Íme a magyar megye, amiért megőrülnek a belföldi turisták: vajon mi a titka?

A 3637 négyzetkilométer alapterületű Heves megyét 293 ezren lakják. Legtöbben a megyeszékhelyen, Egerben élnek, bár a megye összesen 121 települést számlál - derül ki a KSH 2019-es adatokat alapul vevő Körkép a megyékről című kiadványából. A legfrissebb, 2020-as statisztika szerint a tavalyi év első három negyedévében Hevesben többen születtek és kevesebben haltak meg, mint az előző év azonos időszakában. A természetes fogyás a megye népességét 1016 fővel csökkentette, ami 29%-kal kisebb volt a 2019. I–III. negyedévinél. A természetes fogyás népességre vetített 4,6 ezrelékes megyei értéke viszont kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál (3,4 ezrelék). A teljes termékenységi arányszám 2019-ben megyei értéke 1,60 volt, magasabb az országos 1,49-nél.

A KSH ábráján nemek és életkor szerint bontásban láthatjuk, hogyan alakul a megye népessége és az országos átlag. A két mutató között jelentősebb eltérést leginkább a 25-39 év közötti korosztálynál láthatunk (férfiak és nők vonatkozásában egyaránt): ennél a korosztálynál a megyei értékek alulmúlják az országos átlagot. Ennek a fordítottja igaz a 60-69 év közötti nők esetében, ahol egy jelentősebb kiugrás figyelhető meg.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátáját tekintve a megyei mutató nagyjából azonos az országossal: előbbi 68,5%, míg utóbbi 70,1% volt 2019-ben. A munkanélküliségi ráta (2,7%) viszont még alacsonyabb is volt, mint az országos (3,4%). Kevésbé örvendetes, hogy a havi nettó átlagkereset is alulmúlta az országos átlagot: míg a megyében 225 ezer forint volt, addig az országos pont 20 ezerrel több, 245 ezer. Az egy főre jutó GDP megyei szinten 3,3 millió forintot tett ki, ezzel szintén elmaradt az országos átlagtól (4,4 millió).

2020 I–III. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete (adókedvezmény nélkül számítva) már 239 ezer forint volt, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 248 ezer forintra emelkedett.

Változatos tájak, szárnyaló elektronikai- és járműipar

Heves megye nagyon változatos tájakkal rendelkezik: északi része, a Mátra és a Bükk hegyvidéki, míg déli fele síkság jellegű. Mezőgazdasági képét ez a különleges földrajzi felépítés is jelentősen befolyásolja: míg északi felén főleg erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás folyik, a déli részén kiterjedt szántók, legelők, szőlőültetvények és gyümölcsösök húzódnak. A megművelhető földterület jelentős részén borszőlőt termesztenek.

A bor jelentős "exportterméke" a megyének - ebben különösen jelentős szerep jut Eger és környéke (történelmi borvidék), illetve Gyöngyös és Nagyréde területének.

Leghíresebb borai között ott van az Egri Bikavér, az Egri Leányka, az Egerszóláti Olaszrizling és a Debrői Hárslevelű. Az alföldi részeken elsősorban gabona- és takarmánynövény-földeket lehet látni, de nagy mennyiségben termesztenek görögdinnyét is, főleg Heves környékén.

A következő ábra a bruttó hozzáadott érték megoszlását mutatja az egyes nemzetgazdasági ágcsoportokat, így a mezőgazdaságot, az ipart és a szolgáltatásokat tekintve, megyei és országos arányokkal. Látszik, hogy a mezőgazdaság nagyjából azonos százalékot tesz ki mindkét szinten (megyeiben 5%, míg országosban 4%). Ipar és építőipar tekintetében már jóval nagyobb a különbség: a megyei mutató 45%, míg az országos 30%, ha viszont a szolgáltatásokat nézzük, az országos átlag (66%) a magasabb, szemben a megyei 50%-kal. Ez azt is jelenti, hogy Hevesben a bruttó hozzáadott érték kereken felét a szolgáltatások teszik ki.

A megyében található ipari létesítmények főbb tevékenységei a következők:

• alkatrész- és gépgyártás (sebességváltó, pneumatikus eszközök)
• csomagolóeszközök
• élelmiszeripar, malomipar
• mész- és cementgyártás
• téglagyártás
• villamosenergia-előállítás
• lőszergyártás
• fém csomagolóeszközök, alumínium tubusok, palackok

Ezen az ábrán azt is meg tudjuk nézni, hogy a különböző ipari területek milyen arányban részesedtek a kibocsátásból 2019-ben. A kibocsátás közel felét, 47%-ot az elektronikai ipar tette ki, ezen kívül a járműipar foglalt el még egy jelentősebb szeletet 27%-kal. A villamos berendezés gyártás 6%-ot, míg az egyéb ipari területek 22%-ot tettek ki. Az ipari termelés értéke egyébként a megyében 1500 milliárd forintott jelentett abban az évben (országosan ez a szám 34600 milliárd volt).

A járvány miatti tavaszi korlátozások és üzemleállások a megyében is nagymértékű visszaesést okoztak. A termeléskiesés júniustól mérséklődött, augusztusban és szeptemberben pedig már 2,6, illetve 11%-kal meghaladta az ipari teljesítmény az egy évvel korábbit.

A 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephelyein az I‒III. negyedéves kibocsátás volumene 2010 óta folyamatosan emelkedett, 2020 első kilenc hónapjában viszont a járvány negatív hatásainak következtében a termelés 13%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól (országosan 9,0%-kal csökkent a teljesítmény.) A termelési érték 1085 milliárd forintot tett ki. A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások 2020. I‒III. negyedévi termelése összehasonlító áron 16%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A visszaesés szinte teljes egészében a megyei teljesítmény közel héttizedét adó elektronikai ipar és a járműgyártás termeléskiesésének volt a következménye.

A belföldi vendégek pörgetik a turizmust

Heves megye a magyarországi turisztikai régiók közül az Észak-Magyarország- és a Tisza-tó régióba tartozik, egyik legfőbb vonzereje Eger városa, amit Magyarország legszebb barokk városai között tartanak számon. Műemlékei mellett kiváló borai és gyógyvizei is sok turistát vonzanak. A Tisza-tó partja népszerű üdülőövezet, a Mátra és a Bükk-vidék turistaútjai a vadregényes hegyi túrák kedvelőinek jelentenek különleges élményt. Érdekesség, hogy

a Mátrában található Magyarország legmagasabb pontja is, az 1014 méter magas Kékestető. A megye területének 13%-a a Bükki Nemzeti Park részét képezi.

A megyében a gyógyturizmus is hangsúlyosan jelen van: népszerű fürdői közé tartozik a Markhot Ferenc Kórház Törökfürdő (Arnaut pasa fürdője) is. Radonos vize Magyarországon egyedülálló jelenség, főképp mozgásszervi betegségek kezelésére használják fel. A Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdőben alkalmazott gyógygáz 1000 méter mélységből jut a felszínre, érbetegségek, egyes reumatológiai esetek kezelésére javallják.

Ahogy ezen az ábrán is kitűnik, 2019-ben a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákat 85%-ban a belföldi turisták tették ki, ami az országos átlaghoz (51%) viszonyítva kiemelkedő:

Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma azonban jelentősen visszaesett. Vendégforgalmukat nyáron is visszafogta az emberek csökkenő utazási hajlandósága, szeptembertől pedig a fertőzés ismét fokozódó terjedése. Ennek következtében 2020 I–III. negyedévében a szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken a vendégek és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 39%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Nyáron fokozatosan visszatértek a vendégek, a szálláshelyeken a legforgalmasabb hónapnak számító augusztusban az eltöltött vendégéjszakák száma 16%-kal maradt el az előző évitől. Szeptemberben viszont ismét kedvezőtlen irányba változott a tendencia, 26%-kal csökkent az értéke az egy évvel korábbihoz képest.

A szálláshelyek első kilenc hónapban regisztrált összes bruttó árbevétele folyó áron 29%-kal elmaradt az egy évvel korábbi értéktől.

Az árbevételen belül a szállásdíjak összege 26, a vendéglátásé 29, az egyéb szolgáltatásoké 35%-kal csökkent.

Címlapkép: Getty Images