Hatalmas fejlesztések jönnek a magyar-horvát határon: itt vannak a konkrét tervek

A környezet mint a fenntarthatóság egyik „pillére” horizontális szempontként jelenik meg az EU fejlesztési politikájában. A környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez – éppen ebből következően – elengedhetetlen a környezeti és ágazati politikák folyamatos egyeztetése, a környezetvédelmi és gazdasági célok egyenrangú kezelése, illetve olyan modellek kidolgozás, amelyek mindkét szempontot képesek egyszerre kielégíteni. Ez utóbbira kitűnő például a zöld gazdaság. De előbb nézzük meg a horvát–magyar határ menti régió helyzetét!

A határrégió mindkét területi komponense gazdasági fejlettségét tekintve, elmarad országa régiói mögött, különösen a megyék határ menti kistérségei, községei a fejletlen területi egységek közé tartoznak (a horvát Dráva mente, Ormánság Magyarországon). A rendszerváltás előtti időszak, szénbányászatából eredő környezetterhelések ma már minimálisra csökkentek, s a vizsgált terület infrastrukturális hiányosságaiból eredő, és a mezőgazdasági termelésben jelentkező túlzott kemizáció következtében jelentkező terhelések miatt beszélhetünk környezetterhelésről.

A természetes környezet összesen vízrendszert tartalmaz, ezek a Duna, Dráva-Mura és a Balaton. Kiemelt értéket képviselnek a régió erdői, amelyek nem csupán a turizmus, hanem a faipar és a biomassza-alapú energiatermelés szempontjából is fontosak. A határ menti térségben leginkább a közlekedés és a vegyes lakossági fűtés felelős a fő légszennyezésért, miközben az ipari szennyezésben a könnyűipari szennyeződés dominál. A települések levegőminőségét helyenként az egyedi fűtésből származó lokális jellegű szennyezés-emissziók körülményei, valamint az ipari emissziók, esetenként pedig a mezőgazdasági szennyezések határozzák meg. Általánosságban elmondható, hogy mindkét országban fokozatosan csökken a hulladéktermelés, de a szilárd hulladékok újrahasznosításának növelése, illetve a hulladéktermelés csökkentése jelenleg inkább a magyar megyékben jellemző. Egyértelműen tetten érhető a régióban a körkörös gazdaság hiánya, bár a nemzeti erőfeszítések megkezdődtek

– hangzott el nemrég azon a kaposvári munkamegbeszélésen, ahol a gazdasági-, tudományos- és közéleti szereplők találkoztak.

Bár a határ menti térség nem tartozik a kiemelten szennyezett területek közé, a nagyvárosok és bányászati-ipari komplexumok még mindig, mint potenciális terhelőforrásokként vannak jelen. Ez különösen Pécsre, Eszékre, Verőcére és Kaproncára vonatkozik. A kommunális infrastruktúra hiányosságaiból származó környezeti problémák a kisvárosokban és a nagyobb, nem kimondottan városi településeken is jelentkeznek.

Ám a szennyezés mértéke még így is a határérték alatti. A levegőminőség romlásában leginkább a nitrogén-dioxid, az ülepedő és szállópor a meghatározó légszennyező anyag, amelyek határérték-túllépései által jelentkező terhelések szerencsére csak esetenként okozhatnak környezet-egészségügyi problémákat. A levegő szennyezettség regionális szintű csökkenésében viszont egyre nagyobb szerepe van a vezetékes gázra csatlakozó lakások magas százalékarányának.

Az adatok szerint a teljes energiafogyasztás 2014-ig csökkent, utána azonban mindkét országban enyhe növekedés volt tapasztalható. A legnagyobb növekedés a háztartások esetében jelentkezik, ami tíz év alatt több mint megkétszereződött. A felhasznált energia több mint 70 százaléka fosszilis energiahordozókra, főleg olajra és földgázra épül, bár lassan csökken az arányuk. Közben jelentős kiszolgáltatottságot láthatunk az importált fosszilis energiahordozók tekintetében. A megújuló energiaforrások esetében folyamatos, de lassú növekedés, ami 4-5 százalékos részarány növekedést jelent tíz év alatt. Ezek nagy része biomassza, azon belül is főleg tűzifa: Magyarországon 80, míg Horvátországban 66 százalék ennek az aránya

– tudta meg a HelloVidék a legfontosabb számokat, arányokat és tendenciákat a témával kapcsolatban.

A megújuló energiaforrások hasznosításának fő területei:

• Magyarország: a biomassza, geotermia, napenergia kiemelt növekedésnek indult
• Horvátország: biomassza, víz, szél (főként Dalmácia), geotermia növekszik (de részaránya alacsony)

Most vegyük górcső ezeket részletesebben!

• Napenergia: Horvátország és Magyarország határ menti térsége nagyon kedvező feltételekkel rendelkezik a napenergia kihasználását illetően. Horvátország éves napenergia potenciálja átlagosan 1300 és 1900 kWh/m2, míg Magyarországon ez az érték 1250 és 1400 kWh/m2 közöttire tehető. Miután ilyen magas a napsütéses óraszám a határtérségben (különösen Dél-Baranyában és Észak-Baranyában), ezért ez kiváló lehetőséget nyújt napenergia termelésre.
• Szélenergia: a szélenergia gazdaságos hasznosításának lehetőségét illetően igen minimális esélyt látnak rá a szakemberek ebben a térségben, amely a jelenleg ismert technológiák alkalmazása esetén sem lehetne kifizetődő.
• Vízenergia: a határ menti térségben a Dráva és a Mura rendelkezik jelentős vízenergia potenciállal, ami leginkább a drávai horvát vízierőműveknél érhető tetten, amelyek Varasd, Csáktornya, Dubrava térségében épültek.
• Geotermikus energia: a határmenti térségben a geotermikus energia hasznosítására van a legnagyobb lehetőség, a biomassza felhasználásával egyetemben. A geotermális adottságok ugyanis kiválóak a határtérségben, kiemelkedő geotermális gradiens (5-7 °C/100 m). A Felső-Pannon vízadó réteg jelentős energetikai potenciál a térségben, például Bizovac-ná, Varasdnál, Nagyatádon és Barcson. A termálvíz, mint a geotermikus energia hasznosításának lehetőségét már egyre több település fedezi fel: az ehhez kapcsolódó projektek elsődleges célja a további olcsó, helyi energiaforrások feltárása és kiaknázása, a foglalkoztatás és a versenyképesség növelése, a környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása.
• Biomassza: térségben a legnagyobb tömegű tüzelőanyag lehetőséget a szalma (búza, rozs, árpa, zab, triticálé, repce) jelenti. Tüzelésre az állattartási, ipari, talajerő-pótlási célokon túl fennmaradó rész használható, amely a megtermelt mennyiségnek mintegy a fele. A biomassza energetikai potenciálja leginkább a jelentős erdősültség miatt, főként a horvát megyékben és Somogy, Zala esetében magas.

Címlapkép: Getty Images