Több pénz került decemberben a zsebünkbe: nőttek a bruttó bérek

A várakozásokat ismét felülmúlva, 13.1%-kal nőttek a bruttó bérek decemberben a képzett munkaerő hiánya és a bérminimum emelések hatására, illetve az év végi – főként a nonprofit szervezeteknél történt - bónuszfizetéseknek köszönhetően.

A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt, míg a nettó átlagkereset 278 000 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 417 700 forint volt a hónapban.

2019 egészében 11.4%-kal növekedtek az átlagbérek és elérték a 367 800 forintos éves átlagot, ami 7.7%-os éves reálbér növekedést jelent. A nettó bérek szintén 13.1%-kal emelkedtek, így a reálbér növekedés 8.7% volt a hónapban. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is fontos mutató, a rendszeres bérek kumulált növekedése 10.4% volt az utóbbi egy évben.

A közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérei 10.4%-kal emelkedtek és a januártól 14, novembertől pedig 20%-kal és 2022-ig összesen 72%-kal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek gyorsíthatnak majd az ütemen, mivel 90 ezer embert érint a lépés. A júliustól 10%-kal emelkedő tanári bérek is 170 ezres létszámot érintenek, ami 0.3%-kal tolja feljebb a bérdinamika pályáját a második félévtől.

A nemzetgazdaságban közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként munkában állók száma 0.4%-kal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 0.7% volt, míg a közszférában 1.4%-kal csökkent a létszám az előző év azonos hónapjához képest.

A foglalkoztatás bővülésében immár látható a lassulás elsősorban globális okokból, amit a jelenlegi koronavírus járvány még inkább megerősít, így egyelőre valószínűleg a jelenlegi szint körül tetőzik majd a hazai foglalkoztatottság.

Viszont az enyhe növekedést továbbra is a versenyszféra adja, míg az állami alkalmazottak száma csökken, ami pozitív hír az adófizetői bázis és a vállalkozások szempontjából. 2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 54.2%-kal nőttek a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében. A 2013-tól 2020-ig terjedő periódus alatt pedig 62%-ot nőhetnek a reálbérek a várható tendenciákat figyelembe véve, mivel 2020-ra a megállapított ismételten 8%-kal növekvő bérminimumok és a munkaerőhiány miatt 10%-ot megközelítő bérnövekedés a jelenlegi várakozásunk, ami az erősödő inflációs nyomás mellett is 5.5% körüli reálbér növekedést jelent.

A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad. A képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz 2016 óta.

A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének kétharmadát elérje a hazai. Ezt követően indulhatna aktív visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítani tudna. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni.

De fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti ez a folyamat, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximális hatékonysággal legyen foglalkoztatva, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, ami erőteljesen látszik is a beruházási dinamikán. Ezen felül azt, hogy a versenyképességi alkalmazkodásra képes vállalkozások maradjanak életben az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti a teljes nemzetgazdaság termelékenységét és versenyképességét.

Forrás: KSH, TakarékBank előrejelzés

Címlapkép: Getty Images