Íme az ország egyetlen működő szélmalma: ez lesz a következő hungarikum?

Az Alsónyéket és Szegedet összekötő 55-ös főút mentén magasodik az a XIX. század végén épült felsőszentiváni szélmalom, amelyen, sok társához hasonlóan, rendesen nyomott hagyott az idő vasfoga. Az épület 1925-től a híres ács-molnár, jeles malomépítő Nagy Torma Vince tulajdonában látta el dolgát, majd később, fia idejében már vitorlák nélkül, mintegy a község bérdarálójaként működött, azt követően pedig raktárként funkcionált. A 2005. évi nyári esőzések következtében előbb az oldalfal, majd a tető is beomlott, sebet ejtve így a falu jelképes építményén, 2010-ben pedig teljesen összedőlt, ezt azonban az önkormányzat nem hagyta annyiban.

Az én gyerekkoromnak egy szimbolikus épülete, központi szereplője volt az akkoriban Felsőszentivánról készült fekete-fehér képeknek. A műemlékvédelmi státuszból éppen azért került ki, mert összedőlt, és mivel egy család tulajdonában volt, esélytelen volt, hogy ők egyedül belevágjanak a felújításba. Az előző és a jelenlegi önkormányzati testület is abszolút elkötelezett volt azt illetően, hogy meg kell menteni a malmot, ami már-már egy ereklye, ez alapján újították fel a kiskundorozsmai malmot is

– indokolta meg a rekonstrukció melletti egyértelmű elköteleződést Felsőszentiván polgármestere, Vörös Szilárd.

A csonka kúp alakú, bádogtetős építményt régi valójában építették újjá, pótolva a lekerült szélvitorlákat, amit még egy külső, villanyárammal működő motorral is elláttak, hogy szélcsend esetén is őrölni tudjon. Ezzel egyedüliek nemcsak a környéken, hanem az egész országban, hiszen bár az Alföldön is akadnak malmok, például Jánoshalmán, Kiskunhalason, Tataházán és Kiskunfélegyházán, viszont egyik sem működik.

A hungarikumoknak számtalan ismérve van: az értéke, hogy nemzetazonosságot mutat, hozzájárul a nemzetimázs építéséhez, jó minőségű hazai termék, de azt mindig elfelejtjük hozzátenni, hogy reprodukálható, vagyis a kor technikájával, tudásával, anyaghasználatával létrehozható. Mi bebizonyítottuk, hogy a XXI. század építési hatósági előírásaival, építési technológiájával is föl lehet építeni egy malmot, sőt darálni is lehet vele

– hangsúlyozta a felsőszentiváni szélmalom különlegességét a település polgármestere.

A malom beltere, noha kívülről egy monumentális építmény benyomását kelti, felfelé folyamatosan szűkül, a fenti szintjei pedig csak padláslétrán keresztül megközelíthetőek, ezért csak korlátozott létszámmal lesz megtekinthető. A rekonstrukciós munkálatokat végző gyergyószentmiklósi Dr. Márton Lászlónak köszönhetően még a malomgép szintje is látogatható lesz, azt ugyanis egy ráccsal védték le a kíváncsi tekintetek elől, így biztosítva a balesetmentes malombejárást. Fizikai okokból viszont az idősek és a mozgásukban korlátozottak elesnek ezektől a lehetőségektől, így a kivitelezés során egy csipetnyi XXI. századot csempészve a letűnt idők építményébe, megnyitották a malom frontján a köpenyfalat és virtuális eszközökkel is látható. Az így kialakított hatalmas portál üvegablak közvetlenül a bejárat fölött nyújtózva kínál betekintést a malom lelkébe, a „gépházba”, akár őrlés közben is.

A 2017-es TOP-os pályázaton elnyert több mint 200 millió forintból azonban nem pusztán a malom helyreállítására nyílt lehetőség, mellette egy komplex turisztikai látogatóközpontot is létrehoztak, a legmodernebb technológiával felszerelve. „Pedagógus végzettséggel rendelkezem, ezért elmondhatom, hogy a mai gyerekek ingerküszöbe, ameddig képesek egy adott dologra fókuszálni, az 5 perc. Megnézik a malmot, fölmennek az emeletre, lejönnek, innentől kezdve pedig olyan hasznos, élményszerű tartalommal kell megtölteni a helyszínt, hogy az képes legyen lekötni a figyelmüket" – magyarázta Vörös Szilárd az interaktív elemek fontosságát.

A kiszolgáló épületben a kávézó mellett rendelkezésre áll majd egy, akár oktatási célokra is fordítható, 40-50 fő befogadására alkalmas úgynevezett digitális terem, a fiatal korosztály Mekkája. Az érintőképernyős panelek segítségével az építmény virtuálisan is bebarangolható lesz, miközben az érdeklődők számtalan információt szerezhetnek a malom történetéről, valamint az építkezésről. A bejáráshoz igényelhető lesz egy többnyelvű audio guide, mobil applikáció, QR-kód, szelfifal, felhúzható molnárruhák, míg a kisgyerekes családoknak a parkosított udvaron lévő játszótér nyújt majd kikapcsolódási lehetőséget.

Egy településhatáron túlmutató turisztikai projekt

A község önkormányzata azonban itt még nem szeretne megállni, mert a malom számtalan más lehetőséget rejt magában. Vörös Szilárd polgármester elárulta, a felsőszentiváni szélmalomban megőrült lisztből pogácsákat készítenek majd, amit szuvenírként vásárolhatnak meg a látogatók, viszont nem kívánnak piaci szereplőként megjelenni a már amúgy is telített palettán a helyben őrölt liszttel vagy egy abból készített termékcsoporttal. Helyette egy, a mostanira ráépülő projektként szeretnének egy látványkemencét építeni és egy vendéglátóegységet kialakítani, így a későbbiek során vajdasági mintára akár esküvők helyszínéül is szolgálhatna az építményt körbeölelő hatalmas udvar.

A gyergyószentmiklósi gépész, aki megtervezte számukra ezt a malmot, a helyszínen már bemutatta a puliszkakészítés csínját-bínját. Ha elkészül a következő projekt, szeretnénk a helyszínen megőrült kukoricadarából puliszkát készíteni, ami alapot adhat egy hagyományteremtő malom napja – puliszkafesztivál fantázianevű népünnepélynek a jövőben, amivel felkerülhetnénk a környék értékkínálatába

– osztotta meg jövőbeli terveiket a polgármester.

Mivel Felsőszentivánon jelenleg is van egy erős, összetartó bunyevác közösség, ahol máig élnek a táncos, zenés hagyományok, mindez remek apropóval szolgál, hogy a vajdasági kapcsolataikat is megerősítsék. Vörös Szilárd hangsúlyozta, attól még, hogy Felsőszentiván a Felső-Bácskában található, a Dél-Bácskában is élnek magyar emberek, csak más gasztronómiai értékekkel, a malom pedig egy kiváló helyszínt kínál arra, hogy ezeket a kulturális közösségeket a jövőben építeni, elmélyíteni lehessen. Mindemellett a malom körüli munkálatok már mind a hazai, mind a külföldi szakma figyelmét felkeltették, így az sem elképzelhetetlen, hogy az építészeti karok rendszeres látogatói lesznek a XXI. században reprodukált épületnek, amely a település polgármesterének reményei szerint a hungarikumok közé kerülhet.

A mai világban szerintem óriási teret adnak az ilyen sokrétű fejlesztések, hogy ne csak országos, hanem azon túlmenő híre is legyen a projektnek. Úgy érzem, hogy ez hosszú távon egy turisztikai attrakció, olyan zászlóshajója lehet a falunak, amire a környék méltón lehet büszke, és amely értékkínálatával hiánypótló lesz a palettán

– beszélt büszkén a kezdeményezésről Vörös Szilárd polgármester.

A koronavírus miatt a hivatalos átadó ünnepség időpontja 2020. augusztus 29-re csúszott, addigra készülnek el az utolsó simításokkal, hogy az udvar is teljes pompájában fogadja majd a látogatókat. A malom viszont önmagában is jól megállja a helyét, megállásra készteti az arra elhaladókat, aminek vitorlái szeles időben valóban forognak, a látvány pedig megidézi az elveszettnek hitt régmúlt kor hangulatát.

Fotó: Steiner Petra