Íme a magyar megye, ahol rettentő szomorú képet fest a munkanélküliség: pedig!

Domborzatilag az egyik legkevésbé változatos megyénk, Jász-Nagykun-Szolnok megye maga az alföldi rónaság, felszíne csaknem tökéletes síkság. Ahol a csapadék kevés, és bizony gyakori a szárazság. A síkságán a napsütéses órák száma magas, emiatt a mezőgazdaság élen jár - de erről majd később.

Természeti értékei páratlanok, a megye nagyobb folyóvize a Tisza és a Hármas-Körös, de itt folyik a Zagyva, a Tarna, a Tápió és a Hortobágy-Berettyó. A Tisza-tó délkeleti része is a megyéhez tartozik, ahogy a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele is. Érdekességként, a Jászsági Madárvédelmi Területen fészkel az ország legsűrűbb költő parlagisas-állománya. Ne felejtsük azt sem, hogy a termálvízkincse is kiemelkedő turisztikai értéket képvisel.

Az 5582 négyzetkilométer alapterületű Jász-Nagykun-Szolnok megyét 367 ezren lakják. Legtöbben a megyeszékhelyen, Szolnokon élnek (2019-ben 70,447-en éltek itt, de a megyeszékhely népesége 1990 óta folyamatosan csökken). Kilenc járásban 78 település található, de messze közülök a szolnoki kistérség a legnépesebb - derül ki a KSH 2019-es adatokat alapul vevő Körkép a megyékről című kiadványából.

Gyakorlatilag a '80-as évek óta Jász-Nagykun-Szolnok népesége is folyamatosan és egyenletesen évről évre csökken. A legfrissebb, 2020-as statisztika szerint a tavalyi év első három negyedévében a megyében többen születtek és kevesebben haltak meg, mint az előző év azonos időszakában. A természetes fogyás miatt a megye népessége így is 1218 fővel csökkent.

A teljes termékenységi arányszám 2019-ben megyei értéke 1,65 volt, az egyik legkedvezőbb, az országos átlaghoz képest (ami 1,49). Bár ez az érték is viszonylagos, ugyanis a népesség középtávú fennmaradásához ennek az értéknek el kellene érnie vagy megközelítenie a 2,1-es szintet.

A KSH következő ábráján "nemek és életkor szerint" bontásban láthatjuk, hogyan alakul a megye népessége és az országos átlag. A két mutató között jelentősebb kiugrás nem figyelhető meg, talán egy hajszálnyival a 30-50 éves korosztály kevésbé reprezentált a megyében:

Az alábbi mutató szerint az ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg az országos átlaghoz (3,8) képest viszont rosszabbul alakult, ez a szám Jaász-Nagykun-Szolnok megyében: -2,4. Mivel negatív előjelű itt a mérleg, ez azt jelenti, hogy magasabb az elvándorlás, mint az odavándorlás. (A vándorlási egyenleg egyébként az odavándorlási és elvándorlási arányszám különbsége.)

Ebben a térségben az egyik legmagasabb a szántóföldek aránya

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szántók aránya 57%, ez az egyik legmagasabb mutató az országban, ami átlagban 46%. A mezőgazdaság súlya a megyében a GDP-hez való hozzájárulás arányát tekintve is az országos átlagnál jóval magasabb.

Ezért sem meglepő, hogy összességében, a 2019-es adatok alapján, a mezőgazdaság - arányait tekintve- itt az egyik legjelentősebb az országban. A nemzetgazdasági ágcsoportok bruttó hozzáadott érték megoszlását mutató táblázatból legalábbis ez derül ki:

Íme, az elmúlt években legjobban teljesítő TOP válallkozásai, és legfontosabb mutatóik:

Mégis ez az egyik legrosszabb gazdasági teljesítményű magyar megye

2019-ben az egy főre eső GDP Jász-Nagykun-Szolnok megyében az országos átlag (4,4) alíg több mint fele, 2,4 millió forint volt.

2019-ben a főbb ipari területek részesedése a kibocsátásból így alakult:

2020-as KSH adatok szerint viszont az I–III. negyedévben az ipar teljesítménye az országon belül a legnagyobb mértékben, 14%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. A megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése 4,3%-kal nőtt, a beruházások volumene 5,8%-kal csökkent.

Az év első kilenc hónapjában több lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában, a lakásépítések népességre vetített száma jóval elmaradt az országos átlagtól.

Ahol a legrosszabbak a foglalkoztatási mutatók

Nagy port kavart 2019. őszén, amikor közleményben tudatta a jászberényi Electrolux, hogy a megnövekedett költségekkel indokolva mintegy 800 dolgozó leépítését jelentették be, ami a porszívó- és hűtőgyártással foglalkozó dolgozókat érintette. (2018-ban átlagban 2807 főt foglalkoztatott még Jászberényben a gyár, ebből 2385 volt fizikai, 422 szellemi. A fizikai állományból mintegy 1450-re volt a saját foglalkoztatott, a többi bérelt – alapvetően Ukrajnából – érkező munkaerő.)

Nem véletlen hát, hogy 2019. évben Magyarországon a KSH adatai szerint is Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legtöbb munkanélküli.

A 2020 év világjárványával a folyamat nem enyhült, az egyik olyan megyénk lett, ahol tavaly újra a legtöbb csoportos létszámleépítést jelentették be.

2020. III. negyedévben a foglalkoztatottak száma tovább csökkent, és – viszont az országossal ellentétben – a munkanélkülieké is mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

A foglalkoztatási arány a megyében 55,8%, a munkanélküliségi ráta 8,0%, ami az egyik legkedvezőtlenebb az országban.

Az országban az egyik legjelentősebb Jász-Nagykun-Szolnok megyében a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma is.

Böngésszünk tovább: 2020-ban ennyit keresett az, akinek volt munkája

A negatív gazdasági mutatók ellenére, mintha nem is lett volna koronavírusjárvány és kijárási korlátozás tavasszal, olyan képet fest az idei átlagfizetésekről szóló KSH adatsor. A tavalyi helyzetképhez képest idén az I.-III. negyedévben Magyarország összes régiójában dinamikusan emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, átlagosan szinte minden régióban legalább bruttó 20-30 ezer forinttal többet vihetnek haza a munkavállalók.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkereset Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2019-ben 297 984 forint volt, ez az országos átlagtól (367 833 forint) közel 70-ezer forinttal marad el. 2020-ban a KSH adatai szerint ebben a megyében is nőttek a bérek. 2020 első három negyedévében a bruttó átlagkeres 323 788 forint lett Jász-Nagykun-Szolnokban. Viszont az országos átlag szintén hasonló arányban nőtt: így az már elérte a 395 030 forintot.

Megszenvedte a 2020-as évet a megye turizmusa is

Jász-Nagykun-Szolnok kiemelkedő turisztikai vonzerejét a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők (Szolnok, Martfű, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Jászapáti, Mezőtúr, Túrkeve) jelentik.

A 2019-es statisztikai adatok alapján a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya ebben a megyében jóval alacsonyabb, mint az országos átlag, így a hazai turisták száma az országos átlaghoz képest viszont magasabb arányú:

Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt azonban a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma tavaly jelentősen visszaesett.

Végezetül még egy adat Jász-Nagykun-Szolnok megyéről: a kiskereskedelmi forgalom volumene 4,3%-kal haladta az egy évvel korábbit, egy lakosra jutó összege 773 ezer forint volt, az országos átlagnál (860 ezer forint) kevesebb.

Címlapkép: Getty Images