Tiszta vizet öntött a pohárba a Meki magyar beszállítója: ez kerül a burgerekbe

A családban nem Becsey Zoltán az első, aki elkötelezte magát a szakma mellett, mert már a nagyapja is mezőgazdasággal foglalkozott, valamint édesapja volt az, aki az 1980-as években letette a délkelet-magyarországi gazdaság alapköveit. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem elvégzését követően azonban 1996-ban a Becsey Kertészet tulajdonosa válaszút elé érkezett: döntenie kellett, hogy a családi vállalkozásban kamatoztatja az iskolapadban megszerzett tudást, vagy pedig külön utakat járva kezdi építeni karrierjét. Becsey Zoltán az utóbbi mellett döntött.

A Kertészeti Egyetem zöldségtermesztésben hasznosítható szaktudást keveset adott, aminek a legfőbb oka az volt, hogy nagyon kevés volt a gyakorlati oktatás, ami pedig volt, az nem feltétlenül tartozott a legkorszerűbbek közé. 1996-ban a vállalkozással indultunk egy növény-beruházási pályázaton, amit végül forráshiányra hivatkozva elutasítottak, ami szintén egy döntő momentum volt. Az itthoni kertészeteknek az egyről a kettőre való jutása egy viszonylag hosszadalmas feladatot jelentett, ebben pedig nem szerettem volna részt venni. Több pénzzel, kihívással és tapasztalattal járó munkára vágytam, így esett a választásom egy vetőmagokkal foglalkozó holland cégre, a Rijk Zwaanra

– emlékezett vissza a kezdetekre a balástyai kertészet tulajdonosa.

Az európai vállalatnál végül hét évet töltött el dél-magyarországi szaktanácsadóként, ahol számos, a mai napig fontos kapcsolatra tett szert, emellett a német, holland és spanyol szakmai utakon megszerezte azt a gyakorlati tudást, amire az egyetemi évek alatt nem nyílt lehetőség. „A hollandoktól kapott tudást vegyíteni kellett az itthoni tapasztalatokkal, mert Magyarországon sokszor a pénz állt a megoldás útjába. Hiába kínálták tálcán a hollandok a megfelelő technológiát egymillió euróért, a probléma ott kezdődött, hogy a magyar kertészeknek rendszerint ennek csak a töredéke állt rendelkezésére. Ezért olyan megoldást kellett találni, ami áthidalja az egymillió és a tízezer euró közti különbséget, technológiailag előremutató, eredményt is hoz, de kicsit magyar lesz és kínlódós” – beszélt Becsey Zoltán a ’90-es és a 2000 évek elejének kihívásairól.

A váltás gondolata végül 2003-ban fogalmazódott meg, amikor a közelgő uniós csatlakozás keltette pesszimizmus és negatív közhangulat a tetőfokára hágott, és a magyar kertészek szinte kivétel nélkül úgy gondolták, hogy a napjaik meg vannak számlálva, aminek nap mint nap hangot is adtak a szaktanácsadások alkalmával. A rossz hangulatú munkanapok ellenére azonban Becsey Zoltán koránt sem látta ilyen borúsan a saját helyzetüket, mivel a gyors egymásutánban elnyert előcsatlakozási támogatásoknak köszönhetően a Becsey Kertészet ugrásszerű fejlődésnek indult.

A balástyai vállalkozó ekkor látta elérkezettnek az időt arra, hogy tudását és tapasztalatát immáron a saját vállalkozás szolgálatába állítsa, így a kétezres évek elejétől édesapjával közösen folytatták a munkát. Rögtön az ezt követő évben ismerkedett meg feleségével, Becsey-Sári Anitával, aki minőségbiztonságért felelős személyként nyert felvételt a balástyai kertészethez, és akivel 2008 óta a feladatokat egymás közt megosztva egyengetik tovább a családi vállalkozás útját.

Együttműködés egy amerikai multival

A délkelet-magyarországi kertészet életébe már az ezredforduló előtt, 1997-ben belépett a McDonald’sszal való együttműködés, akiknek kezdetben salátát szállítottak, 2004-től 2010-ig bezárólag az év 12 hónapjában paradicsomot, majd a 2010-es évektől kezdődően felpörgették a salátabeszállítást, amely az utóbbi időszakban káposztafélékkel egészült ki. A multival való közös munka azonban nem jöhetett volna létre a Meki hazai zöldségellátója, az Eisberg Hungary Kft. nélkül.

Egészen a kétezres évek közepéig, amíg az Eisberg a salátafeldolgozó-üzem mellett salátatermeléssel is foglalkozott, a Csongrád megyei kertészet a kora tavaszi és késő őszi időszakokban szállította a friss zöldségféléket, 2010-től kezdődően pedig több más magyarországi kertészettel egyetemben teljes mértékben átvették az Eisbergtől a nyersanyag-előállítói szerepet, így a magyar mekis hamburgerekben lapuló roppanós zöld levelekért már egyedül nekik illik köszönetet mondani.

Bár sokan máig képtelenek lemondani a gyorséttermekben kapható finom falatokról, az utóbbi években kétségtelenül felerősödtek a velük szemben megfogalmazott előítéletek, köszönhetően a mind inkább trendivé váló egészséges életmód térhódításának. Becsey Zoltán úgy látja, ma már szinte sikk azt mondani, hogy a McDonald’s kínálata nem színvonalas, holott a magas minőségi elvárásokat nap mint nap tapasztalja.

Érteni kell azt a filozófiát, amit a McDonald’s képvisel: a cég nem elégszik meg azzal, hogy tudja, ki és mit szállít neki. A Meki mögé akar menni a folyamatoknak, tudni akarja, hogy azt az alapanyagot milyen körülmények között állították elő. Éves rendszerességgel ellenőriznek, ami nem egy szívélyes látogatás, hanem A-tól Z-ig végignézik a kertészetet, és közben keresik azokat a pontokat, ahol javítani lehet a termesztés folyamatában, hogy az élelmiszerbiztonság mind magasabb szintű legyen

– hívta fel a figyelmet a kertészet tulajdonosa a szigorú követelményekre.

Sok éve már a magyarországi beszállítóknak is a McDonald’s Food Safety Standard követelményeinek kell megfelelniük, amely azonos kritériumokat fogalmaz mind a magyar, a japán, az ausztrál vagy éppen az amerikai partnerekkel szemben. A teljesség igénye nélkül néhány példa: a salátát csak kék gumikesztyűben lehet vágni (annak színe a legfeltűnőbb, ha koszosan a földön hagyják), a dolgozók kizárólag kék fémszálas sebtapaszt használhatnak (a fémdetektor azonnal érzékeli, ha felkerül a feldolgozósorra), valamint a gyomirtást kézzel és kultivátorral végzik. A kártevők ellen az integrált növényvédelem széles spektrumát felhasználják: például éjszaka UV-fénnyel gyérítik a lepkéket, csökkentve a felszívódó mérgek felhasználásával jelentkező környezetvédelmi terhelést.

Becsey Zoltán nem tagadta, hogy kezdetben többször ők sem értették a szigorú előírásokat, a vetőmagig visszakövethető dokumentációt, amely a kezdeti időszakban jelentős anyagi kiadást jelentett a kertészet számára. A minőségbiztonságba ölt pénzek jelentőségét a 2011-es súlyos e.coli-botrány igazolta, amikor a németországi haláleseteket követően az európai zöldség- és gyümölcsszektor rövid idő alatt bezuhant, ők viszont, köszönhetően a szigorú protokollnak, nem tapasztaltak jelentős forgalmi visszaesést. Ezek a szigorú kritériumok pedig végső soron garantálják, hogy utazzunk a világ bármely távoli országába, ahol McDonald’s van, ott mindenhol ugyanazt a standard minőséget és ízt fogjuk kapni, mint idehaza.

(Arról, hogy milyen kihívásokkal néztek és néznek szembe a hazai kertészetek, valamint hogyan érinti a zöldség- és gyümölcstermesztőket a potenciálisan közelgő gazdasági válság, a cikk következő részében ad választ Becsey Zoltán.)

Címlapkép: Getty Images