást, tehát ez a mobilitási hajlandóság felerősödni látszik. Megyei sajátosságok azonban nemcsak a mobilitás terén figyelhetőek meg, a relatív munkavállalói preferenciák között ugyanígy találhatóak kiugró különbségek. Az országosan 8. legfontosabbként definiált vállalati szakmai képzés lehetősége például Hajdú-Bihar megyében az 5. legfontosabb, Győr-Moson-Sopronban a 7., a fővárosban viszont mindössze a 10. helyre szorult a rangsorban. Ugyanígy a top 10-es lista utolsó eleme, a csapatmunka és együttműködés míg Győr-Moson-Sopron megyében a 8. helyet foglalja el, addig Hajdú-Biharban és Budapesten már kevésbé tartják fontosnak, az első 10-ben sincs benne.

Fontos kihangsúlyozni azonban, hogy hiába foglal el előkelő helyezet a fix fizetés a fiatalok preferenciája között, a csábító fizetés lehetősége még koránt sem hozza magával a biztos elköteleződést, ugyanis a megkérdezettek 96%-a utánanéz a cégnek, mielőtt beadja a jelentkezését, ezért nem mindegy, hogy milyen a vállalat renoméja. Bár sok téma kapcsán ostorozzák a kkv-kat ellehetetlenítő multikat, a fiatalok 63%-a szívesen dolgozna ilyen óriásvállalatnál, míg további 28% nagy reményeket fűz a gombamód szaporodó startupokhoz, és 21% tartja vonzó lehetőségnek az állami szférát.

A PwC Magyarország felmérésében a válaszadók szabadszavas jelölései alapján idén is leadhatták voksaikat 2019 legvonzóbb munkahelyére, amely eredmények jól mutatják, melyek hazánk legcsábítóbb munkaerőpiaci térségei. A legnépszerűbb cégek többsége még mindig a fővárosból kerül ki, így például a Coca-Cola, a Nestlé, a Continental, a Morgan Stanley vagy éppen az IBM, viszont az autóipari gyártók sokat segítenek abban, hogy vidéken tartsák a munkavállalók egy részét, így Győrben az Audi, Kecskeméten a Mercedes és Debrecenben a BMW. Vonzó munkahelyként jelölték meg a fiatalok a debreceni, pécsi és szegedi kirendeltséggel is rendelkező IT Services Hungary Kft.-t, a többek között debreceni és sajóbábonyi telephelyű TEVA Gyógyszergyár Zrt.-t, valamint a technológia kategória harmadik helyezettjét, az EPAM Systems Kft.-t olyan előkelő nevek mellett, mint a prezi.com és az IBM Magyarország.

A fentiekből jól kirajzolódnak a fiatalok munkaerőpiaci preferenciái, amik bár jelentősen változtak a korábbi generációkéhoz képest, természetes velejárói a fejlődő technológiának és az ennek következtében változó munkaköröknek. Fontos minden munkáltatónak a fejébe vésnie, hogy hiába kínálnak vonzó fizetést a jövő munkavállalói számára, ha másban nem tudják tartani a lépést a piacon, a munkavállalók lojalitása idővel csökkenni fog, mert a szakképzett munkaerőt lasszóval fogják az ország egész területén.

Bár kirajzolódnak még a hazai térképen erős vidéki centrumok, így például Győr, Debrecen, Kecskemét és Szeged, néhány multi és magyarországi vállalat közel sem elég ahhoz, hogy kellő számú munkahelyet biztosítson a vidéki fiatalság számára. A munkaerőpiac Magyarországon már amúgy is túlságosan Budapest-központú, így fel kell kötnie minden vidéki nagy-, közepes és kisvállalatnak azt a bizonyos nadrágot, hogy a tettre kész, friss és motivált munkaerőt helyben tartsa, így a főváros-vidék közti szakadék idővel mérséklődhessen.

Címlapkép: Getty Images