Íme a Bács-Kiskun megyei farm, aminek termékeiért megvesznek a fővárosi ínyencek

Nem véletlen a családi gazdaság névválasztása. A hridaya szó a szanszkrit nyelvben szívet jelent, a lajosmizsei tanyán pedig valóban mindent szívvel és lélekkel készítenek. A Bács-Kiskun megyei farm története azonban jóval mélyebben gyökerezik, lévén nem egy helybéli család építette fel szó szerint a semmiből a már egyre többek asztalára friss és egészséges élelmiszert előállító üzemet és birtokot. Noha Vulpoi Sergiu és felesége is vidéken nőtt fel, a munka végül mindkettejüket a fővárosba szólította, és bár utólag csak mintegy „átmeneti” időszakként emlegetik, mindez hosszú éveket ölelt fel.

Sergiu építési vállalkozóként házak, lakások tervezésével, kivitelezésével és felújításával foglalkozott, míg felesége az egyik legjobb hazai mestercukrász mellett dolgozott. Bár mindketten szerették eredeti szakmájukat, elérkezettnek látták az időt, hogy változtassanak a megszokott életmódjukon, ami miatt akkor 14 éves fiukat szinte alig látták. Az eredeti tervben még nem szerepelt konkrét célként a Lajosmizsén fellelt tanya, de a felújításra váró ház és a hozzá társuló 2,5 hektáros tanya marasztalta őket, ettől kezdve pedig a család élete alapjaiban változott meg.

Új élet a birtokon

A családapa számára nem volt teljesen ismeretlen a gazdálkodó életmód, lévén nagyszülei révén már belekóstolhatott annak minden szépségébe és nehézségébe. A valamikor 1600 hektárt művelő felmenőknél töltött gazdag nyarak nyomot hagytak Sergiuban, aki megtanulhatta a nagypapától, mitől lesznek olyan szép nagyok a növények, mit kell adni a tehénnek, hogy elegendő tejet adjon, és mi a teendő, ha egy-egy állat megbetegszik. Noha az élet és a tanulmányok végül más útra vezették, sosem adta fel fiatalkori álmát, hogy egyszer majd a saját földjén gazdálkodjon, amely álom 2014-ben valósággá vált.

A tanyát rendbe kellett hozni. Az első nyarunk – az iskolai évzáró után utunk egyenesen a farmra vezetett – kalandos nyaralás lett. A ház nem volt lakható állapotban, és annak ellenére, hogy a budapesti lakásunkat nem adtuk fel, leköltöztünk. Néhány hétig sátoroztunk a kertben annak minden szépségével és nehézségével együtt; volt, hogy elmosott bennünket egy vihar, beázott a sátor. Az első ültetéseink nem is voltak éppen sikeresek. De nagyon jól éreztük magunkat – visszakaptuk a szabadságunkat! A fiunk néhány nap alatt alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, minden nehézsége ellenére nagyon élveztük azt a nyarat. Őszre elkészült a ház, és a konkrét gazdálkodási terveink. Már azt tehettük a kamrába, amit megtermeltünk

– idézte fel a kezdeteket Vulpoi Sergiu.

Az indulás azonban, ahogy ez már csak lenni szokott, sokszor nehéz volt és sok kudarccal is járt, de eszük ágában nem volt visszatérni régi életükhöz. A nagyapától szerzett tudásra alapozva építették fel biodinamikus gazdálkodásukat, így a kemikáliák helyett a már jól bevált növényi levekkel, növénytársításokkal és gombafajokkal védték a termést, hogy biztosan tudják, mi kerül az asztalukra. A profitéhség és az eladhatóság mint okok azonban fel sem merültek az organikus növénytermesztés iránti elköteleződéskor, hiszen a lajosmizsei gazdálkodói élet az önfenntartás jegyében indult, a családi vállalkozás gondolata pedig csak később fogalmazódott meg.

Ahogy egyre több tapasztalatot szereztünk a gazdálkodásban, úgy lettek egyre magasabbak a terméshozamok, és ekkor kezdtünk el gondolkodni azon, hogy vajon mit csináljunk a felesleggel. Először magunknak főztünk be, kísérleteztünk. Tartósítószer- és cukormentes befőttet, szörpöt, savanyúságot szerettünk volna a kamránkba eltenni a kert ajándékaiból. Sok mindent kellett kidobnunk ebben az időszakban – valóban a kísérletezés fázisa volt. Közben az ajándékba adott, el-eladogatott friss zöldségeinkre, gyümölcseinkre csupa nagyon pozitív visszajelzést kaptunk

– beszélt a vállalkozássá fejlődés előtti időszakról a Hridaya Farm tulajdonosa.

A 100%-os természetesség és egészség jegyében

A háromtagú családnak végül 5 évébe tellett, hogy a saját részre történő termeléstől eljusson a kistermelői igazolvány kiváltásáig. 2019 tavaszán jelentek meg az első termelői piacon. A kérdés az volt, vajon bizalmat fektetnek a fővárosiak abba a szívvel-lélekkel vezetett vidéki gazdaságba, ami újoncként jelent meg a vásár palettáján? A válasz immáron ismert, olyannyira, hogy bár induláskor a kistermelői jogszabályoknak megfelelően még csak a tanya 40 kilométeres körzetében értékesíthettek, azóta már kinőtték ezt a gazdálkodási formát, és jelenleg az ország minden régiójában elérhetőek a termékeik, sőt most már egyes külföldi megrendelőket is ellátnak egészséges élelmiszerrel.

A palettán müzli szeletek, levesek, zabkásák, lekvárok és egyéb ínyencségek szerepelnek, amelyek alapanyagait 98%-ban a lajosmizsei tanyán termelik meg, míg a maradék 2%-ot minősített és ellenőrzött forrásból szerzik be. „Azt kezdtük el gyártani, tervezni, amit magunk is megennénk. Miután az eredeti célunk az volt, hogy élő élelmiszer kerüljön az asztalunkra, továbbra is ez a legfontosabb alapelvünk. Ugyanis hiszünk abban, hogy a valódi, vegyszerektől mentes, nagy gondossággal, őszintén előállított alapanyagokból készített termékek nemcsak a testet, de a lelket is karban tartják" – árulta el hitvallásukat Vulpoi Sergiu.

A tejporon és fűszereken kívül így valóban mindent helyben, saját két kezükkel termelnek meg, így például a levesekben lévő liszthez a búzát, a müzlikben lévő kukorica- és zabpehelyhez pedig a kukoricát és a zabot. Adalékanyagot, ízfokozót és tartósítószert nem használnak, e téren szintén a gyökerekhez, a régi, jól bevált gyakorlatokhoz nyúltak vissza. A Sergiu által megtervezett, egyedi fejlesztésű szárító és aszaló berendezéssel alacsony, 38 Celsius fokon tartósítják a termést, amik így a megőrzött eredeti vitamin-, és ásványi anyagban gazdag beltartalmi értékek mellett hosszú szavatossági idővel is rendelkeznek. A lekvárokat vákuumfőzéssel tartósítják, amelyek mentesek a hozzáadott cukroktól is; valóban 100%-ban csak a címkén szereplő gyümölcsöt tartalmazzák annak minden hasznos vitaminjával és enzimével együtt.

A termékfejlesztést – cukrász végzettségéből kifolyólag – Sergiu felesége végzi, a vevőkkel való kapcsolattartást, értékesítést az apa-fia páros, míg a munka leghivatalosabb része, a kapcsolattartás a beszállítókkal, viszonteladókkal jószerével a család fejére hárul. Noha a családban mindenkinek megvan a fő munkaköre, amiben jeleskedik, Sergiu hozzátette, ha az üzemben vagy a földeken szükség van a szorgos kezekre, ugyanúgy besegítenek a többiek is a munkába, a nagyobb megrendelések, illetve a tízezres nagyságrendű palántázás idején pedig idénymunkások segítségét is igénybe veszik. Tennivalóból pedig soha nem fogynak ki. Noha télen a talaj-előkészítő munkálatokon túl nincs más dolguk, de a szárított és aszalt alapanyagoknak köszönhetően a „gyártás” ugyanúgy zakatol, mint a szezonban, amikor érik a termés és zöldellnek a növények.

Bár a farm 6 éves fennállása óta sok minden történt, az eredeti elvhez a Vulpoi család azóta is hű, hogy mind saját, mind más emberek részére egészséges élelmiszereket állítsanak elő, miközben a földet sem zsákmányolják ki, gondolván a majdani unokákra és az ő gyerekeikre, akik számára ugyanolyan, ha nem fontosabb a vegyszermentes és bő hazai termés. Ennek fényében nem meglepő, hogy a zero waste jegyében a gazdálkodás során keletkező hulladék 100%-át komposztálják és visszaforgatják a termelésbe, csomagolóanyagaik 90%-át újrahasznosított alapanyagokból biztosítják, valamint az energiafelhasználást és a károsanyag-kibocsátást mind a gyártás, mind a kiszállítás során igyekeznek minimalizálni.

Úgy látjuk meglehetősen nagy az igény az általunk gyártott „igazi” élelmiszerekre, keresnek, érdeklődnek irántunk. Szeretnénk az elveinket, elképzeléseinket minél több emberrel megosztani. Olyan idealista elképzeléseink is vannak, hogy egy „jobb világ” alapjait tegyük le – természetesen a magunk eszközeivel. Valljuk ugyanis, hogy az vagy, amit megeszel

– zárta gondolatait Vulpoi Sergiu, a Hridaya Farm csapatának (apa, anya és fiuk) nevében. Hárman alkotnak egy egységet, közösen hozva meg a birtokot és az üzemet érintő döntéseket. Számukra a farm nemcsak az otthont, a munkát, hanem a jövőt is jelenti.

Címlapkép: Getty Images