Gyökeresen átalakul a nagybevásárlás vidéken: a piacokat is érinti a változás

Amióta széles rétegek számára elérhető a kibertér és aranykorukat élik a közösségi médiaplatformok, jelentősen átformálódott az értékesítés. Manapság bárki létrehozhat magának teljesen ingyen egy olyan felületet, ahol némi marketinges vénával megtámogatva profi módon promotálhatja a termékeit, némi programozói tudással megáldva pedig saját weboldalt is összetákolhat, ha további potenciált remél az online adásvételtől. A koronavírus őket, vagyis az online térben is kereskedő termelőket kevésbé viselte meg, hiszen nem vágta el tőlük a vásárlói kör egészét egyik napról a másikra, ami viszont a csak és kizárólag a piacon értékesítő árusoknak igencsak odavágott.

Orvosolandó a problémát, heteken belül számtalan országos, regionális és helyi szintű virtuális piactér szerveződött, ami a személyes találkozás hiányát igyekezett áthidalni több-kevesebb sikerrel. Ha valaki korábban sem volt a számítástechnika híve, csak a ház elé kirakott becsületkasszában, a szomszédság és a falubéliek szájmarketingjében, netán a telefonos megkeresésekben bízhatott, hogy a portéka ne maradjon a nyakán. Holott rövid keresgélés után bőven van miből válogatni, ha az online vásárokat vesszük górcső alá; a teljesség igénye nélkül: a NAK piactere, a Nébih termelő keresője, a Falubolt, a Spájzold be! vagy a vidékről, Békésből szerveződő termelői, kereskedői piac.

Az ország délkeleti viharsarkából indult virtuális vásártér a Veritas Kulturális Egyesület égisze alatt forrta ki magát, ami az önkormányzat törekvéseit támogatva a helyi termelőket igyekezett felsorakoztatni. A szervezet elnöke, Csibor Géza a HelloVidék kérdésére kifejtette, mivel a 2013-ban létrehozott és 2017-ben európai innovációs elismerést elnyert TájGazda minőségbiztosítási rendszerhez már terveztek egy kifejezetten ezzel a címkével ellátott termékeket forgalmazó piacot létrehozni, úgy érezte, a piacbezárás által sújtott helyi termelők érdekében sebtiben leteszik ennek alapjait.

A térkép még jóval a NAK vagy a Nébih által kidolgozott online vásárterek előtt jött létre, jelenleg viszont még csak gyerekcipőben jár a fejlesztés, így a későbbiek során az eladói és vásárlói visszajelzések alapján fogják alakítani a felületet. A békési egyesület elnöke azonban azt reméli, hogy a virtuális Kárpát-medencei piactér nem reked meg a város határainál, hanem azokon túlnyúlóan országossá, sőt a magyarlakta európai városokig nyújtózkodva kinőné magát, amire, elnézve a térkép jelenlegi használóinak földrajzi elhelyezkedését, minden esélye megvan.

Sok a közösségi platformon létrehozott oldal, ahová a gazdák szeretik feltenni a portékájukat, ezért egy olyan felületet szerettünk volna, ami egy helyen tömöríti őket. Az országossá bővítés annak kapcsán jutott az eszembe, hogy úgy érzékelem, három vetülete van manapság a piacra járásnak. Van egy elemi része, amikor azt akarjuk megvásárolni, ami a másnapi ebédhez kell, ezekért kimegyünk a helyi piacra, és ott megvesszük. A másik szegmense a tartós termékkör, legyen szó fogyasztási cikkről, például borról vagy lábbeliről. A harmadik része pedig a speciális, minőségi termékeket vonultatja fel, amit az átlagember kevésbé, inkább a nívós éttermek keresnek, mint például a pekingi kacsát. E három vonulat mentén képzelem el az országossá bővítését a rendszernek, amit a jelenleg is kitölthető termelői/kereskedői kérdőívünk eddigi eredményei is alátámasztanak, van rá igény

– magyarázta Csibor Géza a TájGazda oldalán működő virtuális piactér fejlesztési potenciálját.

A Veritas Kulturális Egyesület elnöke hangsúlyozta, egy, az interneten működő alternatíva nem kelhet versenyre a sok ezer éves múlttal és hagyománnyal bíró piacozás élményével, mert a legtöbben még mindig egy kedvelt heti programként tekintünk rá, ahol igenis szeretjük meggusztálni a megvásárolni kívánt termékeket. A kihívás sokkal inkább a kereskedelmi láncokkal szemben fogalmazható meg, mivel a rohanó hétköznapokban sokan a nagy multikban veszik meg a heti zöldség- és gyümölcsadagjukat ahelyett, hogy a helyi termelők portékájából válogatnának. Az áruházláncban történő vásárlásról a legtöbben tudjuk, hogy nem ez a legjobb döntés, de időtakarékosság címén kénytelenek vagyunk újra és újra ugyanazt a hibát elkövetni, hiszen munka mellett nincs idő délelőtt beugrani a helyi vásárba.

Valószínűsítem, hogy a kistermelők termékei vannak ugyanolyan minőségiek, jók, mint a szupermarket zöldség- és gyümölcsosztályán kapható portékák, csak a helyi gazdálkodóknak oda esélyük sincs bejutni

– hívta fel a figyelmet Csibor Géza a hazai termékek szűk értékesítési csatornájára.

Egy másik, talán ennél is fontosabb lehetőség abban ragadható meg, hogy az online platformra való felkerüléssel megkülönböztethetnék a valódi termelőket és a kereskedőket, hogy a vásárlók ténylegesen tudják, mikor támogatják a gazdát, és mikor fizetnek valaki olyannak, aki kit tudja, honnan szerezte a portékáját. Mindez nem jelenti azt, hogy a kereskedői réteget negatív megkülönböztetésben szeretnék részesíteni, de a TájGazda rendszeréhez hasonlóan szeretnék biztosítani a vevőknek, hogy pontosan tudják, az áru kinek a kertjéből kerül az asztalukra.

Az online platform egyik kétségtelenül nagy hátulütője viszont az, hogy informatikai ismeretek hiányában az idősebb generáció nem tud élni a lehetőséggel. Talán éppen ennek köszönhetően a békési kezdeményezés kihasználtsága jelenleg még nem éri el az elvárt vagy remélt szintet, így Csibor Géza saját szabadidejét beáldozva jár ki helyi termelőkhöz népszerűsíteni a virtuális piacteret, igény esetén pedig a gazdák helyett végzi el az online regisztrációt.

A tömegeket megmozgató közösségi platformmal kétségkívül lehetetlen versenyezni, ez nem is céljuk, a jövőbeni fejlesztésekkel igyekeznek minél több jó gyakorlatot beépíteni a rendszerbe, például a vendéglátó- és szálláshelyek kapcsán jól működő felhasználói visszajelzésekre épülő minősítési rendszert. Az egyesület elnöke szerint ez egy országossá duzzadt piactér esetében a legfontosabb, hogy a vevők biztosak lehessenek a korábbi pontozásos és írásos vélemények alapján, hogy a pénzükért cserébe látatlanban is friss és minőségi árut kapnak.

A koronavírus hatása a helyi termelőkre

A HelloVidék két békési termelőt kérdezett az elmúlt másfél hónap viszontagságairól, ők miként élték meg a helyi piac bezárását, és miként viszonyulnak az online értékesítés alternatívájához. Lipcseiné Varga Erika már több mint 10 éve készít kecskesajtokat, ami mellett sertéshúsból készült húskészítményeket árul többek között a helyi piacon, de jól bejáratott értékesítési csatornái közé tartoznak az internetes alternatívák is. Elmondása szerint a békési piac bezárása érezhető hatással volt a forgalmára, a vevők egy részétől elesett, termékkörét tekintve pedig nem is érkezhetett volna rosszabb időpontban a korlátozó intézkedés.

Pont húsvét előtt zárt be a helyi piac, nekem pedig minden elő volt készítve az ünnepekre, ezért nagyon rosszul érintett. Szerintem a piacon a legkönnyebben értékesíthető az áru, mert ott látják a portékát, ezért magasabb az ötletszerű vásárlások száma. Meglátják, megkívánják, megveszik. Az interneten sokkal nehezebb eladni valamit, mert kisebb mennyiségért nem fognak hozzám házhoz kijönni, a futárszolgálattal történő házhoz szállítás költsége pedig magas, ha nem nagy tételben rendelnek

– magyarázta Lipcseiné Varga Erika őstermelő.

A TájGazda által kínálkozó lehetőséget a békési termelő egy plusz alternatívaként élte meg, kiegészítette a már meglévő értékesítési csatornáit, ezért regisztrált a felületre. A piac újranyitásával azonban nem változik a most kialakult eladási gyakorlata, továbbra is a jól bejáratott hármas rendszerben képzeli el az adásvételt: személyesen a piacon, háznál vagy házhoz szállítással.

Szerintem örülnek az emberek, hogy ismét kint lehetnek a piacon. Május 5-én, kedden többen voltak kint, mint pénteken, de biztos kell egy kis idő, amíg visszaáll a régi rend. Ennek a személyes kapcsolatnak szerintem megvan a maga varázsa. Sok internetes rendelésnél én is jártam már úgy, hogy nem azt kaptam, amit a képeken láttam. A piacon viszont el tudom mondani a vásárlóimnak, hogy mi hogyan készül, látják, ezért kisebb az esélye, hogy csalódjanak

– hangsúlyozta a helyi piac fontosságát a békési termelő.

A szintén békési Budai László interneten soha nem árult, csak és kizárólag a piacon értékesítette biotermékeit, így gyümölcsöket és zöldségeket, valamint az ezekből készült leveket és aszalványokat. „Nem foglalkoztam annyira a helyi piac bezárásával, Békéscsabára átjártam árulni. Korábban 36 évig egy gazdaságban dolgoztam, majd miután onnan elküldtek, főállásban biotermékeket kezdtem termeszteni, amit azóta nyugdíjasként is tovább művelek. Nem a pénz miatt teszem mindezt, hanem azért, hogy egészséges élelmiszert biztosítsak a gyerekeknek, daganatos betegségben szenvedőknek és azoknak, akik igényt tartanak a termékeimre” – reagált a békési piac bezárására a helyi biotermelő.

Budai László a HelloVidéknek elmondta, a helyi önkormányzat is segítette a Békésen gazdálkodókat: egy termelői névsort adtak közre a helyi újságban, majd az interneten, hogy az árusok és a vásárlók egymásra találhassanak. Emellé érkezett plusz lehetőségként a Veritas Kulturális Egyesület online piactere, ahová technikai okok miatt az egyesület elnöke segített regisztrálni a békési biotermelőnek. A virtuális piactérre való bekerülést követően jelentkeztek is nála a vásárlók, azonban nem olyan létszámban, mintha a piacon árulta volna a termékeit, amiből jól érzékelhető, hogy sokan még mindig a személyes vásárlás hívei, az internetes értékesítésnek pedig megvannak a maga hátulütői.

Budai László a vidéki piacok újranyitását követően sem változtat az azóta kialakult gyakorlatán, rendszeresen kilátogat majd a vásárterekre, emellett, ha vásárlói köre igényli, akár házhoz is szállítja majd a rendelést, amely a koronavírus időszakának egyik tagadhatatlanul pozitív hozadékaként számos termelő gyakorlatának része lett. A nyugdíjas békési biotermelő szóra érdemesnek sem tartotta a koronavírus miatt kialakult felfordulást, sokkal inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy kistermelőként jócskán nagyobb bosszúságot okoz számára a száraz, aszályos időjárás, a kerti kártevők és a kerítés híján elszenvedett vadkár, ami sok más gazdálkodónak fejtörést, kihívást és nehézséget okoz, függetlenül a járványtól.

Legyen szó bármilyen fővárosi vagy vidéki kezdeményezésről, jól látszik, hogy a járványhelyzetre reagáló alternatívák bár némiképp orvosolni tudják a termelők által kényszerűen elszenvedett károkat, azonban kétségtelenül idő kell hozzá, amíg a rendszer kiforrja magát, és míg a két oldal újra egymásra talál. A korlátozások lazulásával egy időre biztos, hogy mindenki fellélegezhet, hiszen a friss helyit ismét a szokott helyen tudja beszerezni, viszont az időközben létrehozott jó gyakorlatokról sem szabad megfeledkezni, hogyha netán újra beüt a krach, legyen hová fordulni. Végtére is ez mindkét oldal érdeke: a gazdálkodóknak egy küldetés, hogy friss és egészséges hazai áruval lássák el a magyar lakosságot, vásárlóként pedig a biztos forrásból származó termékek mellett egy plusz felelősség, hisz döntésünkkel a termelői réteg megélhetését biztosítjuk.

Címlapkép: Getty Images