Meglepő dolog derült ki a magyar mákról: meg vannak számlálva gyógynövényünk napjai?

A megyei kormányhivatalok jelentései szerint hazánkban 2019-ben ipari mákot 3705,05 hektáron termesztettek, míg az étkezési mák területnagysága 5284,88 hektárra rúgott, azonban ez jóval elmarad a valamikori rekordtól. A FAOSTAT legkorábbi adata szerint 1961-ben majdnem 19 ezer hektárra rúgott országosan a mákterület nagysága, ami az ezt követően ingadozni kezdett, majd 1980-tól tartósan 10 ezer hektár alá szorult.

Az évi termésátlag ehhez képest jóval ingadozóbb képet mutat, mert míg 1961-ben 6821, 2018-ban pedig 3800 tonnát jegyeznek, addig kiemelkedően jó évnek számított 2014 és 2015 közel 10 ezer tonnás mennyiségével. A növénnyel foglalkozók száma a NÉBIH adatai szerint, beleértve az ipari és étkezési mákot termesztőket is, kicsivel több mint 500-ra tehető, ám évről évre egyre többen hagynak fel vele, noha jövedelmezősége többek szerint vetekszik a kukoricáéval.

Az országos negatív tendencia dacára egy dunavecsei kertészetben 2008-ban álltak át a sóskamag helyett a máktermesztésre, ami a kezdeti 9 hektárhoz képest idén már egészen 85 hektárra duzzadt.

A Bács-Kiskun megyei Zöldi Kertészetet még az 1920-as években alapították, azóta öröklődött a családi hagyomány, mely jelenleg öt fiútestvér kezében összpontosul. Habár a mák már-már igazi kuriózumnak minősül a palettán, amit idén először darált formában is értékesítenek a háziasszonyok legnagyobb örömére, ezen kívül többek között termesztenek még petrezselyemzöldet, zellerlevelet, kaprot, répát, zöldborsót, csemegekukoricát és zellergumót is.

A máktermesztés minimum százéves magyar hagyománya, a máig jellemző kiskerti ültetvények és két település közt a szezonban lilában játszó mákmezők ellenére azonban sokan mégis meglepődnek, amikor a csomagoláson a származási ország helyén Magyarország nevét pillantják meg. A dunavecsei kertészet társtulajdonosa, Tóth Benjámin szerint ennek oka, hogy mivel jelentősen lecsökkent a máktermelő területek nagysága, ezért a hazai piacon az import mák uralma a jellemző. Mindezért pedig nem a kézi munkaerő-igény tehető felelőssé, ami mára csekély szintre csökkent mind a betakarítás, mind a feldolgozás során, és nem is az éves terméshozamban vagy a földek rossz minőségben keresendő az ok, hanem egyetlen befolyásolhatatlan, ám annál fontosabb tényező a ludas a negatív tendenciában.

A mák nagyon ki van téve az időjárásnak. A keléshez is fontos a csapadék/öntözés, tavasszal is meghálálja a csapadékot. De ami nagy gondot tud okozni, az a betakarítás előtti viharkár, vagy a sok eső, ami nagyon le tudja csökkenteni a betakarítható állományt

– emelte ki a mák legfőbb ellenségét Tóth Benjámin.

A dunavecsei szakember szerint azért is Bács-Kiskunt szokták első számú máktermesztő körzetként emlegetni, mert itt jól biztosítottak a feltételek az öntözéshez, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy biztonságban tudják a tőállományukat. Az időjárás miatt a termés minősége viszont még így is évről évre változik, amit házon belül mindig összemérnek az előző évek eredményeivel, de a Zöldi Kertészet társtulajdonosa szerint a vásárlók ezt az évjáratból adódó változást kevéssé érzékelik. A termék bekerülési költségének alacsonyan tartása helyett a legfőbb hangsúly náluk mindig azon van, hogy a lehető legjobbat hozzák ki az adott évből, ami megfelelő figyelem, szakértelem és tudás nélkül mind a termesztés, mind a feldolgozás során számtalan helyen félrecsúszhat, így hiába bőséges a termés, ha mondjuk a mák íze kesernyés.

Egy 2010-ben 85 hazai termesztő bevonásával készített felmérés szerint noha a mák nyereségessége valóban függ az időjárástól, a gazdák kérdőíves válaszai alapján még az import mák mellett is megéri hosszú távon foglalkozni vele. A HelloVidék kíváncsi volt, 10 év távlatából miként változott ennek megítélése, amire Tóth Benjámin a következő választ adta:

Ha az időjárási körülmények nem hoznak olyan helyzetet, amit nem tudunk kezelni, akkor jövedelmező a termesztése. Amennyiben ezt jelentősen befolyásolja, akkor viszont könnyen elveszik a jövedelmezősége. Azért ez könnyen elő tud fordulni. Mivel magas minőséget képviselünk, így az eladását ez javítja. Mi elsősorban azoknak értékesítjük, akik számára fontos a minőség. Folyamatosan növekszik az igény a mákunkra a minősége végett, az emberek pedig örülnek neki, hogy ez magyar, és hogy a termelőtől tudják megvenni.

A jövedelmezőség tekintetében adott kedvező jóslatok azonban minden esetben a hosszú távon viszonylag stabil időjárási viszonyok mellett érvényesülnek, amely rizikót sok gazda nem hajlandó vállalni néhány, a mák szempontjából kifejezetten kudarcosnak ítélt évet követően. A magyar termesztők helyzetét pedig csak még tovább árnyalja, hogy hiába voltunk 2018-ban a top 5 máktermelő közt, attól még a hazai piacot beteríti a más európai országokból érkező import, a felvásárlási árakat pedig a cseh termésmennyiség határozza meg. Hogy milyen rövid és hosszú távú kilátásai vannak így a hazai máktermesztésnek, arról a dunavecsei Zöldi Kertészet társtulajdonosa képlékeny jövőképet festett:

Mivel mi saját piacot alakítottunk ki, és magas minőséget képviselünk, így a kilátások alapján növelni fogjuk a termőterületet. Akik szerződés alapján termesztenek, azoknak a felvásárlási ár fogja mindezt nagyban befolyásolni, ami jelen tudomásom szerint növekszik a magasabb felvásárlói árak végett. Tény az, hogy nehezebb termeszteni, mint sok évvel ezelőtt, ezért akik az időjárási nehézségek megoldására nem készülnek fel, úgy valószínűleg nem fogják tovább termeszteni.

Címlapkép: Getty Images