Jó hír a munkaerőpiacról: egyre magasabb a foglalkoztatottság

A jelenlegi adatok szerint 3.3 százalékra csökkent a munkanélküliség, valamint 75.6 százalékra nőtt a foglalkoztatási ráta

- kezdi Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője, majd kitért arra is, hogy a 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 26 ezer fővel 4.675 millióra növekedett. Így a legideálisabb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 75.6 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73.2 százalákos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79.9 százalékos rátájának eléréséhez.

Ahogy az elemző fogalmazott, a foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és a közszolgáltatások területén csökkent, a többi ágazatban pedig nőtt 2019. IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaságban 7 ezerrel, a feldolgozóiparban 23 ezerrel, a közszolgáltatások területén pedig 16 ezer fővel csökkent a létszám, míg az építőiparban 22 ezer, a versenyképességi felzárkózás szempontjából kiemelt fontosságú piaci szolgáltatások területén pedig 67 ezer új állás jött létre a negyedév során.

Ezzel párhuzamosan a fenti időszakban 3.3 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, így amennyiben nem átmeneti csökkenésről van szó, akkor úgy tűnik, hogy az inaktívak tábora mellett az immár tartósan munkanélküli rétegből is sikerül tovább aktivizálni munkavállalókat

- magyarázta a szakember, majd hozzátette, a munkanélküliek száma 8 ezer fővel csökkent az előző 3 havi átlaghoz képest és 12 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. 2020-ban a ráta 3.3 százalékra csökkenésére számítunk, de a munkaerőpiac további bővülését elsősorban a jelenleg inaktívak közül lehet várni.

Kitért arra is, hogy a magyar munkaerőpiac alapvetően egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába és némileg a világgazdasági lassulás és kezdi éreztetni hatását néhány jelentősebb iparágban, habár a foglalkoztatási ráta még megközelítőleg 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ez hozzávetőlegesen további 250 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság. Az ok e jelenség mögött - a még mindig jelenlévő feketefoglalkoztatás mellett -, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon, vagyis szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés.

A munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából. Továbbá a foglalkoztatás egyre nehezebb minőségi bővülése mindaddig fennállhat, amíg a hazai nettó bérek el nem érik azt a nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulna az átmenetileg távozott magasan képzett munkaerő visszaáramlása.

Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján – illetve pl. az IT szektorban már közel meg is valósult –, mivel a rendkívül beszűkült hazai képzett munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ezt megközelítő ütem várható. Kiváltképp, ha a jelenlegi ütemben folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések, valamint egy érdemibb munkavállalói adócsökkentés is tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot, illetve egy esetleges forinterősödés is segítené a bérek relatív közelebb kerülését.

A munkaerőhiányos állapot ebből következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek. De ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre hatékonyabb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes, munkaerőt kiváltó beruházásokkal – ahogy az látszik is a beruházási adatokból –, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét tovább.

Címlapkép: Getty Images