Brutális a lemaradás a bérekben: ebben a megyében keresnek a legkevesebbet a magyar melósok

A megye a 2019-es adatok szerint 5936 négyzetkilométeren terül el, összesen 229 települést foglal magába, lakónépessége pedig 549 ezer fő. Nem meglepő, a megye legnépesebb városa a megyeszékhely Nyíregyháza.

A megyében 13 járás található, ezek közül a legnépesebb a nyíregyházi járás, a népsűrűség itt 206 fő/km2. A járáshoz 15 település tartozik, ebből 4 város. Ezt követi szintén magas számmal a záhonyi járás, 133 fő/km2-el. Ehhez a járáshoz 11 település tartozik, ezek között 2 város szerepel. Lemaradva kicsit, harmadik a kisvárdai járás jön, 109 fő/km2-el. Ide 23 település tartozik, melyből kettő város.

Nőtt a házasságkötések és a gyermekszületések száma

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakónépessége 2019. január 1-jén 553 ezer fő volt, 1,0 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Arányaiban Szabolcs-SzatmárBeregben a legkisebb a természetes
fogyás és a legnagyobb az elvándorlás.

Jó hír, hogy a házasságkötések száma jelentősen emelkedett:2019-ben 3950 házasságot anyakönyveztek, 36 százalékkal (1037-tel) többet, mint egy évvel korábban.

2019-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében többen születtek és kevesebben haltak meg, mint az előző évben, így a népesség természetes fogyása számottevően lassult az egy évvel korábbi, igen jelentős népességvesztéshez képest.

A gyermekszületések száma tehát emelkedést mutat: 2019-ben összesen 5850 gyermek jött a világra, és 6700 fő hunyt el. Az élveszületések száma 3,3 százalékkal több, a halálozásoké 4,0 százalékkal kevesebb volt, mint 2018-ban. Ez utóbbiak száma a megyék és a főváros körében itt csökkent az egyik legnagyobb mértékben.

A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 850 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 35 százalékkal kisebb volt az előző évinél. A megyék és a főváros között itt csökkent a természetes fogyás mértéke a leginkább. Az ezer lakosra jutó természetes fogyás mértéke az országos mutatóval (-4,1) szemben alacsonyabb, a megyében ez a szám: –1,5.

Az alábbi grafikon szerint az ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg a megyében -5,7 százalék, míg az országos átlag 3,8 százalékos.

A megye hagyományosan az ország "népességellátójának" tekinthető, ugyanis a vitális, jó népmozgalmi arányszámokkal rendelkező mezőgazdasági népesség főleg az 1950-es évektől (a mezőgazdaság modernizációját követően) tömegesen vándorolt az ország iparosodó megyéibe (főleg a szomszédos Borsodba), és Budapestre, biztosítva ezáltal a megfelelő számú munkaerőt ezen térségek számára.

Gazdasági mutatók a megyében

A megye gazdasági életében a mezőgazdaság és az állattartás nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen ebben országos szinten is dobogós teljesítményt nyújt Szabolcs-Szatmár-Bereg. Viszont az elmúlt években az ipar is egyre jelentősebb eredményeket mutat a megyében.

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Lindab Building Systems Kft. (316)
2. Hübner-H Kft. (324)
3. Poenix Légrúgó Technológia Kft. (338)

Mezőgazdasági sikerek számokban mérve:

2019-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szántó 57 százalékán, 143,8 ezer hektáron termesztettek gabonaféléket. A búza kiterjedése (25,5 ezer hektár) majdnem azonos volt az előző évivel, a kukoricáé (103,2 ezer hektár) 9,4 százalékkal nőtt. Búzából (120,5 ezer tonna) az egy évvel korábbinál 2,1 százalékkal kevesebb, kukoricából (777,5 ezer tonna) 19 százalékkal több termett.

A hazai kukoricatermés 9,4 százalékát ebben a megyében aratták.

Az olajos magvúak közül a napraforgó területe (40,8 ezer hektár) és termésmennyisége (115,9 ezer tonna) egyformán 10 százalékkal csökkent 2018-hoz képest. A repce termesztése 2019-ben jelentősen visszaszorult a megyében.

Lucernából az egy évvel korábbinál 4,7 százalékkal nagyobb területen (9,9 ezer hektáron) 16 százalékkal több (44,0 ezer tonna) szénát gyűjtöttek be. A burgonya kiterjedése (2,0 ezer hektár) és hozama (40,1 ezer tonna) hasonló mértékben, 2,1, illetve 2,4 százalékkal nőtt.

A hazai szántóföldi burgonya 13 százaléka ebben a megyében termett.

A búza, a repce és a zab termésátlaga kisebb, a többi főbb szántóföldi növényé nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A fajlagos hozamok a megyei rangsor középső vagy utolsó harmadában találhatók. Az árpa egy hektárra jutó mennyisége 2019-ben 2000 óta a legnagyobb volt a megyében.

Állattenyésztésben is dobogón

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2019. december 1-jére a szarvasmarhák és a juhok száma nőtt, a tyúkoké kisebb mértékben, a sertéseké jelentősebben csökkent az előző év azonos időpontjához képest.

A gazdálkodók 54,2 ezer szarvasmarhát tartottak, 6,5 százalékkal többet, mint 2018. december elején. Az állomány 46 százalékát kitevő tehenek száma 12 százalékkal bővült. A növekedés hatására az év végi szarvasmarha- és tehénlétszám 2000 óta a legmagasabb volt. Száz hektár mezőgazdasági területre az országoshoz hasonlóan 17 szarvasmarha jutott.

Az állattartók a tél kezdetén 98,4 ezer sertést gondoztak, egynegyedével kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az anyakoca-állomány (5,6 ezer) háromtizedével fogyott. A sertés- és anyakoca-állomány az év végi állatszámlálások időpontjában az ezredforduló óta egyszer sem volt ilyen alacsony.

A száz hektár mezőgazdasági területre jutó sertések száma (30) az országos átlag 61 százalékát tette ki. A megyék közül a harmadik legnagyobb egyedszámú juhállomány (115,8 ezer) egy év alatt egytizedével gyarapodott, ezen belül a teljes létszám 74 százalékát képviselő anyajuhoké 3,5 százalékkal nőtt.

A megye gazdaságaiban az előző év azonos időpontjához képest 2,8 százalékkal kevesebb, összesen 2,5 millió tyúkot neveltek.

Ennek ellenére Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun után a harmadik legtöbb tyúkot ebben a megyében tartották. A teljes létszám 26 százalékát adó tojóállomány 17 százalékkal bővült.

Feltörekvő ipar

Napjainkban az iparfejlesztés egyik fontos és lehetséges eszközének minősülnek az ipari parkok, amelyek az intenzívebb tőkebevonással elősegítik a termékek és a technológiák szempontjából egyaránt korszerű termelőtevékenység megvalósítását, a változó piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, így nagymértékben hozzájárulnak az ipari struktúra átalakulásához.

A megyében számos gyár és üzem található, ami folyamatos fejlesztéseket, beruházásokat folytat, ezekről rendszeresen beszámolt a HelloVidék is.

Üzemek közül rengeteg embernek ad munkát a FrieslandCampina Hungária Zrt., a nyíregyházi LEGO gyár, a nyírbátori Unilever. De itt kell megemlíteni a nyírbátori ipari parkban helyet kapó Diehl Aircabin Hungary Kft-t, a Serioplast Hungary Kft-t, a Diehl Aviation Hungary Kft-t és a Coloplast Hungary Kft-t.

Ipari teljesítmény számokban:

2019-ben a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei telephelyein 1036 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron 6,7 százalékkal (országosan 5,3 százalékkal) többet, mint egy évvel korábban.

A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások termelési értéke 686 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron 5,0 százalékkal meghaladta az előző évit. Az ipari teljesítmény legnagyobb hányadát, 27 százalékát adó élelmiszeripar kibocsátása – főként a húsipari bővülés eredményeként – 5,0 százalékkal emelkedett. A megye iparának másik meghatározó területén, a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban 7,6 százalékkal csökkent, az ugyancsak jelentős súlyú egyéb feldolgozóiparban (ide tartozik például az orvosi eszköz, játék-, illetve sportszergyártás) 15 százalékkal bővült a termelés volumene. Az ipar teljesítményének növekedését legnagyobb mértékben a járműgyártás felfutása segítette.

Ha összességében tekintünk a megyére az alábbi grafikonon is jól látszik az élelmiszeripar 28 százalékot, az Egyéb feldolgozóipar és javítás 17 százalékot, a Gumi-, műanyag-és építőanyag-ipar pedig szintén 17 százalékot tesz ki. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egyéb területeket elfoglaló tevékenységek vannak többségben, 38 százalékkal.

Műszaki fejlesztések vitték el a beruházások felét

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2019-ben 181 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, összehasonlító áron 5,6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A növekedés kissé elmaradt a 6,9 százalékos országos átlagtól.

A fejlesztési források 42 százalékát a feldolgozóiparban, 9,9 százalékát a közigazgatás, 9,3 százalékát a mezőgazdaság területén használták fel. A feldolgozóipar beruházásainak volumene 28, az agráriumé 17 százalékkal nőtt, a közigazgatásé 4,8 százalékkal csökkent. A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar, a kohászat, fémfeldolgozás, valamint az egyéb feldolgozóipar és javítás területén valósultak meg a legnagyobb értékű beruházások.

Anyagi-műszaki összetétel szerint a fejlesztési források 50 százalékát épületek és egyéb építmények építésére, 36 százalékát import, 13 százalékát belföldi gépek, berendezések és járművek beszerzésére fordították. Az épületek és egyéb építmények beruházási volumene 7,9 százalékkal csökkent. A külföldi gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke összehasonlító áron 31, a hazaiaké 8,6 százalékkal nőtt. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 74 százaléka importból származott.

A munkanélküliségi ráta borzasztóan magas

• A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2019-ben (még a koronavírus előtti évben járunk), 65,1 százalék volt, amely megközelítette az országos átlagot, ami ebben az időszakban 70,1 volt.
• A 15–64 évesek munkanélküliségi rátája 2019-ben 8,3 százalék volt a megyében, ami elképesztően magasnak számít, hiszen az országos átlag 3,4 százaléktól jóval magasabb.
• 2019 IV. negyedévében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 15–74 éves népesség 61,4 százaléka, 258 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 3,7 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 1,6 százalékponttal elmaradt az országostól.
• A munkaerőpiacon 238 ezer fő foglalkoztatottként, 20 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma a hazai növekedéssel szemben csökkent, a munkanélkülieké az országosnál jelentősebb mértékben fogyott 2018 IV. negyedévéhez képest.
• A foglalkoztatási ráta 56,5 százalék, a munkanélküliségi ráta 7,9 százalék volt, előbbi 4,4 százalékponttal alacsonyabb, utóbbi 4,6 százalékponttal magasabb volt az országos átlagnál. A munkanélküliségi ráta a megyéket és a fővárost tekintve itt volt a legmagasabb. Az inaktívak száma 162 ezer főt tett ki, 3,1 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2019. december végén 24 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, számuk az egy évvel korábbihoz képest az országosnál (2,9 százalék) nagyobb mértékben, 14 százalékkal csökkent.

A pályakezdő álláskeresők száma (2776 fő) 14 százalékkal visszaesett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 12 százalék volt. Utóbbi arány itt a legmagasabb a főváros és a megyék között.

Az álláskeresők 40 százaléka legfeljebb 3 hónapja, 27 százaléka tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 6,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Az álláskeresők 55 százaléka legfeljebb az általános iskola 8 osztályával, 22 százaléka szakmunkás, szakiskolai bizonyítvánnyal, 20 százaléka érettségivel, illetve technikusi végzettséggel, 2,9 százaléka diplomával rendelkezett.

A nyilvántartott álláskeresők 35 százaléka szociális ellátásban, 13 százaléka álláskeresési járadékban, 10 százaléka álláskeresési segélyben részesült, 42 százalékuk nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást. Az ellátottak aránya az előző év azonos időpontjához viszonyítva 0,2 százalékponttal nőtt.

December végén 4,5 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 6,1 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Tíz üres álláshelyre 53 álláskereső jutott, 5-tel kevesebb, mint 2018 decemberében.

A fizikai dolgozók keresete itt a legalacsonyabb az országban

2019-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 252 ezer, a családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 168 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 287 ezer, a nettó átlagkereset 191 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 10,7 százalékkal múlta felül a 2018. évit, a növekedés üteme kisebb volt az országosnál. A keresetek 31,4 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint országosan.

A keresetnövekedés a versenyszférában 12,3, a költségvetési szférában 8,0 százalékot tett ki. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a versenyszférában 271 ezer, a költségvetési szférában 231 ezer forint volt.

A legmagasabb átlagkeresetű művészet és szabadidő, valamint víz- és hulladékgazdálkodás nemzetgazdasági ágak bruttó átlagbére 90, illetve 72 ezer forinttal meghaladta a megyei átlagot.

Legkevesebbet – átlagosan 167 ezer forintot – a közfoglalkoztatottakat nagy arányban foglalkoztató ingatlanügyletek területén munkát vállalók keresték, ami 85 ezer forinttal elmaradt a megyei átlagkeresettől. Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 13,4, a szellemieknél 7,2 százalékkal emelkedett.

A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 200, a szellemieké 335 ezer forintra bővült. A fizikai foglalkozásúak keresete itt volt a legalacsonyabb.

A lakásépítési kedv itt volt a legmagasabb az országban

2019-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 393 lakást vettek használatba, 39 százalékkal (országosan 20 százalékkal) többet, mint egy évvel korábban. A lakások több mint kétharmada a megyeszékhelyen, 18 százaléka a többi városban, 15 százaléka pedig községekben épült. A megyeszékhelyen és a községekben élénkültek, a többi városban pedig csökkentek a lakásberuházások.

Az új lakások 65 százalékának természetes személy, 32 százalékának vállalkozás volt az építtetője. A természetes személyek által építtetett lakások száma 26%-kal, a vállalkozásokéi az előző évi 1,6-szeresére emelkedett.

A lakások döntő részét (kilenctizedét) családi házas formában, 9,2 százalékát többszintes, többlakásos épületben adták át. Átlagos alapterületük az országost (97 m²) meghaladó, 130 m² volt. A legalább 4 szobával épített lakások aránya (73 százalék) a megyék közül itt volt az egyik legmagasabb.

2019-ben 79 lakás szűnt meg a megyében, közel egyharmadával több, mint az előző évben. Száz épített lakásra 20 megszűnés jutott. Az építések és megszűnések egyenlegeként a megyei lakásállomány az elmúlt év során 314 lakással bővült.

A 2019-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma együttesen 1367 volt, az egy évvel korábbi 1,8-szerese. Az építési kedv élénkülése országosan ebben a megyében volt a legnagyobb mértékű.

Címlapkép: Getty Images