Exkluzív: Brüsszel újabb tervében komoly szerepet kapnak a magyar falvak, városok

Az Európai Unió tagállamai folyamatosan készítik elő a „zöldebb Európát” célzó helyreállítási terveiket. Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság is egyre magasabb célokat tűz ki a CO2 -kibocsátás 2030-ig történő csökkentése érdekében. Nem véletlenül: erre ugyanis minden eddiginél égetőbb szükség van. Lássuk, hogy pontosan miért és hogyan!

Be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat a kiemelt beruházások meghatározásába és megvalósításába, ideértve az épületek felújítási hullámát, a biodiverzitás megőrzését, a körforgásos gazdaság feltételeinek minél jobb megteremtését, valamint és az éghajlathoz való alkalmazkodás révén

– hangsúlyozták a Régiók Európai Bizottságának Környezetvédelem, Éghajlatváltozás és Energiaügyi Bizottságának (ENVE) tagjai a HelloVidékhez eljuttatott közleményükben.

A szakbizottság a nyári szünet után most először ült újra össze, ahol meghatározták a prioritásokat és két végső célt:

• Első célkitűzésük annak biztosítása, hogy a városok és régiók az EU helyreállítási stratégiájának középpontjában álljanak.
• Második pedig annak garantálása, hogy az új koronavírus-járvány nyomában járó helyreállítási tervek zöld és fenntartható projektekké váljanak minden területen.

Szorosan együttműködünk a Régiók Európai Bizottságával annak érdekében, hogy az Európai Zöld Irány (European Green Deal) jövőképét európai valósággá alakítsuk át. A régiók kulcsfontosságú partnerek az éghajlat- és energiapolitikánk megvalósításában, és óriási szerepük van a konkrét, gyakorlati megoldások megtalálásában. A közelgő, úgynevezett Felújítási Hullám kezdeményezés például lehetetlen lenne számos város és régió részvétele nélkül, amelyek tulajdonában számos önkormányzati és magánkézben lévő lakóépület van

– mutatott rá a szeptemberi tanácskozáson Kadri Simson, az EU energiaügyi biztosa, aki a többszintű energiaügyi és éghajlat-változási párbeszédeket jó példaként említette a régiók és a Bizottság közötti további együttműködésre; és aki javasolta „a felújítási hullám újragondolását, mint hasznos következő lépést”.

Kadri Simson a brüsszeli vitában leginkább az EU fellendülésének energetikai szempontjaira összpontosított, beleértve a megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a tiszta közlekedés szerepét a zöld helyreállítás előmozdítása érdekében.

A már említett Felújítási Hullám (Renovation Wave) az Európai Bizottság ősszel várható kezdeményezése, amelynek célja az épületek felújítása új szakaszának támogatása. Ez azért is kiemelt program, mert a statisztikák szerint az épületek a felelősek a széndioxid-kibocsátás 40 százalékáért az EU-ban.

A helyi és regionális önkormányzatok aktív szerepe az energiaátállási stratégia felépítésében kulcsfontosságú az EU számára. Mi vagyunk azok a politikai szereplők, akik a legjobban ismerik a területeinket és a polgáraink igényeit. Mi vagyunk azok, akik gyakorlati módon hozzájárulhatunk azoknak a beruházási projekteknek a kiválasztásához, amelyek jobban tükrözhetik az Európai Bizottság által meghatározott stratégia valóságát

– mondta Juan Espadas, Sevilla polgármestere és az ENVE elnöke a tanácskozáson.

Enrico Rossi, a toszkánai régió elnöke leginkább az új koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válsággal kapcsolatban mutatott rá a „zöld irány” fontosságára, valamint arra, hogy miért lettek ebben a régiók és városok kulcsszereplők.

A COVID–19 válság megmutatta, hogy az állami hatóságoknak több erőforrást kell befektetniük a szociális lakásokba, kórházakba, gondozóházakba, iskolákba és a napközi otthonokba, valamint jobban ki kell venniük a részüket a városok, települések újjáépítéséből, ahol komoly hangsúlyt kap az eddigieknél nagyobb biztonság és a jobb életszínvonal megteremtése. A következő időszakra, 2050-ig tervezett felújítások lehetőséget adnak arra, hogy városainkat és régióinkat zöldebbé és fenntarthatóbbá tegyük, miközben nem kevesebb, mint négymillió munkahelyet teremtünk és megpróbáljuk felépíteni az éghajlat-semleges Európai Uniót

– emelte ki Enrico Rossi.

Az ENVE szakbizottság tagjai végül két véleménytervezetet fogadtak el

1. A biológiai sokféleséggel bíró városok és régiók szerepének erősítése az ENSZ Biodiverzitás Egyezményét aláíró felek 15. konferenciáján és az EU 2030-ra szóló biodiverzitási stratégiájában.

Találhatunk oltást az új koronavírus ellen, de nincs gyógymódunk a bolygónk drámai biodiverzitás-csökkenésének gyógyítására. A helyreállított és megőrzött ökoszisztémák azonban elengedhetetlenek saját egészségünk és sorsunk szempontjából. Egy merész, 2030-ra szóló stratégiával az Európai Unió megfelelő eszközöket és segítséget nyújtva segítheti a helyi és regionális önkormányzatokat a cselekvésben. elegendő erőforrást biztosítva a biológiai sokféleség helyreállításához és Európa fenntartható fellendülésének motorjává válhat

– magyarázta Roby BIWER, Bettembourg városi tanácsának tagja, aki várhatóan ezeket a gondolatokat képviseli a Biológiai Sokféleség Egyezményt (CBD) aláíró felek 15. konferenciáján, amit 2021 májusában rendeznek, és ahol egy összehangolt és merész globális fellépés szorgalmaznak, amely hivatalosan is elismeri a városok és régiók szerepét a védelemben és a biológiai sokféleség helyreállításában.

2. Új körforgásos gazdaság cselekvési terv.

Nem engedhetünk meg magunknak több kifogást: itt az ideje a körforgásos gazdaság felgyorsításának és konkrét célok kitűzésének. A COVID–19 fájdalmasan világossá tette sebezhetőségünket és a nyersanyagoktól való függőségünket. A hulladékról már is nem akarunk beszélni: az újrahasznosítás legyen inkább alapkövetelmény! Ehhez nagy szükség van egy úk európai nyersanyag-politikára, aminek fontos eleme, hogy minden régió méltányos hozzáférést kapjon ezekhez a szűkös, de nélkülözhetetlen alapanyagokhoz

– hangoztatta a téma előadója, Tjisse Stelpstra, Drenthe tartomány tanácsának tagja, akinek véleményét a 2020. októberi plenáris ülésen fogadhatják el.

A tanácskozáson javaslatot tettek egy új és magasabb üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentési célkitűzésre 2030-ig. A szakemberek szerint ez fontos lépés az éghajlat-semlegesség 2050-ig történő elérésében, és műszakilag megvalósítható, ráadásul gazdasági előnyökkel is jár, mivel pontosan ott, a zöld és digitális technológiákba való invesztáció révén indít új beruházásokat, ahol a legnagyobb szükség van a munkahelyteremtésre és a növekedés lehetőségének megalapozására. Ezért aztán szoros együttműködésre van szükség az Európai Bizottság, a tagállamok, a régiók és a helyi hatóságok, valamint a civil társadalom között.

A vita végén a szakemberek ígéretet tettek arra vonatkozóan, hogy hamarosan közzéteszik a 27 éghajlat-változási nemzeti terv teljes értékelését, az Energiaunió állapotáról szóló jelentéssel együtt. Annyit még elárultak, hogy ezek a dokumentumok azt mutatják, hogy Európában minden tagállam és régió vállalja az éghajlat-semlegesség célkitűzését, és erősebb ambícióval és a vártnál gyorsabb ütemben alakítja ki a tiszta energiapolitikát.

Címlapkép: Getty Images