Új autópálya épülhet az ország déli részén: régóta vártak erre a határ menti autósok

A Mura-Dráva-medence központi része szerves egységet képez, emiatt történelmileg számos alkalommal jelentett egyfajta összefüggő, sőt összetartozó teret. Több tanulmány rámutatott már, hogy az elmúlt másfél évszázadban a határok minősége többször és jelentősen átalakult. Ebből adódik, hogy ebben a régióban a határmentiség egyfajta „közös sajátosságként” definiálható, annak minden pozitív és negatív következményével együtt.

Kiemelt kérdés a határok átjárhatósága

Az Európai Unió a 2021-2027-es programozási időszakában is kiemelt figyelmet szentel a központi térségekhez képest jellemzően elmaradott határtérségek fejlesztésének, illetve a határon átnyúló együttműködések támogatásának. Ám a határon átlépő kapcsolatok szempontjából igen fontos kérdés, hogyan alakul a határok átjárhatósága. Hogy mit értünk ez alatt?

Az átjárhatóságot a következő főbb szempontok határozzák meg együttesen:

• a közlekedési feltételek (például a pályák vonalvezetése),
• a határok jellege (természeti tényezők),
• a határátkelők „műszaki” adatai (számuk, elhelyezkedésük, áteresztő képességük),
• a határ minősége (határforgalom, tranzit szerepe)

A horvát–magyar határszakasz EU-belső, de még schengeni határ. Ez utóbbi azt jelenti, hogy útlevél-ellenőrzés van, vámvizsgálat viszont nincs, ezért gyorsabb az átkelés. De most vegyük sorra határon átnyúló a vasúti-, a közúti-, a kerékpáros-, a légi- és hajózási lehetőségeket!

Vasúti közlekedés

A vasúti közlekedést jelenleg leginkább a rossz elérhetőség és az alacsony szolgáltatásminőség jellemzi. A fő tengelyt az úgynevezett Mediterrán korridor jelenti. Itt a horvát–magyar határt érintő szakaszt V-ös számmal jelölik, ami a Szlovéniát és Horvátországot Budapesten át Záhonnyal összekötő vasúti folyosó. A Budapest-Pécs-Eszék vonal is az átfogó hálózat része, ez az V/c korridor jelzést kapta. A napi vonatközlekedés biztosított Gyékényes és Kapronca, illetve Magyarbóly és Pélmonostor között

– mondta Márton György, a Logframe Tanácsadó Iroda ügyvezető igazgatója, területfejlesztési szakértője azon a kaposvári workshopon, ahol Európai Unió a 2021-2027-es programjának előkészítéséről tanácskoztak.

Az említett korridorok még a kilencvenes években jelentek meg, elsődleges céljuk a kelet-közép-európai államok integrációjának elősegítése volt. A páneurópai korridorokat római számmal jelölték és több mellékáguk van. A folyosók kijelölésének célja jó közlekedési kapcsolatok kiépítése volt az EU és szomszédai között, a hatékony és biztonságos közlekedési rendszer révén, segítve az utasok és áruk hatékony szállítását, és ezáltal a versenyképességet és a gazdasági növekedést.

Az V. közúti-vasúti folyosó útvonala: Velence-Trieszt/Koper-Ljubjana-Maribor-Budapest-Ungvár-Lviv-Kijev

• V/a: Pozsony-Zsolna-Kassa-Ungvár
• V/b: Fiume-Zágráb-Budapest
• V/c: Ploče-Szarajevó-Eszék-Budapest

Közúti közlekedés

A határ menti régió három korridor által alkotott háromszögben fekszik, ezek az V/b, ami közúton az A4-M7 autópályának felel meg, az X (Salzburg-Ljubjana-Zágráb-Belgrád-Niš-Szkopje-Szaloniki) az A3-as autópályát jelöli, míg a már említett V/c az A5-M6 sztrádákat foglalja magában.

Kifejezetten jó az elérhetőség a programtér nyugati felén, ám szűk keresztmetszeteket tapasztalhatunk a nyári időszakban. Egyértelműen látható, hogy Mohács és Eszék között hiányzik az autópálya kapcsolat és gondot okoz a határátkelők alacsony sűrűsége is. Ez utóbbi átlagosan 62 kilométert jelent, ami körülbelül fele annyit takar, mint Magyarország egyéb határain. És bár a határ mindkét oldalán gyengék a belső kapcsolatok, különösen a közvetlen határtérségben, általános trend a határon átnyúló forgalom növekedése. Ennek a forgalomnak az 55 százaléka letenyei autópálya-átkelőn bonyolódik, de az Udvarnál átlépők száma is fokozatosan növekszik. Fontos hiányosság az is, hogy jelenleg nincs határon átnyúló, közszolgáltatású közösségi közlekedés

– mutatott rá Márton György, hangsúlyozva, hogy új határátkelőhelyek nyitását leginkább Horvátország schengeni csatlakozása könnyíthetné meg. Szakértők szerint a következő évtized nagy kihívása az lesz, hogy a vasút adottságai hogyan segítik a fenntarthatóságot; ebben a kérdésben fontos, hogy a magyar vasút bekötése a nemzetközi hálózatba erőteljesebb legyen.

Kerékpáros közlekedés

Jó hír a kerékpározás szerelmeseinek, hogy a határtérség nemzetközi kerékpáros útvonalak metszéspontja. Itt találkozik egymással az Eurovelo 6 és az Eurovelo 13. Előbbi az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig tart és gyakran a „Folyók útvonalának” hívják; nevéből adódóan a nemzetközi kerékpárhálózat hatodik vonala, amely többek között a Budapest-Eszék úton halad, a Dunával szelve át északról délre az országot. Utóbbit gyakran hívják a „Vasfüggöny útvonalnak”: Sopronnál lép az országba, majd többször is „átkalandozik” Ausztriába, mielőtt dél felé venné az irányt; Horvátországba is Magyarországról léphetünk be az útvonalon, ahol a határ mentén haladhatunk.

Az elmúlt időszak fontos előrelépése, hogy jelentős javulás érezhető mind a helyi, mind a regionális kerékpárút hálózatokban, illetve határon átnyúló útvonalak kialakításában. Ennek a folytatására is lehetőséget ad az Európai Unió 2021-2027-es programozási időszaka.

Légi közlekedés

A légi közlekedés tekintetében a határ menti régióknak korlátozott számú lehetőség áll rendelkezésükre. Nézzük meg ezeket és a repterek éves forgalmát:

Eszék (belföldi járatok + pár nemzetközi járat)

• 2018: 67 212 utas
• 2019: 46 361 utas

Hévíz-Balaton (charter járatok német repülőterekről)

• 2018: 11 866 utas

Pécs-Pogány (csak magángépek)

• 2018: 5 345 utas

Hajózás

A belvízi hajózásra a határ mindkét oldalán jellemző az a tendencia, miszerint a határon átnyúló hajóforgalom csökken, viszont a turisztikai célú növekszik.

Jelentős kikötők a Dunán:

• Mohács: különböző szolgáltatások (határkikötő, személy, turisztikai, ömlesztett teher)
• Batina: turisztikai (dunai sétahajózás)
• Almás (Aljmaš): turisztikai
• Vukovár: személy, turisztikai, teher
• Ilok: turisztikai

Jelentős kikötők a Dráván:

• Barcs–Eszék: kishajóval
• Eszék–Almás (Aljmaš): nagyhajóval
• Eszék: nemzetközi kikötő

Tény azonban, hogy az Európai Bizottság a 2021-2027-es időszak költségvetési javaslatában kevesebb forrást szán a közlekedésre a Kohéziós Alapból, az Európai Hálózat-finanszírozási Eszközből (CEF) és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból egyaránt, mint az előző ciklusban.

Címlapkép: Getty Images