Ez a keleti régió legfontosabb megyéje: mezőgazdaságban és iparban is verhetetlen

A megye a 2019-es adatok szerint 6211 négyzetkilométeren terül el, összesen 82 települést foglal magába, lakónépessége pedig 527 ezer fő. Nem meglepő, a megye legnépesebb városa a megyeszékhely. Debrecen, Magyarország második legnagyobb és legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni kistérség székhelye. A megye mintegy 38,2 százaléka él ebben a városban. Debrecen a Tiszántúl legnagyobb és legjelentősebb városa.

A megyében 10 járás található, ezek közül a legnépesebb a debreceni járás, a népsűrűség itt 409 fő/km2. A járáshoz 2 település tartozik, ebből mind a kettő város. Ezt követi szintén magas számmal a hajdúhadházi járás, 163 fő/km2-el. Ehhez a járáshoz 3 település tartozik, ezek között 2 város szerepel. Lemaradva kicsit, harmadik a hajdúböszörményi járás jön, 86 fő/km2-el. Ide 2 település tartozik, melyből mind a kettő város.

Nőtt a házasságkötések száma

Hajdú-Bihar megye lakónépessége 2019. január 1-jén 528 ezer fő volt, 0,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Jó hír, hogy a házasságkötések száma emelkedett: 2019-ben 3600 házasságot anyakönyveztek, 26 százakékkal (743-mal) többet, mint egy évvel korábban. A gyermekszületések száma viszont még így is alacsonyabb volt az előző évhez képest: 2019-ben összesen 5350 gyermek jött a világra, és 6700 fő hunyt el. Az élveszületések száma 0,3, a halálozásoké 1,1 százalékkal kevesebb volt, mint 2018-ban. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1350 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 4,1 százalékkal kisebb volt az előző évinél.

Az ezer lakosra jutó természetes fogyás mértéke az országos mutatóval (-4,1), a megyében ez a szám: –2,6. Az alábbi grafikon szerint viszont az ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg az országos átlaghoz (3,8) képest sokkal alacsonyabb, a megyében ez a szám: 0,2.

Feltörekvőben az ipar

A megye gazdasági életében a mezőgazdaságnak van vezető szerepe, hiszen erre a területre esik Magyarország legnagyobb agrártérsége, így az időjárás kifejezetten fontos szerephez jut. Az időjárást a sok napsütés (évi 2000-2100 óra) és a kevés csapadék jellemzi. A csapadék szempontjából Hajdú-Bihar megye az Alföld egyik legszárazabb vidéke, a Hortobágy déli része pedig az ország egyik legszárazabb területe, ahol a csapadék évi mennyisége nem éri el az 500 mm-t. A tél viszont általában kemény fagyokat hoz a megyében, a leghidegebb január.

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Friesland Hungária Kft (40),
2. National Instruments Europe Kft. (43),
3. KITE Mezőgazdasági Szolgáltató Zrt. ( 174).

Mezőgazdasági sikerek számokban mérve:

2019-ben Hajdú-Bihar megyében a szántó 55 százalékán, 179,3 ezer hektáron termesztettek gabonaféléket. A búza kiterjedése (59,3 ezer hektár) 1,5, a kukoricáé (103,2 ezer hektár) 8,0 százalékkal nőtt 2018-hoz képest. Búzából (324,3 ezer tonna) 4,3, kukoricából (882,2 ezer tonna) 2,0 százalékkal többet arattak. A hazai kukorica 11 százaléka ebben a megyében termett.

Az olajos magvúak közül a napraforgó területe (51,8 ezer hektár) 7,9 százalékkal csökkent, ezáltal a szántó 16 százalékát foglalta el. Termésmennyisége (161,4 ezer tonna) a területével majdnem azonos mértékben (–7,2 százalék) változott, de így is a hazai termés 9,5 százalékát adta. A szántó kisebb részén termesztett repce kiterjedése (7,6 ezer hektár) 2,6, hozama (21,8 ezer tonna) 11 százalékkal elmaradt a 2018. évitől.

Lucernából az egy évvel korábbinál 7,8 százalékkal nagyobb területen (25,5 ezer hektáron) 1,2 százalékkal kevesebb (115,0 ezer tonna) szénát gyűjtöttek be. A megyében kisebb jelentőségű burgonya területe és termése az egy évvel korábbihoz képest lényegesen nem módosult, a cukorrépáé azonban csökkent.

Az árpa, a burgonya, a búza, a napraforgó és a zab termésátlaga az előző évinél nagyobb, a kukoricáé, a lucernáé, a repcéé, a rozsé és a tritikáléé kisebb volt, mint 2018-ban. A kukorica, a napraforgó és a zab fajlagos hozama a megyei rangsor első harmadában található. Az árpa egy hektárra jutó mennyisége 2019-ben 2000 óta a legnagyobb volt.

Feltörekvő ipar

Az ipar teljesítményének csökkenése 1993-ban állt meg, s indult el egy fokozatos növekedés, ami tartósnak bizonyult és jelenleg is tart. 1993 és 2002 között a kereskedelmi kapcsolatok újraalakulása, számos kis és közepes vállalkozás piacnyerése és több külföldi nagybefektető beruházása zajlott a megyében.

Napjainkban az iparfejlesztés egyik fontos és lehetséges eszközének minősülnek az ipari parkok, amelyek az intenzívebb tőkebevonással elősegítik a termékek és a technológiák szempontjából egyaránt korszerű termelőtevékenység megvalósítását, a változó piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, így nagymértékben hozzájárulnak az ipari struktúra átalakulásához.

A megyében kapott helyet a Deufol logisztikai központja és csomagolóüzeme. Itt épült fel a sanghaji központú Semcorp első magyar üzeme. A megyében található a Alföldi Tej Kft. sajt- és porítóüzeme, valamint a National Instruments (NI) debreceni gyára is. De sokat dobhat majd a megye gazdaságán majd az is, hogy Debrecenben épülhet fel a BMW első magyar üzeme.

Ipari teljesítmény számokban:

2019-ben a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások Hajdú-Bihar megyei telephelyein 902 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron 10 százalékkal (országosan 5,3 százalékkal) többet, mint egy évvel korábban.

A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások termelési értéke 770 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron 1,3 százalékkal meghaladta az előző évit. Az ipar teljesítményének legnagyobb hányadát, 27százalékát adó gépiparban 5,9 százalékkal, a 25 százalékát képviselő vegyi anyag, termék és gyógyszergyártásban pedig az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest jelentősen, 19 százalékkal nőtt a termelés volumene. Ugyanakkor a kisebb súlyú területek közül az élelmiszeripar és a kohászat, fémfeldolgozás kibocsátásának egyötödöt közelítő visszaesése számottevően mérsékelte az eredményeket.

Az ipari értékesítés volumenének 1,7 százalékos növekedése a belföldi eladások 6,8 százalékos visszaesésének, illetve az export 6,4 százalékos bővülésének eredménye. A belföldi piacok szűkülését elsősorban az élelmiszeripari eladások visszaesése, az export növekményét pedig leginkább a vegyi anyag, termék gyártása, gyógyszergyártás külföldi eladásainak 22 százalékos felfutása eredményezte. Az értékesítési bevételek 33 százaléka hazai eladásokból, 67százalékaa exportból származott.

Ha összességében tekintünk a megyére az alábbi grafikonon is jól látszik az élelmiszeripar 17 százalékot, az energiaipar 10 százalékot, a gép,gépiberendezés gyártása pedig felzárkózóban van, megyében 8 százalékot tesz ki. Hajdú-Bihar megyében az egyéb területeket elfoglaló tevékenységek vannak többségben, 65 százalékkal.

Kimagasló a beruházások száma

A Hajdú-Bihar megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2019-ben 258 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, összehasonlító áron 29 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A növekedés üteme jóval magasabb volt a 6,9 százalékos országos átlagnál.

A fejlesztési források 31 százalékát a feldolgozóiparban, 14 százalékát a mezőgazdaságban, 9,1 százalékát az oktatás területén használták fel. A feldolgozóipar beruházásainak volumene 59, az oktatásé 32, az agráriumé 23 százalékkal bővült. A feldolgozóiparon belül a gép, gépi berendezés gyártása területén, a járműiparban és az élelmiszeriparban valósultak meg a legnagyobb értékű beruházások.

Anyagi-műszaki összetétel szerint a fejlesztési források 54 százalékát épületek és egyéb építmények építésére, 28 százalékát import, 14 százalékát belföldi gépek, berendezések és járművek beszerzésére fordították. Az épületek és egyéb építmények beruházási volumene 45, a külföldi gyártású gépek, berendezések és járműveké 22, a hazaiaké 4,9 százalékkal nőtt. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 67 százaléka importból származott.

A munkanélküliségi ráta magasabb az országos átlagnál

• A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2019-ben (még a koronavírus előtti évben járunk), 66,5 százalék volt, amely megközelítette az országos átlagot, ami ebben az időszakban 70,1 volt.
• A 15–64 évesek munkanélküliségi rátája 2019-ben 4,7 százalék volt a megyében, ami elképesztően magasnak számít, hiszen az országos átlag 3,4 százaléktól jóval magasabb.
• 2019 IV. negyedévében Hajdú-Bihar megyében a 15–74 éves népesség 60,8 százaléka, 242 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 2,7 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 2,2 százalékponttal elmaradt az országostól.

Hajdú-Bihar megyében 2019. december végén 18 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országban a legjelentősebben, 16 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A pályakezdő álláskeresők száma (1677 fő) 25 százalékkal visszaesett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 9,3 százalékot tett ki.

Az álláskeresők 36 százaléka legfeljebb 3 hónapja, 34 százaléka tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 7,százalékkal csökkent 2018 decemberéhez képest.

Az álláskeresők 42 százaléka legfeljebb az általános iskola 8 osztályával, 26 százaléka szakmunkás, szakiskolai bizonyítvánnyal, szintén 26 százaléka érettségivel, illetve technikusi végzettséggel, 6,0 százaléka diplomával rendelkezett.

A nyilvántartott álláskeresők 28 százaléka szociális ellátásban, 15 százaléka álláskeresési segélyben, 14 százaléka álláskeresési járadékban részesült, 43 százalékuk nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást. Az ellátottak aránya az előző év azonos időpontjához viszonyítva 1,2 százalékponttal emelkedett.

December végén 2,7 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, számuk csaknem a felére esett vissza egy év alatt. Tíz üres álláshelyre 66 álláskereső jutott, 25-tel több, mint 2018 decemberében.

Az energiaiparban dolgozók keresete itt a legmagasabb

2019-ben Hajdú-Bihar megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 298 ezer, a családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 198 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 316 ezer, a nettó átlagkereset 210 ezer forintra emelkedett. A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 10,7 százalékkal múlta felül a 2018. évit, a növekedés üteme kisebb volt az országosnál. A keresetek 18,9 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint országosan. A keresetnövekedés a versenyszférában 11,3, a költségvetési szférában 9,3 százalékot tett ki. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a versenyszférában 305 ezer, a költségvetési szférában 291 ezer forint volt.

A legmagasabb átlagkeresetű energiaipar, valamint pénzügyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágak bruttó átlagbére 185, illetve 156 ezer forinttal meghaladta a megyei átlagot. A legkevesebbet, átlagosan 164 ezer forintot – a közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló – egészségügyi szolgáltatás területén munkát vállalók keresték, ami 134 ezer forinttal elmaradt a megyei átlagkeresettől.

Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 13,7, a szellemieknél 8,1 százalékkal emelkedett. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 230, a szellemieké 383 ezer forintra bővült.

Nőtt a lakásépítési kedv a megyében

2019-ben Hajdú-Bihar megyében 837 lakást vettek használatba, 23 százalékkal (országosan 20 százalékkal) többet, mint egy évvel korábban.

A lakások 52 százaléka a megyeszékhelyen, 35 százaléka a többi városban, 13 százaléka községekben épült. Leginkább a megye kisebb városaiban nőtt az átadott lakások száma.

Az új lakások hattizedének természetes személy, közel négytizedének vállalkozás volt az építtetője, 13 lakást – új szereplőként – központi költségvetési szerv építtetett. Természetes személyek az előző évinél 21, vállalkozások pedig 55 százalékkal több lakást építtettek.

Építési forma szerint a lakások 73 százalékát családi házas formában, 24 százalékát többszintes, többlakásos épületben, fennmaradó részét csoportházban adták át. Átlagos alapterületük az országost (97 m²) meghaladó, 122 m² volt, 68 százalékuk 4 vagy annál több szobával épült.

2019-ben 225 lakás szűnt meg a megyében, 6-tal több az előző évinél. Száz épített lakásra 27 megszűnés jutott. Az építések és megszűnések egyenlegeként a megyei lakásállomány az elmúlt év során 612 lakással bővült. A 2019-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma együttesen 1660 volt, 21 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Címlapkép: Getty Images